Kerengő

Franciaországban vasárnap megtartották az önkormányzati választások második fordulóját. A voksolást sokan a jövő évi elnökválasztás főpróbájának tartották. A második forduló után minden párt győzelmet hirdetett, az urnákból azonban nem kerül ki egyértelmű győztes.
A választás egyik legfontosabb tanulsága kétségkívül a rekordmagasságú távolmaradási arány: a szavazásra jogosult több mint 17 millió francia állampolgár mintegy 57,47%-a vett részt a voksoláson. Miért? Miért maradt Párizs a szocialistáké, amikor a leköszönő szocialista polgármestert szinte össznépi utálat övezi? Vajon megjósolható egy jövő évi konzervatív fordulat a mostani eredményekből? Össze tud-e fogni a jobboldal is, vagy ezt a baloldali pártok még mindig sokkal jobban és gyakorlatiasabban csinálják? Tovább tudott-e erősödni az anarchista elemekre és radikalizálódó muzulmánokra is támaszkodó szélsőbaloldal? Van-e jellemző „keresztény szavazat” Franciaországban?
Szakértőnk Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.