Akvarell

Kortárs képzőművészet és vallásfilozófia egy kötetben. A képek ezúttal korántsem pusztán a szöveget illusztrálják, inkább a tanulmány kíséri végig az alkotásokat. „Dante pokla ma” ez olvasható a borítón – s végül mindenki maga döntheti el, hogy a túlvilág és a kárhozat melyik felfogásával azonosul. A három József: Baksai, Gaál és Szurcsik több mint 100 festményének segítségével egyrészt bejárható az itáliai költő odaátja, ami talán sokkal közelebb van, mint hinnénk; másrészt kultúrtörténeti barangolásra is indulhatunk. A kivezető utat Lovas Ilona különleges műve garantálja. A kötetet jegyző Strucz János művészettörténésszel , a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanszékvezetőjével beszélgettem.

Csokonai, Csehov, csajka. Az utóbbi szó a drámaíró egyik darabjának eredeti címe, a magyar költő pedig azért került e felsorolás elejére, mert jogos a kérdés, hogy a színmű a csalfa reményekről, vagy éppen a reménytelenségről szól-e? Egyáltalán kit, vagy mit szimbolizál a Sirály? S mindez hogyan fogalmazható meg táncba, egy fennállásának 10-dik évfordulóját tavaly ünneplő társulat interpretációjában. Állandó színházi kritikusunk, Oláh Zsolt írása.

Zene, színház, opera, irodalom és film – ezek a II. Debreceni Ünnepi Játékok hívószavai. A cívisváros július 31. és augusztus 15. között ad otthont a programsorozatnak. A fesztiváligazgatóval, Vadász Dániellel annyi mindent próbáltunk belesűríteni egy beszélgetésbe, amennyit csak lehetett. Szóval Wolfgang Amadeus, Héthatár, Székely-est, koncertshow és Kodály.

Kép: 1) Kodály és a Debreceni Ünnepi Játékok 2) Részlet a Sirály táncszínházi előadásából 3) Sturcz János (mmakademia.hu)