Akvarell

2022. január 22-én a Székely himnuszt felvették a Magyar Értéktárba, miután 2021-ben a 100. évfordulóját ünnepelte Csanády György és Mihalik Kálmán szerzeménye, mely eredetileg egy Budapesten előadott misztériumjáték betétdala volt Bujdosó ének címmel. Az évtizedek során aztán a magyarság összetartozás-tudatának kifejezőjévé vált, és bár 1989-ig Romániában és Magyarországon is a tiltott dalok listáján szerepelt, terjedését a hatóságok nem tudták megállítani, 2009-ben pedig Székelyföld hivatalos himnusza lett.
15 évvel később idén Székely Himnusz címmel és tematikával hirdetett meg képző-, nép- és iparművészeti pályázatot a Józsa Judit Alapítvány kizárólag profi alkotók számára, a kiválasztott műalkotásokból pedig egy rendkívül gazdag és sokszínű kiállítás nyílt meg Budapesten, a Józsa Judit Galériában, amely október 31-ig tekinthető meg.
Hogy mit is üzen 2024-ben a Székely himnusz a kárpát-medencei kortárs keresztény magyar művészek munkáin keresztül, többek között erről is beszélt a tárlat megnyitóját követően Józsa Judit kerámiaszobrász és művészettörténész, egyúttal a kiállítás kurátora Szentimrei Kristófnak.

Csirmaz Zsolt szőrmekikészítő nemrég szakmatörténeti előadást tartott Mezőkövesden az érdeklődők számára. Nem szokatlan számára a kíváncsiság, hiszen egy mára nagyon ritka foglalkozás képviselője, és a műanyagoktól terhelt világban is szívesen mesél ennek az ősi módszernek a túlélési lehetőségeiről. Kiss Rita riportja.

Adásunkat Kultúrmorzsa rovatunkkal zárjuk, melyben az előttünk álló hét vidéki programjaiból ajánl néhányat a figyelmükbe a szerkesztő Szentimrei Kristóf.