Műsorújság

Csépe Valéria 1976-ban végzett pszichológusként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A beszédészlelés és az elemi matematika agyi aktivitás-mutatóinak kutatásával párhuzamosan jelent meg az általa vezetett kutatócsoportban az az érdeklődési irány, amely ma az éneknek és a zenének az agy fejlődésére, s ezzel összefüggésben az egyes megismerő folyamatokra, különösen a beszédfejlődésre gyakorolt transzferhatás szisztematikus vizsgálatához vezetett.

I/ - Milyen lesz a miniszterelnöki erkély a Várban a karmelita kolostor épületén? - Magyarország az éllovas az eu pénzek felhasználása terén. Az internetes portálokon azt olvasni - Lázár Jánosra hivatkozva -, hogy "ezt a rengeteg pénzt nem jól használtuk fel". - Magyarországon a keresők aránytalanul nagy százaléka dolgozik az állami szektorban. Ezen kíván változtatni a kormányzat. Hol tart most a folyamat? (De erre már nem biztos, hogy futja a műsoridőből...) Műsorunk vendége: Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség államtitkára. II/ Hogyan hat a CSOK - a Családi Otthonteremtési Kedvezmény - az építőiparra? Milyen esélyei vannak egy magyar cégnek a terjeszkedésre? Hol védik jobban a piacaikat tőlünk: nyugati, vagy keleti irányban? A kérdés költői, de azért a részletek is érdekesek. Műsorunk vendége: Gódi Attila, az egyik hazai építőipari cég tulajdonosa.

Szerzetesek félórája Beszélgetés Szabó Józseffel, "Joe atyával", a gyöngyösi ferences rendház gvárdiánjával. Kapcsolat - A cigány nemzetiség oktatási integrációs lehetőségei Vendég: Németh Zoltánné szociálpolitikus, szociálpedagógus, az egri Karitász Központ igazgatóhelyettese - 155 éve született Boldog Ceferino spanyolországi roma lókereskedő - Dr. Székely János püspök előadása Szerkesztő: Papp Ildikó Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Műsorvezető: Tikovits Ernő

- Nyiss ránk! Ez most kivételesen nem a Délibáb utcai stúdiónkra vonatkozik, mielőtt még a hallgatók elözönlenék az épületet. A Nyiss ránk egy szalézi fesztivál neve, mely május 7-én és 8-án lesz Péliföldszentkereszten. Ábrahám Bélával a szalézi rend magyarországi tartományfőnökével beszélgetünk. - A nagy ábránd, Nyugaton a helyzet változatlan, A dicsőség ösvényei, A nagy háború. Az első világháborúhoz kötődő talán legismertebb filmek. Ezeket és kevésbé népszerű alkotásokat is lehetőség van most megtekinteni a Frontmozi vetítéssorozat keretein belül. A legközelebbi vetítés május 11-én lesz, ennek részleteiről beszélgetünk Békés Mártonnal a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával. - Hatalmas siker a mozikban a Dzsungel könyve. A Walt Disney Pictures 1967-ben készült rajzfilmjének élőszereplős változata világviszonylatban már 700 millió dolláros bevételnél jár. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a szinte teljes egészében számítógépes animációra épülő film részben magyar kezek munkáját dicséri. A figurák megalkotásában, mozgatásában részt vett Keresztes Dániel is, aki korábban olyan filmekben működött közre, mint a Majmok bolygója, vagy a Hobbit-trilógia. Legutóbbi magyarországi tartózkodása alatt sikerült mikrofonvégre kapnunk Dánielt.

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." - mottóval rendezték meg április 30-án, szombaton Alcsútdobozon a 18. Regionális karizmatikus találkozót, amelyen a környék több karizmatikus közössége vett részt. A rendezvény jó alkalom volt a személyes találkozásokra, de a régióban működő, a Szentlélek erejéből töltekező közösségek egymásra találására is. „Isten megszólítja az ő keresztény népét, és azt mondja: Európa és a mi térségünk jelenlegi gondjait emberi erővel nem lehet megoldani, a békéhez isteni beavatkozásra van szükség. Ez szükséges ahhoz, hogy az a munka, amit a Szentlélek a magyarokkal ezer évvel ezelőtt elkezdett, most beteljesedhessen. - hangzott el a regionális találkozón, amelyen számos buzdítást hallhattunk a megújult keresztény életről.

