"Nálunk állandóan állt egy szövőszék a lakásban. Már gyermekkoromban kezdtem megismerni ezt a szép mesterséget. Játék közben, tanulás közben ragadt rám a szövés tudománya. Csodálatos volt látni, hogy abból a mindenféle használt, eldobandó rongyból, milyen szép szőnyegeket készítettek a szüleim." - Vall a kezdetekről Kutasné Bálint Katalin népi iparművész, kéziszövő. Nála jártunk Budatétényben.
Művek és művészek
szerkesztő: Dvorszky Hedvig és Jálics Kinga
zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
1. Interjú Sipos János népzenekutatóval
2. Interjú Balázs János zongoraművésszel (képünkön)
Sipos János, az MTA Zenetudományi Intézetének munkatársa évtizedek óta elismert kutatója a törökségi, anatóliai népzenéknek. Kirgyz Folksongs címmel 2014 decemberében a L´Harmattan kiadónál megjelent kötetében ennek a kiveszőben lévő népzenei hagyománynak helyszíni felmérései hitelességével írott tanulmányát és hanganyagát közli. Korábbi kötetei nemzetközi sikereinek elismerését is jelenti ezen angol nyelvű kötet kiadása, amelyben a sztyeppei népek ősi kultúrája és a magyar népzenében meglévő közös szellemi gyökerek is megtalálhatóak. (D.H.)
A Junior Príma Díjas Balázs János az egyik legaktívabb és legsokoldalúbb fiatal zongoraművész Magyarországon. Az elmúlt évben Európa legnagyobb koncerttermeiben vendégszerepelt, mint például a bécsi Konzerthaus, a brüsszeli Bozar, a londoni Barbican, vagy az amszterdami Concertgebouw. Számos külföldi meghívása mellett rendszeresen hallható lesz Budapesten is, és tervbe vett egy vidéki hangversenykörutat, ahol nagy valószínűséggel lesznek ingyenes gyerekkoncertek. A fiatal zongoristageneráció egyik legjelentősebb képviselője „Balázs János három arca” címmel tart zongoraesteket az „MVM Koncertek – A Zongora”-sorozat keretében a Zeneakadémia Nagytermében és a Művészetek Palotájában. Ezeken az esteken több oldaláról is bemutatkozik. A sorozat nyitóhangversenyén január 20-án a Zeneakadémián Bach és Chopin versenyműveket játszik és vezényel az Anima Musicae kamarazenekarral. Május 3-án, ugyancsak a Zeneakadémián, improvizatív koncertet ad Lajkó Félixszel, ahol elhangzik közös lemezük zenei anyaga is. A sorozat záró estjén, október 28-án a Művészetek Palotája Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében többek között Liszt Ferenc 12 transzcendens etűdjét hallhatjuk. (J.K.)
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Kalamár Ernő életútja.
Vendég: Gyürki László.
Szerkesztő Soós Viktor, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
kulturális paletta
Invitáció- Művészek a Miklós Házért. Vendégünk a házigazda,Papp János színművész.
Sanchotól Pampogi uraságig- Szűcs Sándor színművész.
A szerkesztő: Zanati Zsófia
Január elején elhunyt az országszerte ismert szombathelyi zenepedagógus, Békefi Antal Attila. A 10. Savaria Régizene Műhely megszervezésére készült éppen, amikor legutóbb beszélgettünk vele a Mesélő város mikrofonja előtt. Ennek felidézésével emlékezünk rá.
Ferenc pápa hatnapos apostoli látogatásra Ázsiába utazott. Első állomása Srí Lanka. Srí Lanka-I látogatásom elsősorban lelkipásztori. Mint a katolikus egyház legfőbb pásztora, azért jöttem, hogy együtt imádkozzam e sziget katolikus embereivel.
A Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg doni kataszrófájának 72. évfordulóján megemlékező szentmisét mutatott be Bíró László tábori püspök, a Budavári Nagyboldogasszony-templomban.
Jézus így szólt hozzá: „Adj innom!” – az idei ökumenikus imahét a Krisztus-hívők egységéért igei mottóját a Brazil Keresztény Egyházak Nemzeti Tanácsa készítette. János evangéliumának 4. fejezetéből a 7. verset választották, hogy az imahéten ezen ige alapján gondolkodjunk az egyházról és az ökumenéről. Az imahét nyitó istentisztelete január 18-án, vasárnap, 19 órától, a budapesti Szent István-bazilikában lesz. Szent beszédet mond Erdő Péter bíboros, igét hirdet Steinbach József református püspök.
