Műsorújság

Itt a nyár, az esküvők ideje. A pesti Jézus Szíve templomban több mint húsz jegyespár készül az Istenben gyökerező közös házaséletre. Ennek része volt az a pünkösdi hétvége, amikor Dobogókőn az Élet csodájáról és a Tüneti-hőmérőzéses természetes családtervezésről vagy éppen a szeretetnyelvekről is együtt gondolkodtak. De vajon ma miért is kötnek még szentségi házasságot a fiatalok? Először Kocsis Esztert és Horony Csabát, majd Egressy-Molnár Viktóriát és Magyar Gusztávot hallják. Tíz gyertyafényes vacsorára való meghívót sorsoltak ki 12-én, vasárnap este a Szent Margit gimnáziumban azon 160 házaspár között, amelyek vállalkoztak hét – kettesben megvalósítandó – „feladatra”. Ezek a feladatok a “Szakíts ha mersz a hétköznapokkal” élményprogram részét képezték. Riportunkban a főszervező, Agárdiné Kálnási Éva, majd résztvevők, végül az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye családpasztorációs referense, Bittsánszky Sári beszél.

A színésznő pályája során a színháztörténet legszebb szerepeit eljátszotta. Kedvence volt ő a közönségnek akkor is, ha filmen vagy a televízió képernyőjén tűnt fel. 2000-től tanít is: színészi játékot a Magyar Táncművészeti Főiskolán. Munkásságát 1982-ben Jászai Mari-díjjal, 1993-ban Déryné-díjjal ismerték el. 2003-ban érdemes művészi címmel tüntették ki. 2012-ben Kossuth-díjat kapott.

Közélet című műsor témái: - Az Életfának bő termése című kiadvány - A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) Szerkesztő: Molnár András Összeállításunkat A nap imájával zárjuk. Zenei szerkesztő: Bartók Beáta Műsorvezető: Varga Orsolya

Június 17. és 19. között rendezik a Budapest A Cappella Fesztivált a budai Várkert Bazár Öntőház udvarán, ahol grúz polifonikus férfikar, zimbabwei történetek, finn folk hop és magyar pop is garantálja a jó hangzást. Vendégünk: Liber Endre, a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás egyik alapítója, a program szervezője. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művésznek számított a magyar képzőművészetben, grafikai alkotásainak száma ezreket számlál. Ötven évig dolgozott az orosz cári udvarban, nevéhez fűződik II. Sándor cár 1856-os koronázási díszalbuma. Bár élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget, keze munkája leginkább az Arany-balladák lapjairól köszön vissza. Ő Zichy Mihály, akinek munkásságát most az Országos Széchényi Könyvtár anyagából ismerhetjük meg egy újonnan nyílt kiállítás keretében. Vendégünk: Szűts-Novák Rita kurátor.

Útkeresésről, egy rendhagyó színházi előadásról, a könyvekről és az olvasásról szól mai műsorunk.

Szent Márton születésének 1700. évfordulója alkalmából párhuzamos kiállítást láthat a közönség a szombathelyi Iseumban és Pannonhalmi Apátsági Múzeumban. Még soha nem láthatták az érdeklődők azt ez egybegyűjtött műtárgykincset, amit több hazai és európai múzeum anyagából válogattak a Szent Márton és Pannónia, kereszténység a római világ határán című kiállításra.

A képeken Giotto festményei, az assisi Szent-Ferenc templom freskói láthatók.

Ma Herczku Ágnes-Szalóki Ági-Bognár Szilvi, Agócs Gergely, a Budafolk és a Fonó zenekar felvételei forognak.

Őszi vázlat Jelenits István sorozata Pilinszky János verseiből, verseiről - 8/8. Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik: Szalai Katalin, hegedűn játszik: Bolla Milán. A műsort Horváth János hangmérnök és E. Román Kata szerkesztő készítette. Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében.

A Szószóló mai témái: - Herczeg Flóra új dalai; - Sárospatak fejlesztési tervei; - A helyi fürdő minősítése; - A miskolci és az eperjesi egyetem együttműködési megállapodása; - A népszavazás; Szerkesztő: Bérczessy András Összeállításunkat A lélek szavával zárjuk, melyben Kormos Csaba gesztelyi plébános elmélkedését hallják. Szerkesztő: Sinkovics Andrea Zenei szerkesztő: Paróczai Bernadett Műsorvezető: Tikovits Ernő

Jeney Lajos építész munkásságáról beszégletünk.

