Kerengő

A Magyar Szemle Füzetek sorozatban jelent meg Gróh János (1923.2007) festőművész, művészeti író, a BME Rajz és Formaismereti Tanszékénak docense, 1948-ban lezárt, kéziratban maradt írása Csontváryról, amely megírását követően nem jelenhetett meg, és a szerző hagyatékában maradt fenn.
Gróh Gáspár József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, esszé- és közíróval a most megjelent írás szerkesztőjével, édesapja Csontváry-tanulmányáról beszélgetünk.
A kötet Egy festő tisztelgésa - Gróh János Csontváry-tanulmánya című bevezetőjében Gróh Gáspár többek között ezt írja: "Édesapám, Gróh János 1948-ban kapta meg diplomáját a Képzőművészeti Főiskolán, mestere Szőnyi István volt. A politikai fordulat meghatározta az akkor végzett fiatalok esélyeit: nemcsak megélhetésüket, hanem az általuk követendő esztétikai normákat is. Apám előtt ezzel gyakorlatilag bezárult a művészpálya lehetősége, a család anyagilag nem tudta segíteni...E rendkívül nehéz időszak előtt, legkésőbb 1948-ban írta kéziratban maradt tanulmányát Csontváryról, a letisztázott gépirat ebből az évből való. A szöveg nyilvánvalóvá teszi, hogy Csontváry képei lenyűgözték: az életmű titkai egész életében foglalkoztatták."
(fotó: https://mmakademia.hu)