Nyelvédesanyánk

Bár a magyar nyelvstratégia új intézménye, a Kazinczy Műhely már hónapokkal
korábban megalakult, mégis csak a múlt év végén mutatkozott be a
nyilvánosság előtt. Ráadásul egy sorozat 4-dik darabjával. Az első ilyen
különleges könyvvel még 2005-ben ismerkedhettek meg az olvasók – és fontos,
hogy nem pusztán a szakma, hanem a nagyközönség is. A „Jelentés a magyar
nyelvről” című antológia mindig egy hosszabb időszakról – most a 2016 és 2020
közöttiről – készít pillanatfelvételeket. A diagnózis felállítása mellett
ugyanakkor a lehetséges gyógymódokra is javaslatot tesz, mintegy bizonyítva a
köteteteket gondozó szerkesztő, Balázs Géza szavait, hogy a nyelvstratégia a
megmaradás záloga. Most nem vele, hanem a Petőfi Kulturális Ügynökséghez
tartozó szervezet programigazgatójával, Pölcz Ádámmal beszélgettem.

Ha valaki mellett elhaladt az idő, akkor az illető vajon már túlhaladottá is vált?!
Egy biztos, ha valami furcsát, bizonytalant, megkérdőjelezhetőt tapasztalt, akkor
H. Tóth Tibor eddig is mindig a jövőbe tekintve szólt vagy szólott…