A magyar kultúra napján szeretettel ajánljuk összeállításunkat.
- Uránia Filmnapok a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban január 22. és 25. között. Központi téma a migráció. Pódiumbeszélgetések, vetítések, filmes műhelymunka várja az érdeklődőket. Az Akvarellben az egyik vetített filmet vesszük górcső alá.
- A Tinta Könyvkiadó meglepetés kiadványait Kiss Gábor egyetemi oktató mutatja be.
- Badits Marcell fotós, plakátgyűjtő kiállítására invitáljuk Önöket a KUBIK közösségi irodába. A március 31-ig nyitva tartó filmplakát-kiállításról Badits Marcellt kérdeztük.
Miféle szerzet?
szerkesztő: Madocsai Bea és Hámori Kinga
Kármelita nővérek
A Jézus Isteni Szívéről Nevezett Kármelita Nővérek Magyarországon ma két helyen szolgálnak: Gyenesdiáson és Újpesten. Ez utóbbi helyen a rendházuk az általuk fenntartott óvoda és bölcsőde épületében található. Az óvoda vezetője Miskolczi Éva Erzsébet nővér mutatja be e szerzetesközösséget.
- "Déryné echós szekerével" a Kárpát-medencében - vendégünk Póka Éva színművész, a Leányfalusi Szekér Színház alapítója
- Nimród regéje - Kovács Nóri énekművész a népzenei gyűjtőmunkáról, a magyar őstörténetről szól
- "A nemzet imája" - A magyar kuttúra napja alkalmából Raffay Ernő történésszel beszélgetünk
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Jezsuiták Sárospatakon. Vendég: Bikfalvi Géza.
Szerkesztő Soós Viktor, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
családi magazin
Imádság háza konferenciát szerveztek Máriabesnyőn. A résztvevőkkel a családi és egyéni ima fontosságáról beszélgettünk.Szerkesztő: Poór Tünde
A Magyar Kultúra Napja alkalmából a szombathelyi önkormányzat díjazza azokat, akik hosszú idő óta tevékeny részt vállalnak a helyi kulturális közéletben, vagy támogatják ezt a munkát. Ők egy gálaműsor keretében vehetik át elismerésüket január 22-én. Az idei díjazottakat mutatjuk be a Mesélő városban.
Sztankó Attila és Puskás Attila teológiatanár gondolatai a Szentháromság titkáról.
Szerkesztette: Kékesi Enikő és Szikora József
Közreműködött: Lázár Csaba és Zimányi Ágnes
Zenei szerkesztő: Máry-Szabó Eszter
A Bertolt Brecht Baal című drámája alapján készült színdarabról beszélgetünk annak rendezőjével, Kovács D. Dániellel.
A gyermekkor, a tánc és a barokk zene valamint látványvilág területén teszünk egy utazást Góbi Rita táncos, koreográfus segítségével, Szemünk fénye című előadása kapcsán.
(Fotó: Piti Marcell)
Pereg már a film
szerkesztő: Gőbel Ágoston, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
- Badits Marcell fotóssal beszélgetünk filmplakát-kiállításáról.
- A Weta Digital két magyar munkatársa, Haraszti Marcell és Keresztes Dániel mesélnek arról, hogyan készülnek a nagy stúdiók méregdrága filmjeinek számítógépes trükkjei.
- BUÉK! - az első magyar közösségi film már az interneten is megtalálható! A szerkesztőket kérdeztük.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Kitekintés a világba. A külpolitikai összefoglaló Szerkesztője: Vörös Szabolcs.
2. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a budapesti Hagyományok Háza osztályvezetőjével, a farsangi népszokásokról, a hagyományőrzés jelentőségéről beszélget Sallai Éva.
családi magazin
Imádság háza konferenciát szerveztek Máriabesnyőn. A résztvevőkkel a családi és egyéni ima fontosságáról beszélgettünk.Szerkesztő: Poór Tünde
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Kitekintés a világba. A külpolitikai összefoglaló Szerkesztője: Vörös Szabolcs.
2. Sándor Ildikó néprajzkutatóval, a budapesti Hagyományok Háza osztályvezetőjével, a farsangi népszokásokról, a hagyományőrzés jelentőségéről beszélget Sallai Éva.
1. Az olasz Bécs. A Zenei Kincsestárban a bécsi klasszika két nagyságának, Mozartnak és Haydnnak egy-egy olasz ízlés szerint készült alkotása szólal meg Cecilia Bartoli és Schiff András fölvételéről. A két szerzeményt nem csupán az olasz tradíció iránti csodálat, de az alapul vett szöveg szerzője, Metastasio is összekapcsolja. Az 1698-ban, Rómában született librettista egy egész évszázad számára meghatározta az énekelt színpadi zene stílusát fennkölt, sok esetben allegorikus szövegeivel. Mozart olasz operáinak idején, 1772 és 1775 között szerezte a Ridente la calma kezdetű, operai hangvételű ariettát. A Köchel-jegyzék 152. tételének szövege nyersfordításban: „Hadd üdítse szívemet nevető béke, és ne árnyékolja harag, félelem.
2. Mozart ariettája után egy szólókantáta, az Ariadné Naxos szigetén című csendül fel. Habár a művet Haydn utolsó eszterházi éveiben szerezte, csak Londonban hangzott fel első ízben, 1791-ben. A Thézeuszt váró királylány panaszát Haydn drámai futamokkal támasztotta alá, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy egyszer zenekari kísérettel is bemutassa.
