Thurzó Gábor: Csak egy kutya Gyere vissza! (2.) Felolvassa: Oberfrank Pál A műsort Liszkai Károly hangmester, Máry Szabó Eszter zenei szerkesztő, E. Román Kata szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező készítette. (5/5.)
A katolikus kultúra követei
Vendégünk: Richter Pál a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete Igazgatója, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének vezetője. A szerkesztő: Szabó Csilla.
közéleti beszélgetések
felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékeztünk az elmúlt, több mint egy évben Salamon Konráddal. Visszatekintő sorozatunk lezárásaként Tóth Ilona,- valamint Nagy Imre és mártírtársai koncepciós peréről beszélget a történésszel Pécsi Krisztina.
2. Folytatjuk múlt heti beszélgetésünket Gróh Gáspár irodalomtörténésszel Sárosi Bálint közelmúltban, a Nap Kiadó gondozásában megjelent "Bejárt utak" című önéletrajzi jegyzetei kapcsán, a nemzetközi hírű zenetudós munkásságáról, népzene-értelmezéséről. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Az egyházak és civil szerveztek közösségfejlesztő tevékenységének bővítésére írt ki pályázatot az Emberi Erőforrások Minisztériuma.
Az MTA idén is nyílt pályázatot hirdetett a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjra.
Bereczky Áront, az MTA Kutatási Pályázatok Főosztályának vezetőjét és Kiss Mihálynét, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj pályázati szakreferensét Kotroczó Dóra kérdezte.
Építészeti Nívódíjjal ismerték el a szombathelyi Brenner János Általános Iskola és Gimnázium új épületét tervező építészek munkáját. A műsorban az egyházmegye főépítésze és az egyik terveő, Mátis Barna beszél az épületről, de megszólal a műsorban az iskola igazgatója és a kivitelezők két képviselője is.
Kiútkeresők
szerkesztő: Tallián Hedvig
Fuszek Csilla a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatója
Az elmúlt hetekben zárult a magyarországi Templeton Program tehetséggondozó programja. ennek kapcsán kérdeztük a tehetség mibenlétéről, területeiről, kifejeződéséről, támogatási lehetőségeiről, és a tehetséggel járó felelősségről Fuszek Csillát a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatóját.
Fekete Gyula: Az orvos halála
A regényből Konrád Antal olvas fel.
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (13/6.)
- Szép eredmények születtek a megyei mesemondóversenyen
- Közlekedési estéken frissítheti fel a KRESZ tudását
- Debrecenben tartott rendhagyó edzést debreceni gyerekeknek a londoni olimpiai bajnok tornász, Berki Krisztián
Úton, útfélen
Séta a piacon.
A szerkesztő: Szabó Csilla.
A Havanna lakótelep, az egykori KISZ, ma Szent Lőrinc lakótelep és két kerület kertvárosának lakói vásárolnak azon a piacon, ahova mai műsorunkban mi is betérünk. Budapest 18. kerületében a Baross utca mellett egy parkolóban szombatonként ezrek sétálnak az ideiglenes standok között. Az egykori MDF piacot azért hozta létre a kerület a rendszerváltás után, hogy a termelők közvetlenül a vevőknek árulhassák termékeiket. Milyen ma ez a piac? Kik és mit vásárolnak? Kik és mit árulnak? A piaci nyüzsgésben ezekre a kérdésekre keressük a választ.
irodalom gyerekeknek
Felix Salten: Bambi
Felolvassa: Dunai Tamás
Fordította: Fenyő László
Hangmérnök: Liszkai Károly és Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendezte: E. Román Kata (18/2.)
Fekete Gyula: Az orvos halála
A regényből Konrád Antal olvas fel.
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (13/6.)
A Hungaroton nemrégiben ismét hozzáférhetővé tette Bartók Béla saját szerzeményeiből készített hangfölvételeit. A kiadvány hamarosan vezető helyre került a nemzetközi komolyzenei listákon. Ma erről a lemezről válogatunk. Elsőként az 1914 és 1918 között keletkezett Tizenöt magyar parasztdal közül hallunk hetet a szerző tolmácsolásában.
Bartók 1915-ben tette közzé Sonatináját, amely ugyancsak népi eredetű motívumokat emel be a klasszikus billentyűsirodalomba: egyebek közt dudanótás és medvetáncot.
Következzék az 1936-ban keletkezett Kis szvit. Tételei: Lassú, Máramarosi tánc, Forgatós, Pengetős, Oroszos, Dudás.
A Három magyar népdal ismét az első világháború idején keletkezett.
Következzék befejezésül tíz miniatűr Bartók 1908 és 1909 közt megjelentetett, 1945-ben átdolgozott etűdsorozata, a Gyermekeknek Első füzetéből.
