Koszorúk

Németh László világirodalmi rangú költőnek tartotta, székely Homérosznak nevezte Tamási Áront. Bizonyos, hogy az Ábel-trilógiával, remekmívű novelláival és a Szülőföld című, megrendítően szép vallomásával beírta magát a magyar irodalom aranykönyvébe. Ő fogalmazta 1956-ban a Petőfi Párt forradalmi nyilatkozatát is, Gond és hitvallás címmel. Ma, amikor veszélyben van az olvasás és az emberi beszéd hagyományos és megtartó kultúrája, különösen fontos, hogy őrizzük azt az örökséget, amit a szerző léleküdítő és szellemépítő prózája jelenthet számunkra. Sütő András - a nem éppen pozitív történelmi-politikai-társadalmi változásoknak megfelelően - ekképpen módosította az örök becsű idézetet: "Azért vagyunk a világon, hogy valahogy megmaradjunk benne." De azért ő sem mondott le a világban való otthonteremtés sosem szűnő emberi igényéről. Mi se tegyük!