A Musza Dag negyven napja
Franz Werfel regényét Hódos György fordította.
Első könyv
Felolvassa: Kálid Artúr
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette és Elek Judit Sára
Dramaturg-rendező: E. Román Kata (23/21.)
Mester-fogás
szerkesztő: Pozsgai Nóra
A Néprajzi Múzeum textil-restaurátor műhelyében jártunk
Az aranyvirágokkal átszőtt piros kabátkát annyira szerette egykori viselője, hogy szó szerint agyonhordta. A hónalja kirojtosodott, régi fénye megkopott. A rongyos darab szerencsére gondos és szakértő kezekbe került, így a csodaszép arany-piros ujjas nemrég visszanyerhette az eredetihez hasonló pompáját. Most a Néprajzi Múzeumban várja, hogy a Hónap Műtárgyaként egyszer kiállítsák. Mi addig is - ha csak hangban is - bemutatjuk Önöknek.
A textilrestaurátor munkájáról lesz szó.
Meglátogatjuk a Néprajzi Múzeum műhelyét, ahol Tumpek Eta, a piros kabát feltámasztója kalauzol bennünket; beszélgetünk a múzeum főigazgatójával, Dr. Kemecsi Lajossal, és megszólaltatjuk a Képzőművészeti Egyetem restaurátor képzésért felelős szakemberét, Ororsz Katalint is.
Fotók: restaurálás előtt és után (Néprajzi Múzeum)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget.
2. Vendégünk Gróh Gáspár irodalomtörténész, akivel Csoóri Sándorra emlékezünk, felidézve a 87. évében elhunyt kétszeres Kossuth-díjas költő, író politikai, közéleti, társadalmi tevékenységét, jelentőségét.Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
Itt élünk!
Mai műsorunkban megismerkedhetnek egy családfakutatóval, és ezáltal egy Erdélyből származó Matyó-család történetével, rongyszőnyeget is szövünk, majd a bükkzsérci énekkar két tagjával is beszélgetünk.
Szerkesztő: Papp Péter
Zenei szerkesztő: Vasvári Bernadett
Műsorvezető: Molnár András
Nem csak a fényviszonyok, de az időjárási körülmények is megváltoznak a nyár elmúltával, amire az autóval közlekedőknek fokozottan kell figyelniük. Majoros Gabriella autós oktatóval Zimonyi Melinda beszélgetett.
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Befejeződött a 25 éves évfordulóját ünneplő Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola jubileumi programsorozata
A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén, püspöki szentmisével adtak hálát az Érd-Újvárosi Jézus Szíve Plébániatemplomban, az érdi Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola újjáalakulásának 25 éves évfordulóján. Spányi Antal püspök az iskolát alapító Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek rendjének képviselői jelenlétében, a jelenlegi tanárok, diákok, szülők és támogatók körében emlékezett meg az elmúlt negyedszázadról. Azokról a kegyelmekről, amelyet az intézmény névadója által kapott a Boldogságos Szűz Mária közbenjárására. „Isten terveit semmiféle sötét hatalom nem tudja megakadályozni azokban sem, akik Őrá bízva élik közösségi vagy egyéni életüket.” - biztatott a főpásztor. Az ünnepségen Berta Kata beszélgetett a Spányi Antal megyés püspökkel, Takácsné Tóth Noémi igazgatónővel és Hajdu Ferenc püspöki biztossal.
a tudomány pillanatai,
szerkesztő: Fábián Ádám
Miként alkalmazhatók helyesen a kineziológiai tapaszok?
Sok ember számára okoznak bosszúságot a makacs ficamok, húzódások, sportsérülések, gerinc és végtagfájdalmak, esetleg a mozgásszervi műtétek utáni rehabilitáció során fellépő fájdalmak. Szerencsére napjainkban az orvostudomány igyekszik egyre hatékonyabb, gyorsabb és fájdalommentes megoldást találni a problémákra. A kineziológiai tapasz gyors, fájdalommentes megoldást nyújt a mozgásszervi problémák kezelésére és segítséget nyújthat a rehabilitáció során. A technológiáról és annak helyes alkalmazásáról Nagy Katalin gyógytornász - fizioterapeutát kérdezi Fábián Ádám
családi magazin
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Családi nap a Jókai-kertben
A nagy magyar író, Jókai Mór az 1850-es években vásárolt birtokot a budai Svábhegyen. Ő maga így fogalmazta meg, hogy mit jelent számára ez kert:
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.”
Ugyan az író egykori villáját már lebontották, de a kert, Jókai kertje, még mindig megvan, és ma már nem csak az írónak, hanem mindenkinek lehetőséget ad a természet csodálatára.
Szombathelyi alkotói is vannak az utóbbi évek legsikeresebb képregényének, a Kittenbergernek - Tebeli Szabolcs és Bárány Áron a műsor vendégei.
Beszélgetést hallhatnak Barki Katalinnal, a Savaria Egyetemi Központ könyvtárának vezetőjével is, aki a közelmúltban rangos szakmai díjat vehetett át.
Séta bölcső-helyem körül
Fábián István beszélgetőtársa dr. Simon-Fiala János szájsebész főorovos, aki nemrég Pro Sanitate díjat kapott.
