Műsorújság

I/ Milyen esélyei vannak egy magyar cégnek, hogy betörjön az európai piacra, és ott a maga területén meghatározó szerepet töltsön be? Vagy: egy idő után nincs más út, mint partnert, vagy vevőt keresni, mert a további fejlődésnek nincs más útja. És: lesz-e magyar multi? Ha igen, mikor? Műsorunk vendége: Balogh Levente, a Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz Termelő és Forgalmazó Kft vezetője. II/ Mi lesz a kis nyelvek sorsa? Van-e bármiféle remény arra, hogy fennmaradjanak? És mik a feltételei ennek, hány ember kell, hogy beszélje az adott nyelvet? Ilyen kis nyelv a szetu, melynek jelentős eposzát Pusztay János nyelvész fordította magyarra. Ennek kapcsán szóba kerül a finn-ugor nyelvi rokonság is.

Magyarország közigazgatási felosztásához igazodva a honvédség területi alapokra helyezi az önkéntes tartalékosi rendszert. Első alkalommal tíz katona, köztük Harangozó Bertalan kormánymegbízott is esküt tett a vasi megyeházán tartott ünnepség keretében. Zalaegerszegen hamarosan megújul a Gébárti-tó környéke. Ennek keretében korszerűsítik a Kézművesek Házát is. Szó lesz még a Jeli Arborétum idei fejlesztéseiről is.

A nagyvadfajok vadászati szezonja kor és nem szerint is eltérő. Az őzbakot és a vaddisznót kivéve több fajnál is most zárul az állományszabályozás. A Magyar Olaj és Gázipari Múzeum igazgatójával, Tóth Jánossal beszélgetünk az intézmény aktuális programjairól. A zalaegerszegi Kereki Judit könyvtáros munkáját a város is elismerte a Magyar Kultúra Napján.

A tárlatot, Bartók Flórával és Molnár Borbálával, a múzeum munkatársaival járjuk körbe.

Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, a "VárosKép - Székesfehérvár a 20. században" című kiállításhoz kapcsolódóan várostörténeti előadássorozatot indítottak. Mózessy Gergely püspöki levéltáros a Város lelke című előadásában azt vizsgálta, milyen szerepet játszott a város fejlesztésében a szentistváni örökség gondolata, és ennek ápolásában milyen szerepet játszottak a székesfehérvári egyházmegye püspökei a 19-20. században. Mózessy Gergelyt arról kérdeztem, hogyan határozta meg és minként hat máig a Székesfehérvár polgáraira az közös tudat, hogy a város Szent István városa, amely az összetartozás élményét adja meg az ott élőknek.

Dr. Székely Jánossal, szombathelyi megyéspüspökkel Molnár Péter sajtóreferens beszélget a mai adásban a cigánypasztorációról.

Tóth Sándor írásait régóta ismerhetik az Új Ember és a Keresztény Élet olvasói. Az utóbbi évtizedekben jó néhány prózakötete jelent meg, amelyekhez a nyersanyagot publicisztikai és rádiós tevékenysége szolgáltatta. A Magyar Katolikus Rádióban két műsor kötődik nevéhez: a Miért szeretem? valamint a Táj és lélek. Ars poeticája szerint az életet és a művészetet nem szabad szétválasztani és az egyes művészetek is szoros összefüggésben léteznek egymással. Az ókortól ismert elképzelés vezette Wagnert a Gesammtkunstwerk megvalósításához és Tóth Sándor azt vallja, hogy a 21.században is lehet létjogosultsága e vonzó gondolatnak.

Mai vendég Németh Gábor, a kiváló jazz-jazzrock-rock dobos, a Németh Gábor Project és a Dinamit együttes muzsikusa.

A szereposztás: Csány László – Bezerédi Zoltán Forintos György – Szarvas József Tarányi Oszterhueber József – Borbicki Ferenc Tarányi Oszterhueber Mihály – Schneider Zoltán Deák Klára – Igó Éva Hertelendy György – Szatmári Attila Kisfaludy Sándor – Szélyes Imre Galsai Kovách Ernő – Tasnádi Bence Fiatal Gizi – Grisnik Petra Táblabírók a kaszinóban: Kovács Olivér, Csiby Gergely, Zoltán Áron, Fesztbaum Béla, Egri Bálint, Szűcs Sándor Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő Bögös Henrietta Szerkesztő: E. Román Kata Rendezte: Fesztbaum Béla

A Háló a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata. A magyar alapítású mozgalom feladatának tekinti a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű keresztény közösségek összefogását, támogatását és segítését. A Háló Közösségi és kulturális központja, röviden az S4, Budapest 5. kerületében a Semmelweis utca 4-ben található. Itt találkoztak nemrég a kárpát-medence különböző régióiból érkezett közösségi kapcsolatépítők. Madocsai Bea összeállításában megszólalnak a házigazdák: Schön György és fia, Bálint, valamint Bodnár Fogas Viola Kárpátaljáról, Konrád Katalin Nagyváradról és Szabó Lóránt Gyergyószentmiklósról.

