szerkesztő: Marton Árpád
1. Kedves hallgatóink! A 75 éve született, világhírű magyar basszista, Gregor József emlékére előző műsorunkban egy remek olasz vígopera első felvonásába hallgattunk bele. Az 1781-ben, Rómában bemutatott Cimarosa-vígopera, A párizsi festő népszerűségére mi sem jellemzőbb, mint hogy az olasz operaházak meghódítását követően igen hamar fölbukkan a prágai, drezdai, barcelonai, londoni, bécsi, varsói és párizsi deszkákon. Nem is szólva eszterházi előadásairól, amelyeket maga Haydn vezényelt. Az ötszereplős történet főhőse Crotignac, az elszegényedett nemesúr, aki festőként gondoskodik megélhetéséről. Habár a tehetős és álmodozó Eurilla kezére pályázik, más hölgyek közeledését sem utasítja vissza. A hölgy másik széptevője Cricca gróf, a fölkapaszkodott vidéki fajankó, akit Eurilla hozománya inkább lázba hoz, mint széplelkű költeményei. Eurilla csupán akkor juthat hozzá a húszezer scudóhoz, ha a bárónak nyújtja kezét. Csakhogy a hölgyre nem marad hatástalan a párizsi festő széptevése. A második felvonásban persze lassacskán minden kigubancolódik. Felbukkan Eurilla unokahúga, akit a báró korábban kikosarazott ugyan, és aki emiatt bosszút forral, ám a komédiák jól bevált receptje szerint a végén mégis megbocsát, csak hogy Eurilla a párizsi festőnek nyújthassa kezét, akinek váratlanul kitudódó nemesi származása végül az örökséget is elérhetővé teszi a boldog szerelmeseknek. Persze mindeközben eldurran még jó néhány vígjátéki patron: álruhás énekes és parasztnőnek öltözött nemesasszony, meghiúsult párbaj és alaptalan féltékenységi dráma. A vígoperai szövevénybe Szűcs Márta, Kincses Veronika, Gérard Garino, és Martin Klietmann kalauzolja el hallgatóinkat. A Salieri Kamarazenekar élén Pál Tamás, a báró szerepében Gregor József.
