Műsorújság

A következő héten kezdődő 9. Észt Hétről beszélgetünk, majd a Lengyel Intézet jövő hétvégén zajló Barátságból jeles című két napos rendezvényének programjait ajánljuk figyelmükbe, de beszámolunk a Petőfi Irodalmi Múzeum közelgő ünnepi programjairól is.

1. Kedves Hallgatóink! Műsorunkban két nagy muzsikus-egyéniség: Richard Strauss és Fricsay Ferenc szellemi kapcsolatai tárulnak föl három remekbe szabott fölvétel segítségével. Richard Strauss nem csupán a késő romantika, de mintegy „a Nyugat alkonyának” ikonikus zeneszerzője. Műveiben egy delelőjén túljutott kultúra összegeződik, avagy pillant vissza saját múltjára. Ez a visszapillantás pedig egyszerre mélabús, nosztalgikus és ironikus, fanyar. Elsőként az 1885-ben szerzett, egytételes zongoraconcerto, a Burleszk hangzik föl. A szerzemény jól példázza az imént elhangzottakat: a címének megfelelő játékosság mellett elégikus szépség is tetten érhető benne. A szólista Margit Weber, a Nyugat-Berlini Rádió Szimfonikus Zenekarának élén Fricsay Ferenc. 2-4. A most következő, különleges hangszer-összeállítású kamaradarab ugyancsak méltó Richard Strauss kettősségeihez. A klarinétra, fagottra és vonószenekarra komponált Duett-concertino szólistái: Heinrich Geuser és Willi Fugmann. 5. Richard Strauss 1895-ben készült el egyik legismertebb művével, a Till Eulenspiegel vidám csínyjeivel. A szimfonikus költemény mintegy a Liszt-féle hősi tablók frivol ellenpárja, amely egy német mesehős, a világ urainak fricskát mutató dévaj legény alakját állítja a középpontba. Strauss hőse hol piaci sokadalomban kelt riadalmat, hol álruhás csuhásként figurázza ki az álszenteket. Látjuk továbbá kikosarazott udvarlóként, a szofistákat lóvá tevő áltudós képében, mígnem bíróság elé citálják, és bitófán végzi – kacagva a világ ostobaságán. Fricsay ezúttal már Berlini Filharmonikusok nevű együttesét vezényli.

Kubában élni olyan mint egy időutazáson rész venni – mondja Balázs Anna, aki lassan fél éve él a tengerentúlon. Anna nagyon megszerette a kubai életet, a kubában élő embereket, így örömmel mesél az ottani hétköznapokról. (Fotó: Balázs Anna)

Az embert körülvevő tárgyi világ nagy része kohászati tevékenységből származik, legyen az a szemüvegkeretünk, vagy a mindennap használt mobiltelefonunk alkatrészei. Mai műsorunkban a Kohászati Múzeumba teszünk látogatást, ahol képet alkothatunk a vasnak az emberi történelemben és a technikai-gazdasági-kulturális fejlődésben betöltött óriási szerepéről. Emellett megismerhetjük azt a nehéz, de szép munkát, ami az egyes korszakokban a fémek hasznosításához kapcsolódott. A budapesti Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum intézményi szervezetéhez tartozik a Kohászati Múzeum, amelynek munkatársai nagy odaadással igyekeznek minél szélesebb körben megismertetni a Magyarországon mára visszaszorult kohász szakma múltját, és mindent megtesznek azért, hogy megőrizzék az emberi civilizáció fejlődésében meghatározó ipari tevékenység tárgyi, szellemi és épített örökségét. A festői környezetben található Kohászati Múzeumban Gulya István múzeumvezető a kalauzunk.

Mesterségem címere Vendégünk: Debreczeni Sándor, késes népi iparművész Szerkesztő: Farkas Erzsébet Mustármag Két múlt hétvégi eseményre látogatunk el adásunkban. - Rendezvénysorozattal ünneplik Tenken, hogy 90 éve alapították a Szent Imre Katolikus Általános Iskolát. - Szentmise keretében áldotta meg Ternyák Csaba, egri érsek a felújított mikófalvi templomot. Szerkesztő: Papp Ildikó. Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Műsorvezető: Farkas Erzsébet

Egy etológus, aki a paradicsomhalak tanulmányozásával kezdi tudományos pályafutását, aztán folytatja a kutyák viselkedésének kutatásával. Részben az itt levont következtetések nyomán jut el oda, hogy a gyermekkori pszichológia sok évtizedes tabuját dönti meg a Science című tudományos folyóiratban közölt tanulmányával. A Kvaterka mai vendége Topál József etológus.

- Mit tudunk a nyelvi tájképekről? Milyen kutatások foglalkoznak ezzel a területtel és miért fontosak? Szoták Szilviát, a Magyar Nyelvstratégiai Intézet főmunkatársát kérdezzük. A beszélgetés közben érdekességek derülnek ki a magyar nyelv határon túli státuszáról és a szlovákiai nyelvtörvény hatásairól is. - H. Tóth Tibor nyelvészszakértőnk ragad szavunkat elemzi, műsorunk végén pedig irodalmi játékra hívjuk hallgatóinkat!

Mai anyanyelvi elmélkedésünket H. Tóth Tibortól hallhatják. Új példánk, melynek megfejtését március 23-ig várjuk a Magyar Katolikus Rádió szerkesztőségébe:1062. Bp. Délibáb u. 15-17. a következő: "Hosszú kísérletezés után Michel Faraday a tizenkilencedik század közepén felfedezi a mágneses teret. A mágneses erővonalak mellett elméletben később már elektromos, illetve gravitációs erővonalakról is beszél. "

Ismét egy olyan élő műsor, melyben az Opera kerül reflektorfénybe. Szó lesz a saját produkciók mellett természetesen mások rendezéseiről is, újdonságokról, érdekességekről - mindenről, ami érdekelheti a műfaj rajongóit.

Válogatás Erkel Ferenc szerzeményeiből: 1. Induló a Bátori Mária című operából 2. Duo brilliant fantázia 3. Bevezetés és verbunkos Előadja: Kassai István, Szecsődi Ferenc, Lukács Péter.