/A kép jobb oldalán/
Mai vendég Pénzes Máté hammondos-zongorista, a Volumen zenekar vezetője, a műsor második felében pedig a Cseh Tamás Program híreiből és zenéiből válogatunk.
Közélet
- 1956-os konferencia Egerben
- Újra indult Hatvanban a felsőoktatás
Összeállításunkat A nap imájával zárjuk.
Zenei szerkesztő: Jászai Patrícia
Műsorvezető: Molnár András
- Fél évszázadot ünnepelt a kalocsai Liszt Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola
- Gazdanappal ünnepelte a hamarosan nyíló kalocsai irodáját az Agrárközösség
I.
1791 szeptember 21-én született a legnagyobb magyar Széchenyi István. Pont ma 225 éve. Kevés ember volt a magyar történelemben, aki nagyobb hatást gyakorolt volna nemzetére. Sokszor és sokan hivatkoztak rá.
De lehet-e újat mondani Róla? És főleg: mit üzen ma Széchenyi István neve és élete Magyarországnak?
Szakértőnk: Csorba László történész.
II.
Angela Merkel visszaforgatná az idő kerekét, ha tehetné. Ezt mondta legutóbbi nagy hatást kiváltott beszédében. És itt egyértelműen a bevándorlással kapcsolatos magatartásáról volt szó. De mindez irányváltást jelent valóban? Vagy: kommunikáció?
Ausztria pedig kerítést épít a magyar határra. De mit jelent nekünk mindez?
Műsorunk vendége Kiss J. László, a Corvinus egyetem tanára.
családi magazin
szerkesztő: Kozák Annamária, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Családi nap a Jókai-kertben
A nagy magyar író, Jókai Mór az 1850-es években vásárolt birtokot a budai Svábhegyen. Ő maga így fogalmazta meg, hogy mit jelent számára ez kert:
„Mikor az én svábhegyi telkemet megvásároltam Schweitzer hegedűgyárostól, házastul 2200 forintért, akkor azon nem volt egyetlenegy gyümölcsfa sem. Tavaly kínáltak már ezért a kertemért épületestül harmincezer forintot. De hát nem adom el. Ez az én életemnek a föltétele. Egymillióért sem tudnék magamnak jó egészséget és jó kedélyt vásárolni, amit a kertem megád nekem.”
Ugyan az író egykori villáját már lebontották, de a kert, Jókai kertje, még mindig megvan, és ma már nem csak az írónak, hanem mindenkinek lehetőséget ad a természet csodálatára.
irodalom gyerekeknek
Ermi furulyája
Nemeshegyi Péter SJ műve alapján rádióra alkalmazta Csekő Krisztina és Perczel Enikő
Ermi: Pásztor Ádám
Hársfa: Györgyi Anna
Zeneszerző és zenei szerkesztő: Mátyássy Szabolcs
Hangmérnök: Liszkai Károly
Rendező: Szamarai Eleni (15/8.)
Közreműködött: Bánfi Balázs, Móga Piroska, Léva Tímea, Popre Ádám
Adja tovább a mikrofont! Aki küldi: Udvaros Béla, az Evangélium Színház ny. művészeti vezetője és rendezője, aki kapja: Albert Gábor, Kossuth-díjas író, esszéista, műfordító. Műsorvezető-szerkesztő: Mezei Károly
I.
1791 szeptember 21-én született a legnagyobb magyar Széchenyi István. Pont ma 225 éve. Kevés ember volt a magyar történelemben, aki nagyobb hatást gyakorolt volna nemzetére. Sokszor és sokan hivatkoztak rá.
De lehet-e újat mondani Róla? És főleg: mit üzen ma Széchenyi István neve és élete Magyarországnak?
Szakértőnk: Csorba László történész.
II.
Angela Merkel visszaforgatná az idő kerekét, ha tehetné. Ezt mondta legutóbbi nagy hatást kiváltott beszédében. És itt egyértelműen a bevándorlással kapcsolatos magatartásáról volt szó. De mindez irányváltást jelent valóban? Vagy: kommunikáció?
Ausztria pedig kerítést épít a magyar határra. De mit jelent nekünk mindez?
Műsorunk vendége Kiss J. László, a Corvinus egyetem tanára.
A századik születésnapját nemrégiben ünneplő zongoraművész, Rév Lívia felvételei közül ma egy koncert részletei hangzanak föl. A 2009. szeptember 24-én, Lausanne-ban készült fölvétel nem csupán amiatt különleges, mivel egy 93 esztendős virtuóz friss és eleven játékát örökíti meg, de amiatt is, mert nemzetközi karrierje során Rév Lívia ezen a hangversenyen lépett első ízben svájci közönség elé. Elsőként Joseph Haydn 23., F-dúr szonátáját játssza.
Haydn F-dúr szonátáját követően Rév Lívia két Chopin-noktürnnel, az opus 9. no.1-es b-moll és az Op.55.no.2-es fisz-moll szerzeménnyel örvendezteti meg a lausanne-i koncertközönséget – és kedves hallgatóinkat.