Képzőművészet és sport Ezzel a két témával foglalkozunk magazinunkban. Előbb a DClinic Stúdió 2016-os programjáról beszélgetünk Tóth Norbert képzőművésszel, majd Novák Zoltán, a Zalaegerszegi Darts Egyesület elnöke mutatja be a megyeszékhelyen tevékenykedő egyesületet és a sportág jelenét és jövőjét.

Munkabírása legendás, szorgalma példaértékű. A humora is remek, magát "üstfoltozónak és gavallérnak" szokta titulálni. Valóságos egyszemélyes intézmény, aki minden testi nyűgét-baját lelki- és szellemi erővel leküzdő, igazi értékközvetítőnek született Isten Teremtménye.

Mai Dallamív című műsorunkban májusban született muzsikusokra emlékezünk. Olyan művészekre, akik kerek évfordulójukat ünneplik a tavasz utolsó hónapjában.

Mai vendég Török Ádám énekes-fuvolista-zenekarvezető, a Mini együttes alapítója.

A Közélet című műsorunk mai témái: - A civil szféra helyi és országos lehetőségei - A Holdam Egyesület "Egyedülálló anyák hangja" című programja Szerkesztő: Molnár András Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett Műsorvezető: Varga Orsolya

Dr. Fejérdy Tamás műemléki építésszel, a párizsi székhelyű ICOMOS (műemlékek nemzetközi bizottsága) magyar bizottságának elnökével beszélgetünk az idei közgyülésükről, a díjazottakról és a műemlék védelem, illetve megóvás aktuális kérdéseiről. Kerek születésnapja alkalmából látogattam meg Lázár Ervint. Éppen tíz esztendeje. Napra tíz esztendővel ezelőtt. Akkor tündéri derűvel válaszolt kérdésemre, hogy’ érzi magát. Hallani fogják. Azt felelte: nem üti szíven, hogy múlik az idő. Mit lehet tenni? Hetven éves lett, persze, öregesen érzi magát. Nem úgy, mint valamikor fiatal korában. De hogy ha valaki elfogadja azt, hogy ez jár a korral, ezzel kell együtt élni, akkor, ha nem is túl nagy örömmel, de azért nyugodtan éldegélhet. Nyugodtan éldegélhetne ma is, mondjuk sokan, a fél ország vagy az egész, akik szerettük nemcsak írásait, derűs lényét is. Most emlékezünk rá. A Magyar Írószövetségben műsorunkkal épp egy időben van emlékestje. Emlékezzünk rá minél többször, minél többen. Hátha eltanulunk tőle valamit életbölcsességéből. /J.K./

"Mert úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy mindaz aki őbenne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." - mottóval rendezték meg április 30-án, szombaton Alcsútdobozon a 18. Regionális karizmatikus találkozót, amelyen a környék több karizmatikus közössége vett részt. A rendezvény jó alkalom volt a személyes találkozásokra, de a régióban működő, a Szentlélek erejéből töltekező közösségek egymásra találására is. „Isten megszólítja az ő keresztény népét, és azt mondja: Európa és a mi térségünk jelenlegi gondjait emberi erővel nem lehet megoldani, a békéhez isteni beavatkozásra van szükség. Ez szükséges ahhoz, hogy az a munka, amit a Szentlélek a magyarokkal ezer évvel ezelőtt elkezdett, most beteljesedhessen. - hangzott el a regionális találkozón, amelyen számos buzdítást hallhattunk a megújult keresztény életről.

Radnóti Miklós: Párizs és Rónay György: Párizs

SOS – Házasodom! Lépéseim, kérdéseim a házasság felé vezető úton címmel szervezett beszélgetést az Oázis – ahol meghallgatnak. Az élethosszig tartó, boldog házasságra vágyó fiatalok és középkorúak számos kérdést feltettek a Bethesda Gyermekkórház családterapeutájának, a Károli Gáspár Református Egyetem docensének, Komlósi Piroskának. A pszichológus az alkalom után műsorunknak is nyilatkozott, először arról, mik az érett párválasztás biztos jelei? Kik azok, akik készen állnak a házasságra? A házasság, a gyógyulás és a teljesebb élet biztosítéka, ha életünk valóságos találkozásokban növekedhet. A találkozás a lelkigondozás kulcsfogalma; Tóth János református lelkész gondolatai azonban mindannyiunk számára útravalóul szolgálhatnak.