1.Ritoók Pál a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmúzeológusa osztja meg tapasztalatait a nagy múltú művészeti műfaj kiállításainak rendezéséről, illetve az építészettörténeti egyűttesek bemutatásainak korszerű lehetőségeiről. /DH/ 2. Nagy Zoltán színművész nyerte el idén az Ivánka Csaba-díjat – Pusztai Ágoston szobrászművész alkotását – rendkívül magas színvonalú, prózai és zenés színházi előadásokban, tragédiákban, komédiákban, klasszikus és kortárs színművekben, filmekben, televíziós játékokban s rádiószínházi produkciókban egyaránt hiteles, a szerepek mélyrétegeit feltáró intuitív alakításaiért, több évtizedes, nagy szakmai felkészültséggel végzett, emberi fedezettel megalapozott művészi és oktató munkájának elismeréseként. /JK/

Székesfehérváron a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében, a "VárosKép - Székesfehérvár a 20. században" című kiállításhoz kapcsolódóan várostörténeti előadássorozatot indítottak. Mózessy Gergely püspöki levéltáros a Város lelke című előadásában azt vizsgálta, milyen szerepet játszott a város fejlesztésében a szentistváni örökség gondolata, és ennek ápolásában milyen szerepet játszottak a székesfehérvári egyházmegye püspökei a 19-20. században. Mózessy Gergelyt arról kérdeztem, hogyan határozta meg és minként hat máig a Székesfehérvár polgáraira az közös tudat, hogy a város Szent István városa, amely az összetartozás élményét adja meg az ott élőknek.

Simonyi Imre

A tárlatot, Bartók Flórával és Molnár Borbálával, a múzeum munkatársaival járjuk körbe.

A Háló a Katolikus Közösségek Kárpát-medencei Hálózata. A magyar alapítású mozgalom feladatának tekinti a Kárpát-medencei magyar anyanyelvű keresztény közösségek összefogását, támogatását és segítését. A Háló Közösségi és kulturális központja, röviden az S4, Budapest 5. kerületében a Semmelweis utca 4-ben található. Itt találkoztak nemrég a kárpát-medence különböző régióiból érkezett közösségi kapcsolatépítők. Madocsai Bea összeállításában megszólalnak a házigazdák: Schön György és fia, Bálint, valamint Bodnár Fogas Viola Kárpátaljáról, Konrád Katalin Nagyváradról és Szabó Lóránt Gyergyószentmiklósról.

A szereposztás: Csány László – Bezerédi Zoltán Forintos György – Szarvas József Tarányi Oszterhueber József – Borbicki Ferenc Tarányi Oszterhueber Mihály – Schneider Zoltán Deák Klára – Igó Éva Hertelendy György – Szatmári Attila Kisfaludy Sándor – Szélyes Imre Galsai Kovách Ernő – Tasnádi Bence Fiatal Gizi – Grisnik Petra Táblabírók a kaszinóban: Kovács Olivér, Csiby Gergely, Zoltán Áron, Fesztbaum Béla, Egri Bálint, Szűcs Sándor Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő Bögös Henrietta Szerkesztő: E. Román Kata Rendezte: Fesztbaum Béla

1.Ritoók Pál a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ főmúzeológusa osztja meg tapasztalatait a nagy múltú művészeti műfaj kiállításainak rendezéséről, illetve az építészettörténeti egyűttesek bemutatásainak korszerű lehetőségeiről. /DH/ 2. Nagy Zoltán színművész nyerte el idén az Ivánka Csaba-díjat – Pusztai Ágoston szobrászművész alkotását – rendkívül magas színvonalú, prózai és zenés színházi előadásokban, tragédiákban, komédiákban, klasszikus és kortárs színművekben, filmekben, televíziós játékokban s rádiószínházi produkciókban egyaránt hiteles, a szerepek mélyrétegeit feltáró intuitív alakításaiért, több évtizedes, nagy szakmai felkészültséggel végzett, emberi fedezettel megalapozott művészi és oktató munkájának elismeréseként. /JK/

A Zenei Kincsestárban Jonas Kaufmann énekel verista operaáriákat. Csakúgy, amint a preklasszika kora óta minden zenei korszakban, a világ operatermésének legjava a XIX. és a XX. század fordulóján is az olasz melódia termékeny talaján szökken szárba. A verizmus, amelyet jobb híján az irodalmi naturalizmus zenei társirányzatának mondanak, a sodró érzelmek és szenvedélyek művészete, a megejtő dallamok diadala az emberi szíven. Dallamvilága már-már az operett lágyságával vetekszik, amihez az olasz énekesi kultúra páratlan kifinomultsága szolgáltatja a legmagasabb művészi minőséget. Az áriák témája pedig mi is volna más, mint a szerelem mindent elsöprő ereje, a férfi kapitulációja a nőiség örök hatalma előtt? Az első két részlet Mascagni Parasztbecsület című operájából való. Jonas Kaufmann partnere Lola szólamában Rosa Feole, Mamma Lucia szerepében Cristina Reale. A Római Szent Cecília Akadémia Ének- és Zenekarának élén Antonio Pappano. Következzék két részlet a Faust-történet olasz operai változatából, Boito Mefistofeleséből. Umberto Giordano mifelénk elsősorban a francia forradalom idején játszódó André Chénier szerzőjeként ismert. Jonas Kaufmann most Fedora című operájából énekel. Francesco Cilea Adriana Lecouvreur című operájából szól a következő két részlet. Jonas Kaufmann búcsúzóul két Ponchielli-áriát énekel az Il Lituani és a La Gioconda című operákból.