Zenei kincsestár

1. Köszöntjük a Magyar Katolikus Rádió Kedves Hallgatóit a Zenei Kincsestárban! A zenebarátok immár hozzászokhattak, hogy a fantasztikus olasz mezzoszoprán díva, Cecilia Bartoli minden karácsonyra meglepi őket valami egészen különleges zenei csemegével. Vivaldi-albumát Gluck- és Salieri- áriák követték, ám a mostani karácsonyra megjelent lemeze talán csak a sorozatot indító Vivaldi-lemezhez fogható. Bartoli Művésznő –aki kedvére válogat a legkiválóbb zenekarokban, és választása ezúttal Marc Minkowskira és a Louvre Muzsikusaira esett- a XVIII. század valódi zenei kincseit tárja elénk. Történt, hogy XI. Kelemen pápa 1703-ban –tekintettel a Rómát megrázó földrengésekre- úgy rendelkezett, hogy a Szent Városban öt éven át tilos az erkölcsöket lazító műfaj, az éppen kibontakozó operaművészet gyakorlása. Mit tehettek a zenei élvezeteket is habzsoló városba sereglett komponisták? Nekiláttak, hogy egyházi témákba öntsék burjánzó ihletük gazdagon áradó termését. A zenerajongók ezután az operaház helyett a templomba jártak – és a malaszttal teljes, allegorikus szövegek talán csakugyan a mennybe emelték gondolataikat. Ha nem, megtette a muzsika – éppúgy, mint az operaházban, hiszen –mint hallani fogják- az elbűvölő operai szépségek belopakodtak a római templomokba: álruhás operaáriák képében. Cecilia Bartoli legfrissebb lemezéről először Alessandro Scarlatti Karácsonyi kantátájának egy áriája hangzik el.

2. Ária a Reményhez – Cecilia Bartoli és a Louvre Muzsikusai most Scarlattinak a Rózsafüzér királynője tiszteletére komponált oratóriumát idézik föl.

3. Händel ekkoriban ugyancsak Rómában tevékenykedik. A fiatal komponista dolgozik A Feltámadás című oratóriumon, de alig várja, hogy lejárjon az operákat sújtó tilalom: 1710-ben már elő is áll az Agrippinával. Addig pedig maga is álruhás áriákat ír, mint A Szépséghez címzett – szépséges áriát.

4-5. Antonio Caldara, a bámulatosan érzékeny és megindító hangú spanyol mester jelentékeny számú egyházi alkotást hagyott maga után. Most Az ártatlanság diadala című oratóriumának egy részlete következik: Szent Eugénia áriája. Ezt a Sparga il senso lascivo veleno című oratórium-ária követi.

6. Befejezésül a keresztes háborúk korát idéző Scarlatti-oratórium, a Sedicia, Jeruzsálem Királya egy részlete következik. Műsorunkban Cecilia Bartoli énekelt barokk áriákat a Louvre Muzsikusainak közreműködésével, Marc Minkowski vezényletével. A Zenei Kincsestárat Marton Árpád szerkesztette.