Heiligenkreuz ma Európa legnagyobb és a világ legrégibb ciszterci kolostora. A szerzetesek vezetője Karl Wallner apát, akit a megszentelt élet évének üzenetéről és a náluk bőséges szerzetesi hivatásról is kérdezünk.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.
Sárik Eszter Budapesten, az Országos kriminológiai Intézetben dolgozik. A jogi szakdolgozata, 1998-ban a gyermek- és fiatalkori bűnözésről szól. Ebben a témában számos publikációt készített, többek között foglalkozik a vallás és a bűnmegelőzés kérdésével. Kutatást végzett olyan intézményekben, ahol fiatalkorúakkal foglalkoznak. Például Tökölön, a Budapesti Szőlő utcai javítóintézetben, és Rákospalotán. Sárik Eszterrel a fiatalkorú bűnözéssel, a kutatásról, a bűnözés megelőzéséről beszélget Pécsi Krisztina.
2. Pázmány Ágnessel, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Művészeti és Testnevelés Tanszékének tanszékvezető-helyettesével, a "Látás és ábrázolás - Rajz és vizuális kultúra" című tankönyv egyik szerzőjével, a művészeti nevelés és oktatás kérdéseiről, a tehetséggondozásról, a főiskola legutóbbi kiállításairól beszélget Sallai Éva.
Irodalmi látlelet
Babus Antal mai előadásából megtudhatják milyen hatással volt Dosztojevszkij, Tolsztoj, az orosz kultúra Fülep Lajos világnézetének alakulására.
kulturális paletta
Invitáció- Művészek a Miklós Házért. Vendégünk a házigazda,Papp János színművész.
Sanchotól Pampogi uraságig- Szűcs Sándor színművész.
A szerkesztő: Zanati Zsófia
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.
Sárik Eszter Budapesten, az Országos kriminológiai Intézetben dolgozik. A jogi szakdolgozata, 1998-ban a gyermek- és fiatalkori bűnözésről szól. Ebben a témában számos publikációt készített, többek között foglalkozik a vallás és a bűnmegelőzés kérdésével. Kutatást végzett olyan intézményekben, ahol fiatalkorúakkal foglalkoznak. Például Tökölön, a Budapesti Szőlő utcai javítóintézetben, és Rákospalotán. Sárik Eszterrel a fiatalkorú bűnözéssel, a kutatásról, a bűnözés megelőzéséről beszélget Pécsi Krisztina.
2. Pázmány Ágnessel, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola Művészeti és Testnevelés Tanszékének tanszékvezető-helyettesével, a "Látás és ábrázolás - Rajz és vizuális kultúra" című tankönyv egyik szerzőjével, a művészeti nevelés és oktatás kérdéseiről, a tehetséggondozásról, a főiskola legutóbbi kiállításairól beszélget Sallai Éva.
A Zenei Kincsestárban népies és hazájukban méltán népszerű olasz canzonetták hangzanak föl cremonai zeneszerzők tollából. Noha a város mindenekelőtt Stradivari hegedűkészítő műhelyéről nevezetes, említésre méltó, hogy maga a mester is készített mandolinokat, melyek közül egyes darabok máig fennmaradtak. A korabeli metszetek ugyancsak azt mutatják, hogy az olaszok már a barokk idejében is előszeretettel vették kezükbe e pengetős népi hangszert. Egy Bartolomeo Bortolazzi nevű mandolinvirtuóz pedig név szerint is ismert, méghozzá 1805-ben, Lipcsében közzé tett mandoliniskolája révén. Mindez a sajátos olasz dalműfaj, a canzonetta eredetéhez vezet: míg a német dalirodalom elsősorban a költői szöveg elmélyült életre keltésére alapoz, az olasz dal kiindulása nem más, mint az érzelmek közvetlen, keresetlen zenébe öntése. Cremona városa mindmáig élénk mandolinkultúrával büszkélkedhet: a XIX. századi szalonzenélés korában alapított zenei egyletek, mandolinzenekarok közül nem egy ma is virágkorát éli. Kedves hallgatóink most fogadjanak egy üde csokrot az előző századfordulón élt cremonai zeneszerzők: Ettore Carosio, Giovanni Vailati és Oreste Riva műveiből gitárokon, énekhangon, zongorán és természetesen mandolinokon. Az előadók: Alessandro Bono, Ugo Orlandi, Maura Mazzonetto, Giampaolo Baldin, Miki Nishiyama, Camilla Finardi és Paola Braghini.
