Sütő András: Vadpávamenyegző
Felolvassa: Császár Angela
Közreműködik: Nikl János
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsi
Szerkesztő: Tar Éva
Rendező: Szabó Kálmán (15/5.)
Rongyszőnyeg
szerkesztő: Madocsai Bea
Két szent képe az iskolában (Sokondi Rita)
Teremtésvédelem kicsiknél és nagyobbaknál (Kaszap Nagy István Ref.Iskola)
Mire tanít a kesztyűbáb? (Szűcs Krisztina)
Műsorok - újrahallgatásra (E.Román Kata)
I.
Vendégünk Rubovszky Rita, a Patrona Hungariae Gimnázium igazgatója.
Messziről jött gyerekek az iskolapadban - akik menekültek, és menedéket kaptak.
II.
Egy Esztergomi Érsek a XX. századból: Mindszenty József.
Beszélgetés Kovács Gergely okleveles posztulátorral, a Mindszenty Alapítvány ügyvivőjével.
Látóhatár
szerkesztő: Szabó Csilla
zenei szerkesztő: Laczó Zoltán Vince
Új távlatokat nyithat meg a bőrrák ultrahang diagnosztikai viszgálatában az az eszköz, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bionikai Karán fejlesztenek. Gyöngy Miklós és néhány doktorandusz hallgató egy kis méretű, akár a háziorvosok által is használható eszközt tesztel. Hogy milyen és miért készült el ez az ultrahangos diagnosztikai műszer, arról szól mai műsorunk.
külpolitikai összefoglaló
szerkesztő: Pozsgai Nóra;
Hszi Csin-ping kínai államfőt újabb 5 évre pártfőtitkárrá választották. Meghirdette, hogy visszaállítja Kína régi nagyságát. Reális elképzelés-e, hogy Kína néhány évtizeden belül a világ vezető hatalmává válik?
A ló meghal és a madarak kiröpülnek – megnyílt a Kassák Múzeum új, időszaki kiállítása, amely Kassák emblematikus versét állítja a középpontba. Sasvári Edittel, a múzeum igazgatónőjével beszélgetünk.
Robog a Skanzen. Egy robur autóbuszban látható az az utazó kiállítás, amely újra végiglátogatja azokat a településeket, ahonnan Szentendrére kerültek a vidéki Magyarország tárgyi és építészeti emlékei. Sári Zsoltot, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét hallják.
családi magazin
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Szent tér és szent idő – Megújulnak a Mária-kegyhelyek a Székesfehérvári egyházmegyében
Magyarország töröktől való felszabadítása, a Boldogasszony közvetítői szerepe felé forduló áhítat a XVIII. és a XIX. század folyamán búcsújáróhelyekké váló Mária-kegyhelyekkel nyert újabb kifejeződést a Kárpát-medencében. Ezeknek a száma száznál is többre tehető. A Székesfehérvári egyházmegyében is több kiemelt zarándokhely alakult ki, amely újra élő kegyhellyé vált a Szent Istvántól Mária országának tartott Magyarországon. Jelentős kormánytámogatással valósul meg a bodajki és az alsószentiváni búcsújáróhelyé vált Mária-kegyhelyek teljes megújítása. Mert a mai ember számára ismét fontossá vált a szent tér és a szent idő vagyis, a világitól élesen elkülönülő hely és idő, ahol és amikor a világon túli dimenzió – a szent – jelenvalóvá lesz. Ezeken a zarándokhelyeken főként a templomok búcsúiünnepén különleges tisztelet alakult ki, amely egyre nagyobb tömegeket vonz.
mesés irodalom
Válogatás román népmesékből
Felolvassa: Bánffy György
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata (12/9.)
Tamási Áron: Szülőföldem
Felolvassa: Blaskó Péter
Itt élned és halnod kell
Hangmérnök: Horváth János
Dramaturg: E. Román Kata
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (3/2.)
- Gömbjuharfával bővült a Generációk kertje Kalocsán
- Felújítás alatt a Kalocsa határában fekvő felsőereki Gazdakör épülete
- A Roszatommal kötött megállapodás keretében orosz előadó érkezett a Debreceni Egyetemre
fejezetek a Magyar Katolikus Egyház életéből
Téma:Lelkiismeret és vallásszabadság a XIX.századi Veszprém megyei sajtómegjelenésről II/1.rész
Vendég: Bárány Zsófia történész
Szerkesztő: Soós Viktor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
- Ősz Velencében
- Solus Christus, vagyis Egyedül Krisztus. A Duna Palota csoportos művészeti kiállításának alkotói közül Láng-Miticzky Katalin textil- és képzőművész és M. Kiss Katalin keramikus művész a vendégünk
- Emlékek az 1956-os forradalomról
családi magazin
szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin, zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
Szent tér és szent idő – Megújulnak a Mária-kegyhelyek a Székesfehérvári egyházmegyében
Magyarország töröktől való felszabadítása, a Boldogasszony közvetítői szerepe felé forduló áhítat a XVIII. és a XIX. század folyamán búcsújáróhelyekké váló Mária-kegyhelyekkel nyert újabb kifejeződést a Kárpát-medencében. Ezeknek a száma száznál is többre tehető. A Székesfehérvári egyházmegyében is több kiemelt zarándokhely alakult ki, amely újra élő kegyhellyé vált a Szent Istvántól Mária országának tartott Magyarországon. Jelentős kormánytámogatással valósul meg a bodajki és az alsószentiváni búcsújáróhelyé vált Mária-kegyhelyek teljes megújítása. Mert a mai ember számára ismét fontossá vált a szent tér és a szent idő vagyis, a világitól élesen elkülönülő hely és idő, ahol és amikor a világon túli dimenzió – a szent – jelenvalóvá lesz. Ezeken a zarándokhelyeken főként a templomok búcsúiünnepén különleges tisztelet alakult ki, amely egyre nagyobb tömegeket vonz.
mesés irodalom
Válogatás román népmesékből
Felolvassa: Bánffy György
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: E. Román Kata (12/9.)
A ló meghal és a madarak kiröpülnek – megnyílt a Kassák Múzeum új, időszaki kiállítása, amely Kassák emblematikus versét állítja a középpontba. Sasvári Edittel, a múzeum igazgatónőjével beszélgetünk.
Robog a Skanzen. Egy robur autóbuszban látható az az utazó kiállítás, amely újra végiglátogatja azokat a településeket, ahonnan Szentendrére kerültek a vidéki Magyarország tárgyi és építészeti emlékei. Sári Zsoltot, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettesét hallják.
Tamási Áron: Szülőföldem
Felolvassa: Blaskó Péter
Itt élned és halnod kell
Hangmérnök: Horváth János
Dramaturg: E. Román Kata
Zenei szerkesztő: Bögös Henriette
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna (3/2.)
- Ősz Velencében
- Solus Christus, vagyis Egyedül Krisztus. A Duna Palota csoportos művészeti kiállításának alkotói közül Láng-Miticzky Katalin textil- és képzőművész és M. Kiss Katalin keramikus művész a vendégünk
- Emlékek az 1956-os forradalomról