Tény-kérdés

Vasárnap óta ismét megcsodálhatják az érdeklődők Gyula legrégebbi lakóházát, a megújult Máriás-házat, amelyben tájház, kulturális központ és közösségi ház működik. A ház 2010-ben került önkormányzati tulajdonba, ekkor kezdődött a harmadik születése, melynek szomszédságában áll a Szent József katolikus templom és Munkácsy-emlékház is.

A Schiffert utcai, újjávarázsolt Máriás házat betelepített német őseink valamikor 1750 és 1775 között építették késő barokk stílusban. Napra pontosan 222 évvel ezelőtt, 1801 július 9-én lángra lobbant egész Német Gyula, és mint ahogy néhány óra leforgása alatt Magyar Gyula is, teljes egészében leégett.

A második születésnapja az volt, hogy csodával határos módon ez a ház megmaradt, és túlélte a katasztrófát. A hagyomány úgy tartja, hogy az ott lakók hálájuk jeléül egy szeplőtelen fogantatás szobrot állíttattak a ház homlokzatán található szoborfülkébe. Azóta Szűz Mária védi a házat és Németvárost.

A felújításhoz sokan hozzájárultak, így a Miniszterelnökség, az helyi önkormányzat és a német Hermann Niermann Stiftung is. Gyula városa nagyon fontosnak tartja, hogy város épített emlékei megmaradjanak, és az alkotó polgári szellemiség, gyulaiság tovább éljen. A Gyulai Német Nemzetiségi Önkormányzat mindent megtesz azért, hogy éltesse elődei hagyományát, a városi önkormányzat és a kormány pedig támogatja ezeket a törekvéseket.

A tájház, kulturális központ és közösségi ház funkciókat is ellátó épületről Mittag Mónikával, Gyula város Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnökével a riporter, Fábián István beszélgetett.