Műsorújság

Közreműködik Gábor Miklós, Blaskó Péter, Kubik Anna, Nagy-Kálózy Eszter, Péter Ferenc, Lázár Csaba. A műsort Horváth János, Dévény Mária és E. Román Kata készítette.

Milyen a hiteles katolikus média? Milyen a hiteles tanúságtevő élet? Milyen a tehetséges tanár és a kreatív diák viszonya? Többek közt e kérdésekről beszélgetünk Tokár János ferences atyával, a Katolikus Pedagógiai Intézet vezetőjével. fotó:kapisztrantemplom.hu

Budapest szívében, a bulinegyed ikonikus szórakozóhelyén minden vasárnap délelőtt igazi piaci hangulat uralkodik. A Szimpla háztáji piacán 9 és 14 óra között zöldséget, gyümölcsöt, jóféle húsárut, sajtot lekvárt mézet és sokféle finomságokat árulnak a termelők. Miért lehet helye és funkciója egy piacnak ott, ahol pár órával korábban még szórakoztak? Liptay Orsolyával, a Szimpla munkatársával beszélgetünk. Emellett bemutatjuk a Budapest Bike Maffiát és a HellóAnyú! anyaközpontot.

Szorosabbra fűzte kapcsolatát Hargita és Vas megye. Tanodai programok indulnak Szombathelyen is. Virtuális skanzen a szombathelyi Irokéz galériában. 25 éves a nyugdíjas szövetség.

A Játékszín április 22-én tűzi műsorára Az eastwicki boszorkányok című Updike művet Tasnádi István átiratában. BAGÓ BERTALAN rendezésében GÁSPÁR SÁNDOR alakítja a férfi főszerepet, a három női karaktert pedig POKORNY LIA, Parti Nóra és Lévay Viktória játssza. A darab témája, amelynek középpontja az emberi magány, örök aktualitás. Március 24-e és 26-a között rendezik meg a MOMkultban a Getcloser Jazzfesztivált szenzációs muzsikusok fellépésével. Itt lesz többek között John Scofield, a modern jazzgitározás meghatározó alakja, továbbá az egyetemes jazztörténet nagy személyisége, a 80 éves nagybőgős, Ron Carter. KÁRPÁTI DÓDI nyilatkozott rádiónknak, aki muzsikusbarátaival a Priváti Projekt nevű formációban zenél a fesztiválon március 26-án. A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tárlata a barátság, mint kötelék, mint gondolkodási forma köré szerveződik. A koncepció szerint a tagozat akadémikus tagjai kiállítótársnak hívtak meg nem akadémikus alkotókat. Április 2-ig látogatható a kiállítás, amelyet FÁBIÁN LÁSZLÓ író nyitott meg.

A huszadik század megkerülhetetlen karmester-egyénisége, Herbert von Karajan felvételei közül ma egy 1957-ben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon rögzített operaelőadás pillanatait idézzük fel. A mű Ludwig van Beethoven egyetlen operája, a Fidelio. A Johann Ferdinand Sonnleithner szövegkönyvével 1805-ben bemutatott opera több átalakításon esett keresztül az évek során. Címe is két változatban ismeretes: időnként a főhősnő eredeti nevén, Leonóraként, máskor felvett férfineve alapján, Fidelióként emlegetik. A cselekmény egy francia színművet, Jean-Nicolas Bouilly Leonóráját veszi alapul, amely a terrorba forduló francia forradalom problematikáját tárgyalja. Beethoven megzenésítésében a történet a felvilágosodás, a szabadság és a humanitás nagy példázatává nemesült. A történet főhőse, Leonóra férfiruhát ölt, hogy megmentse jogtalanul rabláncra vetett hitvesét, Florestant. Sikerül felvétetnie magát Don Pizarro kormányzó udvari személyzetébe. A börtönőr, Rocco szolgálatára osztják be. Az opera vígoperai perlekedéssel kezdődik: Rocco lánya, Marzelline vőlegényével, Jaquinóval évődik közelgő kézfogójukról. Csakhogy a lány húzódozik: szenvedélyt ébresztett benne az új inas, Fidelio. Leonóra mindent elkövet, hogy férje közelébe férkőzhessen, ám Florestant a legszigorúbb őrizet alatt tartják: a hatalmát féltő kormányzó még az ételt is megvonja tőle. A salzburgi előadás szereposztása: Leonóra – Christel Goltz; Florestan – Giuseppe Zampieri; Rocco - Otto Edelmann; Don Pizarro – Paul Schöffler, Marzelline – Sena Jurinac, Jaquino – Waldemar Kmentt; Don Fernando – Nicola Zaccaria. Közreműködik a Bécsi Staatsoper Énekkara és a Bécsi Filharmonikusok. Leonórának sikerül rábírnia Roccót, hogy engedélyezzen sétát a raboknak a tavaszi napsütésben. Florestant azonban ezúttal sem engedik ki a fényre. Mi több: amikor a kormányzó hírét veszi, hogy Don Fernando, az államminiszter látogatásra készül, hogy felülvizsgálja a bebörtönzöttek állapotát, aljas tervet eszel ki. Végezni akar jogtalanul fogva tartott ellenségével, Florestannal. Parancsba adja, hogy Rocco ásson sírgödröt a vár ciszternájában. A sors úgy hozza, hogy a börtönőr éppen Leonórát veszi maga mellé, hogy segítsen megásni férje sírját…

