Szomszédoló

30 éves az Első Magyar Látványtár. A balaton-felvidéki Tapolca-Diszelen, szépen felújított malomépületben várja vendégeit izgalmas, és rendhagyóságukban elgondolkodtató tárlataival. Itt sohasem pusztán önmagukért érdekesek a különleges gonddal installált képzőművészeti alkotások, népművészeti remekek, vagy a hozzájuk emelt hétköznapi tárgyak. A Látványtárban maga a kiállítás is önálló műalkotássá válik: tematikája, elrendezése sajátos gondolatot, üzenetet hordoz. Csak néhány tárlatcím az elmúlt évekből: Mindenkinek Kenyér és Rózsa; Ég és Föld násza, avagy a Teremtés geometriája; Rosa, rosa, neurosa (a háborúban nem a részvétel a fontos); Minden mulandó; A nagy szenvedély.
Az egésznek a lelke maga is rendkívüli ember. Vörösváry Ákos vérbeli műgyűjtő egészen fiatalon kezdett mútárgyakkal foglalkozni, de sohasem az üzlet érdekelte. Csendes, elmélyült, elgondolkodó, nagy, szelíd ember ő, aki mellett megsejtünk valamit a tárgyakon átsugárzó ember? élet? belső szépségéből.