- Nyiss ránk! Ez most kivételesen nem a Délibáb utcai stúdiónkra vonatkozik, mielőtt még a hallgatók elözönlenék az épületet. A Nyiss ránk egy szalézi fesztivál neve, mely május 7-én és 8-án lesz Péliföldszentkereszten. Ábrahám Bélával a szalézi rend magyarországi tartományfőnökével beszélgetünk. - A nagy ábránd, Nyugaton a helyzet változatlan, A dicsőség ösvényei, A nagy háború. Az első világháborúhoz kötődő talán legismertebb filmek. Ezeket és kevésbé népszerű alkotásokat is lehetőség van most megtekinteni a Frontmozi vetítéssorozat keretein belül. A legközelebbi vetítés május 11-én lesz, ennek részleteiről beszélgetünk Békés Mártonnal a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójával. - Hatalmas siker a mozikban a Dzsungel könyve. A Walt Disney Pictures 1967-ben készült rajzfilmjének élőszereplős változata világviszonylatban már 700 millió dolláros bevételnél jár. Valószínűleg kevesen tudják, hogy a szinte teljes egészében számítógépes animációra épülő film részben magyar kezek munkáját dicséri. A figurák megalkotásában, mozgatásában részt vett Keresztes Dániel is, aki korábban olyan filmekben működött közre, mint a Majmok bolygója, vagy a Hobbit-trilógia. Legutóbbi magyarországi tartózkodása alatt sikerült mikrofonvégre kapnunk Dánielt.

Dr. Fejérdy Tamás műemléki építésszel, a párizsi székhelyű ICOMOS (műemlékek nemzetközi bizottsága) magyar bizottságának elnökével beszélgetünk az idei közgyülésükről, a díjazottakról és a műemlék védelem, illetve megóvás aktuális kérdéseiről. Kerek születésnapja alkalmából látogattam meg Lázár Ervint. Éppen tíz esztendeje. Napra tíz esztendővel ezelőtt. Akkor tündéri derűvel válaszolt kérdésemre, hogy’ érzi magát. Hallani fogják. Azt felelte: nem üti szíven, hogy múlik az idő. Mit lehet tenni? Hetven éves lett, persze, öregesen érzi magát. Nem úgy, mint valamikor fiatal korában. De hogy ha valaki elfogadja azt, hogy ez jár a korral, ezzel kell együtt élni, akkor, ha nem is túl nagy örömmel, de azért nyugodtan éldegélhet. Nyugodtan éldegélhetne ma is, mondjuk sokan, a fél ország vagy az egész, akik szerettük nemcsak írásait, derűs lényét is. Most emlékezünk rá. A Magyar Írószövetségben műsorunkkal épp egy időben van emlékestje. Emlékezzünk rá minél többször, minél többen. Hátha eltanulunk tőle valamit életbölcsességéből. /J.K./

1-4. Kedves Hallgatóink! A Zenei Kincsestárban a XX. század egyik legendás kamaraegyüttese, a Busch Kvartett játssza Franz Schubert 112-es jegyzékszámú, 8., B-dúr vonósnégyesét. Ez a szelíd, elégikus intonációval kezdődő, majd a kezdeti tűnődést energikus hangvételre váltó szerzemény 1814-ben keletkezett, és az elemzők az első olyan kvartettként tartják számon, amely a Haydn és Mozart műveinek mintájára keletkezett szerzemények után Schubert zenei arcélét mutatja föl. Ha pedig így van, méltán várhatjuk, hogy a derűtől duzzadó nekilendülést mélázó, borongós, elmélyült hangulatok felhőzik majd. Egy 17 esztendős zeneszerző szárnypróbálgatásait halljuk, akit már ebben a fiatal korában a lélek mélyeinek vándorául szemelt ki a sors. A Busch Kvartett muzsikál egy 1938-ban készült, ritka becsű felvételen.