Világújság

Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap közvetlen béketárgyalásokat javasolt Ukrajnának a háború lezárása érdekében. A tárgyalások alapját a 2022-ben elvetett, úgynevezett „isztambuli közlemény” adná, amelyet a háború korai szakaszában dolgoztak ki, valamint a jelenlegi realitások – nevezetesen, hogy Oroszország Ukrajna területének közel egyötödét ellenőrzése alá vonná.

A 2022-es tárgyalások Fehéroroszországban kezdődtek, majd Isztambulban folytatódtak. Az ott körvonalazott tervezet Ukrajna semlegességét írta elő, amelyért cserébe nemzetközi biztonsági garanciákat kapott volna az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól és más nemzetektől. Ukrajna vállalta volna, hogy nem csatlakozik a NATO-hoz, valamint ideiglenes nukleáris semlegességet fogadott volna el, cserébe olyan biztonsági garanciákban részesült volna, amelyek elvben köteleznék az Egyesült Államokat és szövetségeseit arra, hogy katonailag reagáljanak egy újabb orosz agresszió esetén.
Ezen garanciák azonban aggodalmat váltottak ki a nyugati országokból, mivel egy jövőbeni orosz-ukrán konfliktusban közvetlen katonai részvételre kötelezhették volna őket.
Dr. Somkuti Bálint hadtörténésszel, biztonságpolitikai szakértővel beszélgettünk.