Példabeszédek
Saly Noémi könyvéből Lázár Kati olvas fel.
A műsort Liszkai Károly hangmérnök,
Bögös Henrietta zenei szerkesztő és
E. Román Kata rendező készítette. (7/7.)
Az Emmánuel közösség az elmúlt hónapokban újfajta találkozósorozatot tartott. Az újdonság a témában, pontosabban a meghívottak élethelyzetében rejlik. Mai műsorunkban az Emmánuel közösség AVE szombatjairól tudósítottunk. Az AVE betűszó, a francia AMOUR (szeretet, szerelem) et VERITE (igazság) szavak első betűiből. Ezzel a névvel nevezik azt a lelkigyakorlatos hétvégesorozatot, amelyet kezdetben házaspároknak szervezet a francia eredetű Emmánuel közösség. Később egyedülálló szülőknek rendeztek ilyen lelki napokat, legújabban pedig az új kapcsolatban élőknek, ezek az AVE szombatok. Összeállításunkban megszólalnak a szervezők, a résztvevők és Erdő Péter bíboros prímás érsek, aki az eseményt záró szentmisét mutatta be.
Pályám emlékezete
szerkesztő: Liptay Katalin
Életed üzenet
Adventi vendég: Simon András grafikusművész, költő
Simon András az egyvonalas rajzok és a hozzájuk rendelt gondolatok költője. Legsikeresebb könyve a fentebb is idézett Életed üzenet. Várfok utcai galériájában szerda délutáni nyílt napján bárki felkeresheti, aki szeretne vele személyesen is megismerkedni.
Feleségével négy gyermeket neveltek fel, családjukat a nehezebb és könnyebb időkben egyaránt a a Gondviselés segítette. András azt vallja, hogy tehetsége és boldogulása is Isten kegyelmének köszönhető, ezért saját karrierje építése helyett alkotásaiban igazából a Teremtő művét dicsőíti.
Művek és művészek
szerkesztő: 1. Dvorszky Hedvig 2. Jálics Kinga
zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
1.dr.Sótonyi Gergővel és feleségével, Prevoz Ceciliával beszélgetünk a pasaréti ferences közösségbeli tevékenységükről
2. Interjú Tarr Ferenccel, a Bonbon Matiné karácsonyi árnyjátékáról
Dr.Sótonyi Gergő és felesége, Prevoz Cecilia négy gyermek szüleiként a pasaréti ferences plébánia közösségének hívó tagjai. 2014-ben jelent meg a plébánia első, hitvallásokat tartalmazó kötete "A mi arcaink" címmel, majd a 2015-os kötetben Ők is megírták gondolataikat. Erről, majd a 2015-ben előadott passiójátékról, a szerénység apostolának, Assisi Szent Ferencnek a közösségépítő példájáról és az Ő idei karácsonyi készülődésükről beszélgettünk. /DH/
Mind nagyobb a zűrzavar a fejekben: Mikulás, Jézuska vagy Angyalka. Hogy is van ez? Miről is szól a karácsony? Nyilvánvalóan Jézus születéséről szól. Úgy gondoltuk, a Betlehem, a BonBon Árnyékszínház harmadik előadása erről szóljon – mondja karácsonyi műsoruk írója és rendezője, a Lukácsházi Győző művészeti vezetésével működő Bonbon Matiné ügyvezetője, Tarr Ferenc. /JK/
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma: Bod Magdolna beszél megpróbáltatásairól II/1.rész
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Naplójegyzetek 1956-57-ből
Felolvassa: Szatmári Attila
Szerkesztő: Tallián Hédi
Hangmester: Liszkai Károly
Zenei szerlkesztő: Bögös Henrietta
A szöveget gondozta és rendezte E. Román Kata.
A műsor elkészítését az 1956-os Emlékbizottság támogatta.
napi interjú
Nádia Murád és Lámia Adzsi Bassár, az Iszlám Állam rabszolgatartásának túlélői kapták idén a Szaharov-díjat. A díjátadóról Zimonyi Melinda tudósít.
kulturális paletta
A tartalomból:
-Virágvasárnapi könyvbemutató Virágh Lászlóval
-Amikor a könyv már címlapjával is elbűvöl- Szűcs Édua illusztrációi
A szerkesztő:Zanati Zsófia, zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.
családi magazin
szerkesztő: Gulyás Lóránt, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Adásunkból tudósítunk egy nagyszabású kollégiumfejlesztési programról és a magyar iskolák digitális felzárkóztatásáról is. Első témánk ugyanakkor kevéssé derűs: az egyik közösségi oldalon ugyanis rendre felbukkan egy magát Szabó Péternek nevező illető, aki súlyosan beteg gyerekekkel sorsközösséget vállalva próbál a szülőktől pénzt kicsalni.
40 megváltozott munkaképességű pszichiátriai és szenvedélybeteg ember, valamint kísérőik látogattak el Ferenc pápához november közepén a Szombathelyi Egyházmegyéből, a karitász szervezésében. A négynapos zarándoklat során a résztvevők közös imádságokon vettek részt de megismerkednek Róma főbb nevezetességeivel is.
