Műsorújság

„Ellentmondásos világban élünk, amelyben sok az egymás ellen feszülés, a hazugság, a lejáratás, a bizonytalanság, az elbizonytalanodás, a csalódás, sok a megtorpanás, éppen ezért azt hiszem, nagyon fontos, hogy a ma embere tudjon valami felé tekinteni, ahogy az alagútban nézzük a közeledő fényt. Hogy tudjunk Krisztusra, a világosságra pillantani, és a húsvéti hajnal fénye felgyulladjon a lelkünkben. Ez adhat reményt és erőt a mindennapokhoz, a csalódásokon túl a felemelkedéshez, az erkölcsi megújuláshoz, a hiábavalóság legyőzéséhez, abban az elköteleződésben, hogy igenis nekünk mindent meg kell tennünk másokért, mert Krisztus mindenkiért meghalt. Krisztus szeretetével találkoznia kell minden embernek, hogy a világot ne pusztítsa, hanem építse, hogy az üdvösség útjára lépjen és ne a hamis boldogság útján tévelyegjen. Ennek az esztendőnek a húsvétja, legyen mindnyájunknak a föltámadás hitében és örömében kegyelemteljes, szent ünnep!” Spányi Antal húsvéti gondolatait hallják Berta Kata rovatában.

Fekete Ildikó matematikussal, népi iparművész tojásíróval a tojások szimmetriájáról és annak a díszítésben betöltött szerepéről beszélgetünk.

A hajléktalanokat segítő Van Esély Alapítvány munkájáról beszélgetünk, az alapítvány által szervezett Mentés másként című kiállítás apropóján, mely tárlat olyan portrékat mutat be, amelyek segítségével közvetlenebb módon ismerhető meg a hajléktalanság, a hajléktalan emberek élete. A tárlat a Tranzit Art Cafeban látható. Góbi Rita táncművésszel beszélgetünk Szileutt Cinema című darabjáról. (Fotó: Kecskeméti Dávid)

A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint nem egészen öt év múlva, 2020-ra 5 millió munkahellyel lesz kevesebb a világon. Az informatika fejlődése, a gépek a jövőben már nemcsak a gyári munkások, de az irodai dolgozók munkáját is feleslegessé tehetik. Az érme másik oldala viszont azt mutatja, hogy a mostani kisiskolások 65 százalékának olyan munkája lesz, amely ma még nem is létezik. Az előrejelzések szerint tehát változni fog a munka világa. Ugyanakkor a munkavállalók is változnak. Például ma már nehezen elképzelhető, hogy egy pályakezdő egész életét egy munkahelyen töltse, és onnét is menjen nyugdíjba. Ez részben abból adódik, hogy a mai húszon- és harmincévesek már mást várnak a munkahelyüktől, mint a szüleik. Az úgynevezett y generációt, vagyis az 1980 és 2000 között születetteket, rengeteg hatás érte gyermek- és ifjúkorukában. Átélték a rendszerváltást, de sokuknak vannak emlékei az azt megelőző időszakról is. Megtapasztalták, hogy a szüleik állása bizonytalanná vált, esetleg munkanélküliek lettek. Óriásit változott a társadalom is, az internet megjelenésével és elterjedésével végképp kinyílt a világ a y generációhoz tartozók előtt.

A Professzorok Batthyány Köre egy, az "Idők jelei" című tanulmánykötetben foglalta össze a tudós testület állásfoglalását a mai magyar valóságról. E munkában - egyebek mellett - a gazdaság, a tudomány, az oktatás, az egészségügy és a média helyzetét elemzik, s tesznek ajánlásokat az ezekkel kapcsolatos teendőkről. A mai műsorban a gazdaság problémáiról lesz szó. Vendégünk: Fodor István Széchényi-díjas menedzser, az Ericson volt vezére, és dr. Pulay Gyula vezetéstudományi szakember. A műsort Mezei Károly vezeti.

1. Szabadi Vilmos Vecsey-műveket hegedül 2. Bartók: Hegedűverseny - III. tétel (Kovács Dénes)

Mai vendég Simon Géza Gábor jazz történész, a műsor második felében pedig a Cseh Tamás Program híreiből és zenéiből válogatunk.

