Jánosi Dalma olvassa fel írását
Jánosi Dalma: 50 éves a Neokatekumenális Út
"Téged Isten dicsérünk, téged Úrnak ismerünk" emelkedett a levegőbe több mint százezer hívő hangja. A Te Deum magasztaló dallama a Tor Vergata római egyetem síkságán újra felcsendült május 5-én. A világ öt kontinenséről Rómába sereglett hívek Ferenc pápával együtt adtak hálát az Úrnak. Köszönetet a Szentlélek ajándékáért a Neokatekumenális Útért, amely ebben a szekularizált, nihilista, elmagányosodott, közönyös világban a Kerygma újdonságával szólítja meg a hitevesztett embert és egy valódi közösségbe vezeti.
A kereszténységbe való bevezetés útja a II.Vatikáni Zsinat gyümölcseként született, amely fél évszázad alatt bőséges gyümölcsöt hozott. Jelen van az öt kontinens 134 országban, 21.300 közösség 6300 plébánián, 1700 missziós család, akik minden javukat és egzisztenciális biztonságukat kockára vetették hogy az evangéliumot hirdessék a világ legszegényebb országaiban. Életüket és egész családjukat az isteni gondviselésre bízták, azért, hogy akik már minden reményt elvesztettek, azoknak újra felragyoghasson Krisztus szeretete, a keresztény közösség megtartó ereje. 120 missziós egyházmegyei szeminárium bőségesen árasztotta el a papi hivatás gyümölcsével az egész világegyházat. De a számok csak jelzés értékűek, a Szentlélek valódi ajándékai a szürke hétköznapok néma csendjében érnek. A testvérek hosszú éveken, évtizedeken keresztül lépésről lépésre lesznek Krisztus valódi követői. Nem azért mert oly erősek, hanem pontosan azért mert megismerve gyengeségüket, - mint Péter apostol - egyre inkább az Úrra bízzák életüket. Ez az igazi szenzáció, a kapaszkodókat kereső, kétségbeesett társadalomban.
Pontosan 50 éve Santa Palomba nyomornegyedébe, Madrid barakjaiban kezdődött.
Az Út alapítóját Kiko Argüello világhírű és elismert festőművészt, pályafutása csúcsán a hit legmélyebb krízise éri. Ekkor szólítja meg Isten és hívja, hogy kövesse őt.
- De hogyan kövesselek Uram? - keresi az utat. Ha Krisztus most újra eljönne – gondolta– azt szeretném, ha a szegények lábánál találna engem. Így gitárjával és hóna alatt a Bibliával Madrid nyomornegyedébe költözött. Kóbor kutyák és gyilkosok közt élt, míg egy nap egy misztikus jelenésben a Szűzanya megmutatta neki az utat. Azt kívánom, hogy alapíts kis közösségeket a Názáreti család mintájára, ahol a másik Krisztus. Kiko művészi temperamentuma és Carmen Hernandez missziós vágyának gyümölcseként született meg a madridi szegény baraknegyedben az első neokatekumenális közösség amely a későbbiekben a Neokatekumenális Út néven vált híressé az egész földön. 2008 májusában a Világiak Pápai Tanácsának elnöke Stanislav Rylko bíboros aláírásával hivatalosan elfogadta a Neokatekumenális Utat és Statútum formájában jogilag is konszolidálta.
Az ötven éves jubileumi találkozón százezer közösségi testvérrel együtt ünnepelt számos főpásztor is, 16 bíboros és 90 püspök tisztelte meg jelenlétével. Ferenc pápa egy kisebb enciklikát adott át ünnepélyes szavain keresztül az egyház missziójáról. Örömteli szívvel adott hálát az Út gyümölcseiért és mondott köszönetet nem csak az alapítóknak, hanem minden jelenlévőnek. „Jó lenne, ha ötven év Út után mindannyian mondhatnátok: Köszönöm Uram, hogy megszabadítottál, hogy az Egyházban családra találtam, mert a keresztség által az új élet örömét élvezhetem, mert az Út által megismerhettem azt az ösvényt amely a te atyai szeretethez vezet – kezdte beszédét Ferenc pápa. Különös köszönet illeti mindazokat akik misszióba indulnak. Szívből jövő szavakkal szeretnék hozzátok fordulni, és a misszióról, az evangelizációról szólni nektek, amely az egyház prioritása. A misszió annak továbbadása, amit mi magunk is kaptunk. Az életben nagy a kísértés, hogy megragadjunk, hogy ne kockáztassunk, hogy megelégedjünk az ellenőrzésünk alatt tartott helyzetekkel. Egyszerűbb otthon maradni azok körében akik szeretnek minket, de ez nem a krisztusi út. Krisztus nem használ fél szavakat: csak azt mondja „Menjetek!”. Ez komoly hívás, a keresztény életre, amely arra hív, hogy a világ zarándokai legyünk és megkeressük azt a testvért aki nem ismeri az isteni szeretet örömét. A misszióba azonban csak könnyű szívvel indulhatunk. A hirdetéshez lemondásra van szükség. Csak az az Egyház hirdetheti az Úr országát, amely lemondott a világ javairól. Aki pedig Krisztus szeretetéért megtanul lemondani a múló javakról, a szabadság ajándékát kapja cserébe - folytatta a pápa. Kedves Testvérek. Karizmátok az Isten nagy adománya az Egyház számára, különösen napjainkban. Adjunk hát hálát az elmúlt ötven évért. Az ő atyai, testvéri, gyengéd hűségére tekintve, soha ne veszítsétek el a bizalmat: Ő mindig megőriz és bátorít majd benneteket, mint szeretett apostolait, hogy egyszerűséggel forduljatok a népekhez. Elkísérlek és bátorítalak benneteket: csak így tovább! – zárta beszédét Ferenc pápa.
A találkozón háromszáz magyar testvér is részt vett. Örömteli szívvel adtak hálát az Úr szerető hűségéért és azokért a csodákért amiket nem csak családjukban, hanem az egész magyar egyházmegyében tett az Úr.
