Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora. Felolvassa: Papp János. Hangmérnök: Horváth János. Szerkesztő: Tar Éva. Rendező: Sárospataki Zsuzsanna. (30/30.)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Keresztényüldözés a 21. század elején. A könyvhéten megjelenő, bővített kiadásról a szerzővel, Győrfi Károllyal Pécsi Krisztina beszélget.
2. Szőlősgyörökön, amely Gárdonyi Géza-település, május 27-én és 28-án a IV. Göre Gábor napok keretében tartották a III. Göre Gábor Humorkonferenciát, amelynek fővédnöke Bíró László tábori püspök, az MKPK családreferense volt. Műsorunknak interjút adott Klotz Péter, Szőlősgyörök polgármestere és Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
Itt élünk!
Elsőként Berecz Lászlónéval beszélgetünk a 25 éves Matyó Népművészeti Egyesületről és egy távol keleti utazásáról, majd ellátogatunk a Matyóföldre és a kesznyéteni Szamárhátra.
Szerkesztő: Papp Péter
Zenei szerkesztő: Bartók Beáta
Összeállításunkat A nap imájával zárjuk.
Műsorvezető: Tikovits Ernő
a tudomány pillanatai, szerkesztő: Pozsgai Nóra
Hét új magyar innovációt mutattak be Budapesten.
Okos kábel, amelyik megmondja, hol szakadt el. Víztisztító, amelyik már a szennyvíz vezetékben elkezdi a szűrést. Internet nélküli azonos idejű sportközvetítés a telefonunkon.
"Mi lenne, ha...?" címmel hirdetett rajzpályázatot gyerekeknek az Író Cimborák alkotóműhely.
A meghökkentő műveket később versekkel, mesékkel, novellákkal egészítették ki az alkotóműhely tagjai. Az Író Cimborák egyik tagját, Majoros Nórát kérdezte Zimonyi Melinda.
Beszélgetünk Camille Claudel szobrászművész munkásságáról, aminek apropója az a MeMoArt Galériában látható kiállítás, mely Philippe Brame fotográfus Claudel szobrairól készül képeit mutatja be.
Majd a Dunapest fesztivál programjait ajánljuk figyelmükbe, mely rendezvény középpontjában a Duna áll.
családi magazin
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny
19. alkalommal szervezték meg idén a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt, ahol Magyarország és 5 határon túli magyarlakta terület legjobb helyesen író, 5-8 osztályos tanulói vesznek részt.
Ma már szinte elengedhetetlen, hogy a magyaron kívül más nyelven is beszéljünk, ez együtt jár a tanulmányainkkal, a munkánkkal, utazásainkkal. Ugyanakkor az anyanyelvünk identitásunk fontos része. Ennek segítségével fejezzük ki magunkat a leggazdagabban, és értetjük meg magunk másokkal a legkönnyebben. Az édesanyánktól eltanult nyelvben érezzük magunk leginkább otthon.
Nem csupán a tudományos életben, a közéletben vagy a hivatalos írásgyakorlatban kell törekednünk a magyar helyesírás szabályainak az alkalmazására, hanem a mindennapokban is.
Kiútkeresők
szerkesztő: Tallián Hedvig
ART-atlan - gyermekkori szexuális bántalmazás 2. rész
Egy három részből álló eseménysorozat utolsó epizódját tartották a Katona József Színház egyik kamaratermében. A téma a gyermekkori szexuális bántalmazás volt, az eseményen a megjelentek és a szervezők közt zajlott a párbeszédfolyam. A lelkileg koránt sem könnyű, ugyanakkor talán a lehetséges gyógyulás irányába mutató eseményt követően a szervezők beszéltek gondolataikról, érzéseikről.
A műsorban megszólalnak: Vígh Sára, Lénárd Kata pszichológusok, Berkesi Zsuzsa tanár és Pócs Balázs újságíró.
Mai vendég Molnár György "Elefánt", az Omega és az Elefánt Band gitárosa, a műsor második felében pedig a Cseh Tamás Program híreiből és zenéiből válogatunk.
BALÁZS JÓZSEF: MAGYAROK
Szövegkönyv: Deres Péter
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Szerkesztő: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata (15/8.)
Őszi vázlat
Jelenits István sorozata Pilinszky János verseiből, verseiről - 8/1.
Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik: Szalai Katalin, hegedűn játszik: Bolla Milán.
A műsort Horváth János hangmérnök és E. Román Kata szerkesztő készítette.
Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében.
Szerzetesek félórája
Folytatjuk beszélgetésünket Knáb Judit nővérrel, a Congregatio Jesu szerzetesrend magyarországi tartományfőnökével.
Szerkesztő: Bartók Beáta
Megmaradni című műsorunkban a burgenlandi magyarságról lesz szó.