Laurenczy Árpád kocsmáros, egy sikeres borbárt visz a KIrály utcában. Az egykori ifi válogatott kerettag vizilabdázó útja elektroműszerészségen és az éjszakai életen át vitt a beton design stúdióból borbárrá alakított Kadarkáig. A három gyermekes apa vall életútjáról és a kocsmárosság mai kihívásairól és a siker titkáról.

Éles Márta polonista, műfordító avat be a lengyel-magyar barátság mozaikjaiba saját élményein, műfordításain és a közelmúlt történetének pillanatain keresztül, s közben szó esik még ételről, borról, és a lengyel lélekről is.

„A fiataloké a világ” halljuk gyakran, és látjuk is sokszor a munkahelyeinken. Pedig ezen a téren már csak önzésből is érdemes szembeszállni a trenddel, a mainstream gondolkodással, ellenállni az aktív élet által ránk erőltetett örökös rohanás kényszerének és odafigyelni az idős, tapasztalt kollégára, aki kincseket hordoz a szívében. Sediánszky János Prima Primissima és Táncsics Mihály-díjas újságíró kollégánk ilyen kincseket hordozó ember. A rádió folyosólyán összetalálkozva örömmel hallgatom francia élményeit, történeit - sokszor egyenesen franciául. Mindig a francia kultúra szerelmese és követe volt itthon, de a magyar kultúra nagykövete volt franciaországi utazásai során. Nagy katolikus francia költők verseit ültette át értőn magyarra, ezekből a műfordításaiból néhányat a műsorban is megszólaltatunk.

Folytatjuk médianyelvi sorozatunkat, melyet H. Varga Gyula és Balázs Géza nyelvészekkel indítottunk. Ma a médianyelvi műfajokról lesz szó. Hova sorolható be például a Nyelvédesanyánk? H. Tóth Tibor kinyilatkoz szavunkat elemzi, az irodalmi játékban pedig egy tavaszköszöntő vers szerzőjét kell kitalálniuk hallgatóinknak.

Görömbei András: Ki Csoóri Sándor? Fülep Lajosnak mondta el Ady, hogy úgy érzi magát, mintha ő volna az utolsó magyar, aki még tehet valamit ezért a népért. Olyan ez a felelősségtudat, mint valami üldözési mánia - mondta Ady. Egy percre sem lehet kitérni előle. Csoóri Sándor nemzeti felelősségtudata Adyéhoz fogható. Ezért él sokágú életet - állandó pergőtűzben.Milyen könnyű lett volna félreállnia, tovább gazdagítania egy-egy műfaját, kilombosítani például tehetségének mozarti, artisztikus vagy individualista hajlamát! Hiszen nemcsak Ady és Németh László, Illyés Gyula az ő vállalt elődje, hanem Csokonai,Kosztolányi és Szabó Lőrinc is. Nem tette, mert nem tehette. Öntörvényű élet az övé. Önpusztítóan is öntörvényű. Költő? Szciográfus? Publicista? Esszéíró? Prózaíró? Filmíró? Politikus? Szerkesztő? Közügyekben loholó önkéntes? Mindegyik együtt. S ezáltal sokkal több is, mint ezek összege.

Az Örökhagyókban Kisfaludy Sándorról beszél Katona Csaba történész. Anyanyelvápoló műsorunkban ma H. Tóth Tibor jegyzetét is hallhatják. A jelölt mondatot április 5-ig várjuk szerkrsztőségünk címére. "Az al-dunai folyamszabályozás a Grében hegyorom robbantásával kezdődött el.A közel két és fél kilóméter hosszú hajózó csatorna megépítése a munka legnehezebb része volt.A szabad hajózás a teljes folyamszakaszon ezernyolcszázkilencvenhatban indult meg."

Négy kiváló orvos alkotja ezt a kvártettet. Évek óta működnek - igazi "házimuzsikálós" jelleggel, sok örömet szerezve önmaguknak és hallgatóiknak.

190 évvel ezelőtt, 1827 március 26-án halt meg Ludwig van Beethoven. A Mesterről köztudott, hogy életének utolsó három évében már csak vonósnégyeseket komponált.1825 tavaszán fogott az Op.132-es kvartetthez. Már félig elkészült a művel, amikor súlyosan megbetegedett. Felépülése után Badenbe utazott, ott folytatta a megkezdett darabot. Egy új harmadik tételt írt, melyhez ezt írta a partitúrába: "A lábadozó hálaéneke az istenséghez" - .A különleges, bensőséges érzéseket közvetítő muzsika az életen túli világról szóló csendes meditáció. Beethoven kamaraművének III. és IV. tételét a Bartók Kvartett tolmácsolja.