Műsorújság

Míves, meglepő vagy hátborzongató lábbelik a Néprajzi Múzeum izgalmas új kiállításán. Kalauzunk Dr. Sedlmayr Krisztina főmuzeológus, a kiállítás egyik kurátora. Megszólal továbbá Dr Kemecsi Lajos főigazgató. F. Romhányi Beatrix történész, középkor-kutató, a Károli Gáspár Református Egyetem tanára közben arról mesél, hogyan is alakult a középkortól ennek az egykor mostohán kezelt ruhadarabnak a sorsa. Fotók (nem sorrendben) : ausztrál vérbosszúcipő; kalotaszegi hímzett piros csizma a XX. század végéről; szibériai rénszarvasszőr csizma a XIX. századból; kínai lótuszcipő (a néprajzi Múzeum fotója); az indiai ujjgombos papucs, a paduka; magyar gyermek facipő a bele való kötött házicipőcskével

1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk Sárosi Bálint, a magyar és a nemzetközi népzenekutatás Prima Primissima díjas tudósa, akivel a közelmúltban megjelent "Bejárt utak - Önéletrajzi jegyzetek" című könyve kapcsán beszélget Sallai Éva.

A világ élvonalába tartozó sörök versenyén, a Barcelona Beer Challenge 2017 megmérettetésen kiváló eredményt értek el a Székesfehérvári Püspök Sörei és a MONYO Brewing Co. sörkülönlegessége. A Prépost porter ezüstérmet nyert English Porter kategóriában, a Szent Imre búzasör bronzérmet nyert Weissbier kategóriában, míg a MONYO Brewing Co. Anubis, történelmi söre ezüstérmet érdemelt Mixed-Style Beer kategóriában. A díjakat Európa egyik legnagyobb sörfesztiválja, az idén több mint 40.000 látogatót számláló Barcelona Beer Festival keretében adták át. A szervezők elmondták, hogy a fesztivál és a verseny küldetése a legmagasabb minőségi előírásokat betartó sörök bemutatása és a magas szintű sörkultúra népszerűsítése Prischetzky Botond, a MONYO sörfőzde brand managere élménybeszámolót tartott a barcelonai díjátadóról. A tájékoztató végén Spányi Antal megyés püspök bejelentette a rangos elismerés örömét egy egyedülálló akció keretében szeretné megosztani a sörkedvelőkkel. Húsvétkor és húsvéthétfőn, 2017. április 16–17-én, bárki, aki egy korsó Prépost portert, vagy Szent Imre búzasört fogyaszt, a megyéspüspök vendége egy pohárra a díjnyertes sörökből. A díjakat Spányi Antal megyéspüspök, Németh Antal sörfőzőmester valamint Prischetzky Botond, a MONYO Brewing Co. brand managere, mutatta be, akikkel Berta Kata beszélgetett a Szent Gellért Kézműves Sörözőben.

A Várfok Galériába látogatunk, ahol Szirtes János Legeslegújabb és régebbi képek című tárlata kapcsán beszélgetünk nemcsak festészetéről, hanem performanszairól is. Majd Dobokay Máté Festői absztrakció után című kiállítását járjuk körbe, és a fotó és a festészet határán elhelyezkedő munkáit mutatjuk be.

Már a középkor idején lakott volt a mai Budafok területe, de az itt lévő települések a török időkben elpusztultak. A terület a XVII. században Savoyai Jenő birtoka lett. Később, 1950-ben Budafok volt az egyike azoknak a megyei városoknak, amit Budapesthez csatoltak. A közigazgatási besorolásoktól függetlenül erős közösségi lét és társas kapcsolatok jellemzik a városrészt, az ittlakók saját bevallása szerint. Ezt kívánja segíteni/támogatni a most indult Budapest-Budafok Topotéka: a múlt emlékeinek és a jelen változásainak gyűjteménye, amely képekben, dokumentumokban, tárgyi- és hangzó anyagokon keresztül tárja az érdeklődők elé a több mint 300 éves település történelmét. A topotékák adatbázisát mindig a közösség tagjai építik, alakítják, családi és személyes emlékeik közzétételével.

50 éves a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Vas Megyei Igazgatósága ill. jogelődje. A műsorban a jelenlegi és az előző igazgató beszél az elmúlt öt évtized feladatairól, a megvalósult és tervezett beruházásokról. Majd egy új kezdeményezést ajánlunk a figyelmükbe: június végén először rajtol el Szombathelyről az Ultrasavaria, a 192 km-es futóverseny.

Mai vendég Kész Petra énekesnő, a Tárkány Művek szólistája.

Közreműködik: Kálloy-Molnár Péter, Szűcs Sándor, Hirtling István, Csőre Gábor Gyártásvezető: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: Gerbei Anita A műsort az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Közönségtalálkozó a Magyar Katolikus Rádióval! Vendégünk Erdő Péter esztergom-budapesti érsek.

Már a középkor idején lakott volt a mai Budafok területe, de az itt lévő települések a török időkben elpusztultak. A terület a XVII. században Savoyai Jenő birtoka lett. Később, 1950-ben Budafok volt az egyike azoknak a megyei városoknak, amit Budapesthez csatoltak. A közigazgatási besorolásoktól függetlenül erős közösségi lét és társas kapcsolatok jellemzik a városrészt, az ittlakók saját bevallása szerint. Ezt kívánja segíteni/támogatni a most indult Budapest-Budafok Topotéka: a múlt emlékeinek és a jelen változásainak gyűjteménye, amely képekben, dokumentumokban, tárgyi- és hangzó anyagokon keresztül tárja az érdeklődők elé a több mint 300 éves település történelmét. A topotékák adatbázisát mindig a közösség tagjai építik, alakítják, családi és személyes emlékeik közzétételével.

Tóth Krisztina

A Várfok Galériába látogatunk, ahol Szirtes János Legeslegújabb és régebbi képek című tárlata kapcsán beszélgetünk nemcsak festészetéről, hanem performanszairól is. Majd Dobokay Máté Festői absztrakció után című kiállítását járjuk körbe, és a fotó és a festészet határán elhelyezkedő munkáit mutatjuk be.

Közreműködik: Kálloy-Molnár Péter, Szűcs Sándor, Hirtling István, Csőre Gábor Gyártásvezető: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Szerkesztő: Gerbei Anita A műsort az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott Emlékbizottság támogatta.

Közönségtalálkozó a Magyar Katolikus Rádióval! Vendégünk Erdő Péter esztergom-budapesti érsek.

A Zenei Kincsestárban napjaink egyik legjelesebb zongoraművésze, Pjotr Anderszewski új lemezéről hallhatunk két szerzeményt. Amint azt a lengyel zongoravirtuóz maga állítja és lemezének műsorválasztásával is igazolja, szoros kapcsolat fedezhető fel Mozart 475-ös Köchel-számú, c-moll fantáziája és Schumann szellemisége között. Nem annyira stiláris, mint inkább alkotáspszichológiai értelemben: Anderszewski szerint mindketten kivételes tisztasággal örökítették át a zenei struktúrákba lelki inspirációik eleven lenyomatát. Hallgassuk meg elsőként a c-moll Mozart-fantáziát. Mozart c-moll fantáziáját követően Pjotr Anderszewski Schumann 1854-ben, saját témára szerzett, úgynevezett Szellem-variációit szólaltatja meg. Noha a mű alaphangneme Esz-dúr, komor tónusa és sötét drámaisága méltán állítható a Mozart-fantázia mellé.