Őrtüzek

Európa és a kereszténység kapcsolatának vizsgálatát azzal a gondolattal kezdi XVI. Benedek pápa A Benedek Európája a kultúrák válságában című kötetében, hogy bár a kereszténység nem Európából indult ki, és így gyökereit, eredetét tekintve nem nevezhető európai vallásnak, mégis „Európában nyerte el a maga történetileg leghatásosabb kulturális és intellektuális arculatát.” Ezért különleges módon összefonódott Európával. Másrészt ez a kereszténységgel átitatott Európa bontakoztatta ki a tudományos racionalizmust, amely ma technikai kultúrájával bizonyos szempontból uniformizálja a világot. Majd így folytatja: „Európa kifejlesztett egy olyan kultúrát, mely az emberiség számára korábban ismeretlen módon kizárja Istent a közgondolkodásból, akár úgy, hogy teljesen tagadja, akár úgy, hogy a létét bizonyíthatatlannak, bizonytalannak, ezért a szubjektív döntések területére tartozónak ítéli, olyan valaminek, ami teljesen jelentéktelen a közélet számára.”

„…Nem építhetünk valódi közös európai házat, ha figyelmen kívül hagyjuk a kontinens népeinek identitását. Ez történelmi, kulturális és morális identitás, mielőtt földrajzi, gazdasági vagy politikai lenne. A különböző identitások részét alkotják egyetemes értékek is, amelyeket a kereszténység alakított. A kereszténységnek így Európában nem csupán történelmi, hanem alapító szerepe is van. Ezeknek az értékeknek, amelyek a kontinens lelkét adják, a harmadik évezredben is jelen kell lenniük, és továbbra is kovásznak kell lenniük a népeknek. Ha ugyanis eltűnnének, hogyan lehetne az »öreg« kontinens kovász az egész világnak?"
(Részlet XVI. Benedek pápának az Európai Püspöki Konferencia kongresszusán mondott beszédéből, 2007. március 24.)

Érszegi Márk, Vatikán-szakértővel arról beszélgettünk, hogy mit gondolt XVI. Benedek pápa Európáról és a kultúrák válságáról.