Szerkesztő: Grunda János
Műsorvezető: Molnár András
- Így sikerült a 2016-os Vállalkozók hete Kalocsán
- Tömött sorok álltak a Viski Károly Múzeum sátránál a Múzeumok majálisán
- Ráckevei Anna igazgatónő értékeli a debreceni Csokonai Színház lezáruló évadát
- Honnan jött a miniszterelnöki erkély ötlete? Milyen legyen a budai Vár?
Valóban a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak... újraálmodását jelentik az elfogadott tervek, mint ahogy egyes szakértők ezt megfogalmazták? Más vélemények szerint Horthy véletlenül maradt benne a végső szövegükben, de lehet, hogy ez csak szóbeszéd.
- Kell-e toronyház a Kopaszi-gátra? Vagy bárhol máshol Budapesten?
- Milyen lesz az új Néprajzi Múzeum? És a Városliget egésze?
- Miért szeretik a külföldiek Budapestet? Talán részben azért is, mert itt (talán véletlenül, és a pénzhiány okán) megmaradt valami a városból, ami máshol már nem nagyon van?
Kérdések és gondolatok.
A műsor vendége Zoboki Gábor építész.
családi magazin
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási verseny
19. alkalommal szervezték meg idén a Simonyi Zsigmond Kárpát-medencei helyesírási versenyt, ahol Magyarország és 5 határon túli magyarlakta terület legjobb helyesen író, 5-8 osztályos tanulói vesznek részt.
Ma már szinte elengedhetetlen, hogy a magyaron kívül más nyelven is beszéljünk, ez együtt jár a tanulmányainkkal, a munkánkkal, utazásainkkal. Ugyanakkor az anyanyelvünk identitásunk fontos része. Ennek segítségével fejezzük ki magunkat a leggazdagabban, és értetjük meg magunk másokkal a legkönnyebben. Az édesanyánktól eltanult nyelvben érezzük magunk leginkább otthon.
Nem csupán a tudományos életben, a közéletben vagy a hivatalos írásgyakorlatban kell törekednünk a magyar helyesírás szabályainak az alkalmazására, hanem a mindennapokban is.
irodalom gyerekeknek
Bodó Béla: Brumi a Balatonon
Felolvassa: Kristán Attila
Zeneszerző: Laczó Zoltán Vincze
Hangmérnök: Horváth János
Rendező: Varga Andrea (12/5.)
Rongyszőnyeg
szerkesztő: Madocsai Bea
Tiszta divat – kétéves képzés lányoknak (Hortobágyiné dr Nagy Ágnes és Hortobágyi Krisztina)
Misszió bábokkal – nem csak gyerekeknek (Veress Rita és Üveges Fanni)
Beszélgetünk Camille Claudel szobrászművész munkásságáról, aminek apropója az a MeMoArt Galériában látható kiállítás, mely Philippe Brame fotográfus Claudel szobrairól készül képeit mutatja be.
Majd a Dunapest fesztivál programjait ajánljuk figyelmükbe, mely rendezvény középpontjában a Duna áll.
BALÁZS JÓZSEF: MAGYAROK
Szövegkönyv: Deres Péter
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta
Szerkesztő: Varga Andrea
Rendező: E. Román Kata (15/8.)
Őszi vázlat
Jelenits István sorozata Pilinszky János verseiből, verseiről - 8/1.
Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik: Szalai Katalin, hegedűn játszik: Bolla Milán.
A műsort Horváth János hangmérnök és E. Román Kata szerkesztő készítette.
Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében.
- Honnan jött a miniszterelnöki erkély ötlete? Milyen legyen a budai Vár?
Valóban a Horthy-korszak jelentés nélküli kulisszáinak... újraálmodását jelentik az elfogadott tervek, mint ahogy egyes szakértők ezt megfogalmazták? Más vélemények szerint Horthy véletlenül maradt benne a végső szövegükben, de lehet, hogy ez csak szóbeszéd.
- Kell-e toronyház a Kopaszi-gátra? Vagy bárhol máshol Budapesten?
- Milyen lesz az új Néprajzi Múzeum? És a Városliget egésze?
- Miért szeretik a külföldiek Budapestet? Talán részben azért is, mert itt (talán véletlenül, és a pénzhiány okán) megmaradt valami a városból, ami máshol már nem nagyon van?
Kérdések és gondolatok.
A műsor vendége Zoboki Gábor építész.
Arturo Benedetti Michelangeli felvételeinek sorában ma egy 1968. júniusi, luganói koncert elevenedik meg. Michelangeli műsorán Chopin 1837 és 39 között szerzett, opus 35-ös, második, b-moll szonátája. A szerzemény híres gyászindulója már két éve készen állt, mire Chopin az első Nohant-ban, George Sanddal töltött vakáción elkészült a szonátával. A szonáta kulcsának tekinthető tétel drámai feszültsége a kezdőtételre is kivetül, amelyet Schumann „a szfinx titokzatos kinyilatkoztatásának” nevezett.
