Műsorújság

Már csak a jövő hét végéig látogatható az a kiállítás, mely a 20. századi erdélyi képzőművészetet mutatja be a Magyar Nemzeti Galériában. A héten kezdődik Tokaj-Hegyalja és a Zemplén legnagyobb kulturális eseménysorozata, a Zempléni Fesztivál.

zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vincze A Mencshely és Dörgicse között fekvő Halom-hegyen létesített tanösvény a földtörténeti közelmúlt heves vulkanikus tevékenységét mutatja be a látogatóknak. A mintegy 2 kilométer hosszú tanösvény az igényes kivitelű, (elsősorban földtani témájú) információkban gazdag tájékoztatótáblák mellett számtalan érdekességet rejt. Ezek közül az első, ami utunkba esik, a Halom-hegy (és számos más környékbeli vulkán) kialakulását bemutató négy makett, amelyek különlegessége, hogy a környéken fellelhető, a tűzhányó körülbelül négymillió évvel ezelőtti működése során keletkezett kőzetekből lett összeállítva. Láthatunk itt vöröses színű „lávahabot” éppúgy, mint szürke bazaltot – hihetetlen, de néhány millió évvel ezelőtt Dörgicse irányába kilométer hosszú lávafolyó borította be a lankás hegyoldalt. A bemutatóhelyről két irányba indulhatunk tovább: meghódíthatjuk a 399 méter magas hegycsúcsot, vagy megnézhetjük a hegy belsejében található egykori bányagödröt. Bár a hegytetőn álló Kossuth-kilátóból várható kilátás csábító, érdemes benézni a bányába is. A vulkán egykori gyomrába egy hangulatos út vezet, odabent pedig egy pallóhíd végéről vehetjük közvetlen közelről szemügyre a sziklafal – és az egykori tűzhányó – szerkezetét. Ha a bányagödörből a csúcs felé vesszük az irányt, pár perces sétával elérjük a hegycsúcson elterülő kis tisztást. A kilátó alatt közvetlenül találjuk a kőtérképet: a kőből megformázott Balaton mellett szemügyre vehetjük a környékbeli összes egykori vulkánt – még a déli partra is jutott két hegy, a Balatonboglár és Fonyód melletti hegyek is abban az időszakban keletkeztek, amikor a Gulács, a Tóti-hegy, vagy éppen a tihanyi hegyek. Hogy pontosan mikor, azt a „Vulkán időfalról” olvashatjuk le. A tisztás nyugati felén léphetünk rá az „Időösvényre”, amelyen számos tabló igazít el minket az elmúlt 450 millió év történéseiben, a Balaton-felvidék kialakulását bemutatva. Az „Időösvényt” elhagyva a tisztás déli oldalán egy lépcsőn leereszkedve egy árnyas pihenőhelyre jutunk, ahol a környék szőlészetét, borászatát mutatja be egy tabló – még egy elhagyott pincét is találunk a hegyoldalban! Ha már mindent tudunk a Halom-hegy kialakulásáról, irány a Kossuth-kilátó! A vadonatúj faszerkezet tetejéről páratlan panoráma tárul szemünk elé: a távoli tanúhegyektől kezdve a Balaton víztükrén át a Kab-hegyig belátni a teljes környéket. A 2014-ben kialakított tanösvény európai uniós forrásból valósulhatott meg, a Panoráma kerékpárúthoz kapcsolódó fejlesztésként. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park rendszeresen szervez túrákat a Halom-hegyen, amelyek során a szervezet munkatársai részletesen (a gyerekek számára játékosan) bemutatják az egykori vulkán kialakulását és működését.

1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztán és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk. 2. Mátyás Etelkával, a hétfalusi csángók Brassó melletti egyik települése, Pürkerec,evangélikus kántorával és dr. Béres Józseffel, a Béres Gyógyszergyár elnökével,a kettejük találkozásának történetéről, a pürkereci látogatásról, az ott élőknek nyújtott támogatásról, a szeretet erejéről és a hagyományőrzésről beszélget Sallai Éva.