Zenei kincsestár

Különös ellentmondás, de a történelem – beleértve a zenetörténetet is – olykor csak negatív szerepük miatt tart számon bizonyos epizódszereplőket. Gondoljunk csak Salierire vagy a Pepusch nevű komponistára, akik a Mozarttal illetve Händellel folytatott rivalizálás révén vívtak ki helyet maguknak a halhatatlanságban. Ma esti komponistánk, az 1829 és 1894 között élt Anton Rubinstein elsősorban a kibontakozóban lévő orosz nemzeti iskolával szemben kifejtett akadékoskodása miatt ismert mind a mai napig. Pedig korának jeles muzsikusa volt, mint azt most következő zongoraművei is bizonyítják. Tizenegy esztendős korában éppúgy elkápráztatta játékával Lsizet és Chopint, mint Viktória királynőt. Zeneszerzőként Mendelssohn és Schumann követőjeként tartják számon – és lehetne-e alkalmasabb példaképeket keresni, ha az ember a kor szalonzenéjének élvonalába vágyik? A bál című, 1855-ben közreadott karakterdarab-sorozatának részleteit Warren Leetől halljuk.