Akvarell

A Magyar Királyság elleni mongol inváziót, vagy ahogy közkeletű nevén hívjuk: a tatárjárást számtalan mítosz, téves elképzelés övezi. Mivel ma is számtalan kérdésre nincs tudományosan elfogadott magyarázatunk (pl. hol volt a Muhi-csata, miért fordultak vissza a tatárok, stb), ezért számtalan elképzelés született eddig is ezekről a témákról. A Magyarságkutató Intézet célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a közönséget a legújabb kutatási eredményekről, a legújabb felfedezésekről. Az 1242-A Nyugat kapujában az első angol-ausztrál-mongol-magyar történelmi filmkoprodukció. Batu kán, a világhódító Dzsingisz unokája, a keleti sztyeppék kegyelmet nem ismerő ura seregeivel Esztergom falai alá ér. Európa meghódításához el kell söpörnie útjából a menekülő magyar király várát és el kell fognia IV. Bélát. A magyar és angol producerrel Sipos Kornéllal és Bill Chamberlainnel Kövesdy Zsuzsa találkozott.

A magyarok a 9. század végén szállták meg a Kárpát-medencét. A honfoglaló Árpád fejedelem leszármazottai, az Árpádok a középkori magyar királyság megalapítói. A magyar történelemben az Árpádok korának is nevezett időszak 1301-ben, a dinasztia kihalásával ért véget. A magyar köztudatban az Árpádok korának csupán egy-két kiemelkedő alakja és eseménye él. A dinasztia világszerte tisztelt szentjeinek származása mára jobbára feledésbe merült. Az Árpádok országa című kötet célja, hogy bemutassa ezt a Magyarország és a Kárpát-medence életét tekintve máig meghatározó korszakot, kimagasló személyiségeivel és hétköznapi embereivel, fényeivel és árnyaival – egy ország születését és átalakulásait a fennmaradás és kiteljesedés érdekében. Simonyi Erikával, a Magyar Nemzeti Múzeum régészével és a kötet társszerkesztőjével beszélgettünk a könyvről.

(kép forrása. mnm.hu)