1.A Régi Balaton című kötet történeti dokumentumok felhasználásával, hosszas kutatómunka eredményeként jött létre. Kovács Emőke könyvhétre megjelent műve megismertet a Balaton múltjával. A szerzővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont tanáraival, Szekér Borbála nevelési igazgatóhelyettessel, Balogh Veronika magyar-német szakos tanárral, valamint Fülöp Dalma, Csernus Fülöp és Fajszi Csongor diákokkal, a Határtalanul program keretében megvalósult erdélyi utazásról és a Márton Áron Főgimnázium diákjainak budapesti látogatásáról beszélget Sallai Éva.

Útkeresésről, egy rendhagyó színházi előadásról, a könyvekről és az olvasásról szól mai műsorunk.

Beszélgetés Tamási Orosz Jánossal, II. rész

Június 17. és 19. között rendezik a Budapest A Cappella Fesztivált a budai Várkert Bazár Öntőház udvarán, ahol grúz polifonikus férfikar, zimbabwei történetek, finn folk hop és magyar pop is garantálja a jó hangzást. Vendégünk: Liber Endre, a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás egyik alapítója, a program szervezője. Az 1880-as évektől Munkácsy Mihály mellett a második legismertebb művésznek számított a magyar képzőművészetben, grafikai alkotásainak száma ezreket számlál. Ötven évig dolgozott az orosz cári udvarban, nevéhez fűződik II. Sándor cár 1856-os koronázási díszalbuma. Bár élete nagy részében egy hatalmas festmény megfestésével kívánta elérni az ismertséget, keze munkája leginkább az Arany-balladák lapjairól köszön vissza. Ő Zichy Mihály, akinek munkásságát most az Országos Széchényi Könyvtár anyagából ismerhetjük meg egy újonnan nyílt kiállítás keretében. Vendégünk: Szűts-Novák Rita kurátor.

Őszi vázlat Jelenits István sorozata Pilinszky János verseiből, verseiről - 8/8. Zenéjét szerezte és zongorán közreműködik: Szalai Katalin, hegedűn játszik: Bolla Milán. A műsort Horváth János hangmérnök és E. Román Kata szerkesztő készítette. Készült a Médiatanács támogatásával a Magyar Média Mecenatúra program keretében.

1.A Régi Balaton című kötet történeti dokumentumok felhasználásával, hosszas kutatómunka eredményeként jött létre. Kovács Emőke könyvhétre megjelent műve megismertet a Balaton múltjával. A szerzővel Pécsi Krisztina beszélget. 2. A budapesti Szent II. János Pál Iskolaközpont tanáraival, Szekér Borbála nevelési igazgatóhelyettessel, Balogh Veronika magyar-német szakos tanárral, valamint Fülöp Dalma, Csernus Fülöp és Fajszi Csongor diákokkal, a Határtalanul program keretében megvalósult erdélyi utazásról és a Márton Áron Főgimnázium diákjainak budapesti látogatásáról beszélget Sallai Éva.

1-10. Kedves Hallgatóink! A Zenei Kincsestárban a francia aranykor kecses és elegáns világa elevenedik meg Jérome Hantai és Alix Verzier gambáján, valamint Pierre Hantai csembalóján. Előadásukban az 1656 és 1728 között élt muzsikus, Marin Marais A-dúr szonátája idézi meg e pompakedvelő, a stilizált kifejezésmódokhoz vonzódó, ugyanakkor bensőséges korszakot, a Nagy Évszázadot. Marin, mint annyi jeles kortársa, zenei tehetségének köszönhette a társadalmi fölemelkedést. Egy párizsi cipész fiaként látta meg a napvilágot, de egy egyházi tisztséget betöltő nagybácsi révén kóristafiú lett egy templomi énekesiskolában. Amikor a jeles gambajátékos, Sainte-Colombe növendékéül fogadta, az ifjú Marais hat hónap alatt túlszárnyalta mesterét. Előbb a párizsi opera Lully-féle zenekarában működött, majd mindössze 23 éves korában királyi kamarazenésszé léptették elő. Noha zenés tragédiákat is szerzett, leginkább mégis saját hangszerére komponálta az olasz mintákra tekintő, de francia szellemiségű kamaradarabok sokaságát. Gambaszvitjei és szonátái öt kötetet töltenek meg, és a kor elvárásait követve viszonylag szabadon variálható tételfüzéreket képeznek különféle divatos táncokból és merengő lassútételekből. Aligha csoda, hogy tetszetős szerzeményei állandó helyet biztosítottak szerzőjüknek az udvar szolgálatában: Marais 46 esztendőn keresztül szolgálta a francia udvar zenei fényűzését.