Akvarell

Talán kijelenthetjük, hogy a magyar animációs film bölcsője a Pannónia Filmstúdió és a Kecskeméti Rajzfilmstúdió. Ontották a színvonalasabbnál színvonalasabb filmeket, A kiskakas gyémánt félkrajcárjától a Frakk, a macskák rémén át a Sebaj Tóbiásig.
Ugyan 30 éve fordult a világ, de Varga Zoltán filmtörténészt az is érdekelte, hogyan változott a hazai filmkészítés a rendszerváltás után. Vizsgálódása tárgyául a szakma nagy öregjeinek életművét és fiatal rendezők eddigi munkásságát választotta: Gyulai Líviuszét, Orosz Istvánét, Cakó Ferencét, M. Tóth Éváét, Csáki Lászlóét, Ulrich Gáborét és Bucsi Rékáét.
A hét magyar művész portréját Varga Zoltán olvasmányos stílusban tárja az olvasó elé. Magyar animációs rendezőportrék című kötetét kerekasztal-beszélgetés keretében mutatták be az Uránia Nemzeti Filmszínházban április 26-án. Zsoldos Szilvia a helyszínen először a szerzőt, dr. Varga Zoltánt kérdezte, de megszólal a beszélgetés moderátora, Gelencsér Gábor, az ELTE Filmtudományi Tanszékének docense és az idén március 15-én Kossuth-díjjal kitüntetett Cakó Ferenc grafikusművész, animációsfilm-rendező is.

Három, 18. századi barokk orgona szólal meg egyazon koncerten az Orgonák Éjszakáján a Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában május 18-án. A hangszerek felújításakor arra törekedtek, hogy megőrizzék azok eredeti hangzásvilágát. Ennek módjairól, illetve a koncerten elhangzó művekről is kérdezte Tóth Zsófia Dejcsics Konrád atyát, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatóját.

Még a múlt év végén jelent meg a Fonó Kiadó gondozásában a Fonogram-díjas Cserepes Károly többszörösen nemzetközi toplistás lemezsorozatának hatodik, egyben záróalbuma, melyen ezúttal is a „remix” módszerével szólalnak meg archív felvételek, ugyanakkor újszerű hangkörnyezetben. A Pink című album anyagához régi magyar folklór énekesek felvételei adták az alapot, a hangszerelésként használt blues- és jazzminták pedig szintén 60-70 évvel ezelőtt születtek. A lemez kapcsán Cserepes Károllyal Szentimrei Kristóf beszélgetett.