Mikszáth Kálmán: Az öregek
Felolvassa: Papp János
A műsort Varga Károly hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő,
E. Román Kata szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette (2/2.)
- Hamarosan elkészül a kalocsai fazekasmester életéről szóló képes album
- A felkészülés éve volt 2016 Öregcsertő számára
- Flashmobot rendeztek a debreceni fogyatékkal élők
Gregersen Gudbrand a 19. században élt norvég építőmester volt, aki egy szerencsétlenség miatt, kalandos úton került Magyarországra. Itt letelepedett és bekapcsolódott a vasútépítésbe. Majd idővel saját céget alapított és olyan építkezésekben vett részt mint a Buda-Nagykanizsa vasútvonal, de munkái között megtalálható a Népszínház – a későbbi Nemzeti Színház – az Országház és a Szépművészeti Múzeum épületasztalos- és ácsmunkája is.
Gregersen Gudbrand életéről és munkásságáról beszélgetünk.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Az Idők Jelei című kiadványt bő egy évvel ezelőtt mutatta be a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. A amely arra kereste a választ, hogy melyek ma hazánk legfontosabb társadalmi kérdései, és ezekre milyen, speciálisan keresztény válaszok adhatók. A tizenhat területet felölelő anyag kedvező fogadtatásra talált. Az országos megismertetés és a társadalmi vita kezdeményezése céljából - az Idők Jelei 2016 című, 10 állomásból álló konferenciasorozat keretében az egész országban bemutatták a kiadványt. Náray Szabó Gáborral, a Professzorok Batthyány Köre elnökével, és a szerzők közül Illés Boglárkával és Cservák Csabával Pécsi Krisztina beszélget.
2. A Százak Tanácsának tagjai december elején Farádon tanácskoztak a hit, a nevelés és az oktatás kérdéseiről. Dr. Németh Ferenccel, a Százak Tanácsa tagjával, korábbi farádi iskolaigazgatóval, főiskolai docenssel Sallai Éva beszélget.
családi magazin
szerkesztő: Gulyás Lóránt, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Adásunkból tudósítunk egy nagyszabású kollégiumfejlesztési programról és a magyar iskolák digitális felzárkóztatásáról is. Első témánk ugyanakkor kevéssé derűs: az egyik közösségi oldalon ugyanis rendre felbukkan egy magát Szabó Péternek nevező illető, aki súlyosan beteg gyerekekkel sorsközösséget vállalva próbál a szülőktől pénzt kicsalni.
kulturális paletta
A tartalomból:
-Virágvasárnapi könyvbemutató Virágh Lászlóval
-Amikor a könyv már címlapjával is elbűvöl- Szűcs Édua illusztrációi
A szerkesztő:Zanati Zsófia, zenei szerkesztő Keceli Zsuzsa.
Mikszáth Kálmán: Az öregek
Felolvassa: Papp János
A műsort Varga Károly hangmester, Dévény Mária zenei szerkesztő,
E. Román Kata szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette (2/2.)
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1. Az Idők Jelei című kiadványt bő egy évvel ezelőtt mutatta be a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület és a Professzorok Batthyány Köre. A amely arra kereste a választ, hogy melyek ma hazánk legfontosabb társadalmi kérdései, és ezekre milyen, speciálisan keresztény válaszok adhatók. A tizenhat területet felölelő anyag kedvező fogadtatásra talált. Az országos megismertetés és a társadalmi vita kezdeményezése céljából - az Idők Jelei 2016 című, 10 állomásból álló konferenciasorozat keretében az egész országban bemutatták a kiadványt. Náray Szabó Gáborral, a Professzorok Batthyány Köre elnökével, és a szerzők közül Illés Boglárkával és Cservák Csabával Pécsi Krisztina beszélget.
2. A Százak Tanácsának tagjai december elején Farádon tanácskoztak a hit, a nevelés és az oktatás kérdéseiről. Dr. Németh Ferenccel, a Százak Tanácsa tagjával, korábbi farádi iskolaigazgatóval, főiskolai docenssel Sallai Éva beszélget.
A Zenei Kincsestárban a régizene hatalmas botanikus kertjének egy ritkán látogatott pagonyába, a holland kamarazene világába látogatunk. Ritkán esik szó arról, hogy a Németalföld már a reneszánsz idején is jelentős muzsikusokat adott Európának. A flamand Josquin Desprez vagy Adriaen Willaert művei csakúgy meghódították a világ zenei fővárosát, Rómát, mint a barokk jeles mesterének, Sweelincknek szerzeményei. Pietro Locatelli pedig azon olasz muzsikusok legnevesebbike, akik Amszterdamban működtek. Az Amszterdami Barokk Együttes és Ton Koopman által megidézett mai két szerző a holland aranykor két elfeledett képviselője. Az 1753 és 1826 között élt Christian Friedrich Ruppe harántfuvolára és csembalóra szerzett szonátája a klasszika némiképp későn szárba szökkent hajtása.
Következzék az 1721 és 1799 között élt Tartini-növendék, Pieter Hellendaal műfajában ugyancsak kései, d-moll kíséretes hegedűszonátája.