Szerzetesek félórája A február 19-20-án megrendezett Keresztény társadalmi elvek a gazdaságban című konferencia kapcsán Baritz Sarolta Laura nővérrel beszélgettünk. A szerkesztő: Keresztesi Borbála. Kapcsolat című műsorunkban a cigányság aktuális kérdéseiről lesz szó. Vendégünk: Gulyás Klára szociálpedagógus, Csendes József szociológus, Tamás Attila roma aktivista és Horváth János szociális munkás. A riporter: Grunda János. A szerkesztő: Papp Ildikó. Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Műsorvezető: Molnár András

I/ Ha valaki veszi a fáradtságot, és megnézi a Közel-Kelet térképét, meghökkentő dologgal fog találkozni. Kicsit távolabbról olyan a kép, mintha az országok határait vonalzóval húzták volna. És ez valószínűleg így is volt. Talán nem véletlen, hogy ennek a hatásai visszaköszönnek napjaink legfontosabb konfliktusaiban - legyen szó migrációról, terrorizmusról, vagy az üzemanyagok áráról. II/ "A tej élet, erő egészség!" Így tanulta sok generáció az iskolában. Bár a fogyasztó kevésbé veszi észre, Európában óriási túlkínálat van tejtermékekből. Mi lesz ennek a hatása? Hogyan tudják túlélni a jelen helyzetet a tejtermelők?

A Világgazdasági Fórum legutóbbi jelentése szerint nem egészen öt év múlva, 2020-ra 5 millió munkahellyel lesz kevesebb a világon. Az informatika fejlődése, a gépek a jövőben már nemcsak a gyári munkások, de az irodai dolgozók munkáját is feleslegessé tehetik. Az érme másik oldala viszont azt mutatja, hogy a mostani kisiskolások 65 százalékának olyan munkája lesz, amely ma még nem is létezik. Az előrejelzések szerint tehát változni fog a munka világa. Ugyanakkor a munkavállalók is változnak. Például ma már nehezen elképzelhető, hogy egy pályakezdő egész életét egy munkahelyen töltse, és onnét is menjen nyugdíjba. Ez részben abból adódik, hogy a mai húszon- és harmincévesek már mást várnak a munkahelyüktől, mint a szüleik. Az úgynevezett y generációt, vagyis az 1980 és 2000 között születetteket, rengeteg hatás érte gyermek- és ifjúkorukában. Átélték a rendszerváltást, de sokuknak vannak emlékei az azt megelőző időszakról is. Megtapasztalták, hogy a szüleik állása bizonytalanná vált, esetleg munkanélküliek lettek. Óriásit változott a társadalom is, az internet megjelenésével és elterjedésével végképp kinyílt a világ a y generációhoz tartozók előtt.

Pilinszky János: Verés

A hajléktalanokat segítő Van Esély Alapítvány munkájáról beszélgetünk, az alapítvány által szervezett Mentés másként című kiállítás apropóján, mely tárlat olyan portrékat mutat be, amelyek segítségével közvetlenebb módon ismerhető meg a hajléktalanság, a hajléktalan emberek élete. A tárlat a Tranzit Art Cafeban látható. Góbi Rita táncművésszel beszélgetünk Szileutt Cinema című darabjáról. (Fotó: Kecskeméti Dávid)

I/ Ha valaki veszi a fáradtságot, és megnézi a Közel-Kelet térképét, meghökkentő dologgal fog találkozni. Kicsit távolabbról olyan a kép, mintha az országok határait vonalzóval húzták volna. És ez valószínűleg így is volt. Talán nem véletlen, hogy ennek a hatásai visszaköszönnek napjaink legfontosabb konfliktusaiban - legyen szó migrációról, terrorizmusról, vagy az üzemanyagok áráról. II/ "A tej élet, erő egészség!" Így tanulta sok generáció az iskolában. Bár a fogyasztó kevésbé veszi észre, Európában óriási túlkínálat van tejtermékekből. Mi lesz ennek a hatása? Hogyan tudják túlélni a jelen helyzetet a tejtermelők?

1-5. Tisztelt Hallgatóink! A Zenei Kincsestárban a XX. század egyik zongoristalegendája, Arturo Benedetti Michelangeli játszik Debussy szerzeményeiből. 1905-ben, a Képek című sorozat első füzetének megjelenésekor Debussy így írt kiadójának: „Úgy gondolom, nem szerénytelenség azt hinnem, hogy ez a három darab tovább él, és elfoglalja majd méltó helyét a zongora irodalmában, vagy Schumann balján, vagy Schumann jobbján.” Debussy reménykedése azóta valóra vált, nem csupán amiatt, mert összesen hat Képe Schumannhoz méltó módon aknáz ki egy-egy technikai lehetőséget, de a zenés zsánerképek megejtő hangulatának köszönhetően is. Az első füzet három szerzeménye: Fények a vízen; Hódolat Rameau-nak, Mozgások; a második füzet első két szerzeménye: Harangszó a lombokon át illetve És a holdvilág leereszkedik az egykori templomra. Az 1908 és 1910 között keletkezett második füzet darabcímeiből kitetszik, hogy Debussy immár önérzetesen merészkedett a költői, szimbolista képzettársítások világába – az utóbbi mű esetében éppenséggel egy zenetudós, Louis Laloy képzeletét hozva mozgásba a címadáskor. A Képek ugyanis távolról sem hangokba ültetett tájképek, sokkal inkább a lélek, a képzelet káprázatainak, benyomásainak és képzettársításainak érzeteit keltik föl a hangok által.