Műsorújság

A szereposztás: Csány László – Bezerédi Zoltán Forintos György – Szarvas József Tarányi Oszterhueber József – Borbicki Ferenc Tarányi Oszterhueber Mihály – Schneider Zoltán Deák Klára – Igó Éva Hertelendy György – Szatmári Attila Kisfaludy Sándor – Szélyes Imre Galsai Kovách Ernő – Tasnádi Bence Fiatal Gizi – Grisnik Petra Táblabírók a kaszinóban: Kovács Olivér, Csiby Gergely, Zoltán Áron, Fesztbaum Béla, Egri Bálint, Szűcs Sándor Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig és Varga Zita Hangmérnök: Liszkai Károly és Gera Csilla Zenei szerkesztő Bögös Henrietta Szerkesztő: E. Román Kata Rendezte: Fesztbaum Béla

„A mennyország jelenlétét kézzelfoghatóvá teszik ezek az ikonok, amelyek azon túl, hogy esztétikai értékek, spirituális értéket is hordoznak” - mondta Kocsis Fülöp érsek, metropolita az „Ablak az örökkévalóságra” című zarándok kiállítás első állomásán. A zarándok kiállítást Latorcai – Újházi Aranka ikonfestő álmodta meg. Vele beszélgetek a művészet erejéről, felelősségéről, hitünk megvallásáról és arról, vajon a kiállítás címében mit szimbolizál az ablak?

I/ Vizsgálatok bizonyítják, hogy az a nagyvárosi ember, aki könnyen eléri a zöld környezetet, ugyanolyan stresszes lehet, mint az a társa, aki nehezen jut el zöld környezetbe. De: sokkal kevésbé lesz depressziós. Köztudott – speciális terápiát is dolgoztak ki erre a felismerésre -, hogy a pszichiátriai betegek állapotára már az is jótékonyan hat, ha kapcsolatba kerülnek állatokkal. És: az általunk teremtett mesterséges környezetnél sokkal fontosabb az ember természetes környezete. Az ember ugyanis ehhez alkalmazkodott az évezredek során. Ezt állítja a pszichiátria egy új iránya, az ökopszichiátria. Műsorunk vendége Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese. ----------- II/ Gróf Wenckheim Frigyes felesége Wenckheim Krisztina kastélyt építtetett, melynek tervezésére Ybl Miklóst kérte fel. Kérése úgy szólt: az épületben annyi épületszárny legy, ahány évszak (4), annyi bejárat, ahány hónap (12), annyi szoba, ahány hét egy évben (52) és annyi ablak, ahány nap egy évben (365). És Ybl Miklós megtervezte a Szabadkígyósi kastélyt - képünkön -, mely 1875 és 1879 között fel is épült. Akkor egy százezer holdas birtok központja volt. A kérdés az, mi lehet a sorsa ma az egykor szebb napokat látott kastélyoknak, kúriáknak? Műsorunk vendége Szebényi Lászlóné Márkos Lukrécia – a „Magyar kastélyok és kúriák egyesület” elnöke.

Veszélyes jövevény, a kaukázusi medvetalp dolgoznak Vépen az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának munkatársai. Van, aki már a jövő évre lefoglalta az utazását, de még most, a szezon végén is keresettek az irodák kínálatai a nyár, illetve az esztendő hátralévő idejére. A népszerű úti célok nem változtak, de egyre jellemzőbb, hogy a nyaralók előre gondolkodnak - így pénzt is spórolnak. A szakember utánpótlás segítéséhez igényelhetnek uniós forrást a vállalkozások. A Gyakornoki program pályakezdők támogatására című kiírásra először 2016 augusztusában lehetett pályázni.

Egészségmegőrző és betegségmegelőző programokat szervez az Első Vasi Praxisközösség. A két hónapja létrehozott szervezet elsődleges céljai közé tartozik a leggyakoribb betegségek átfogó szűrése. A Római Magyar Akadémia ösztöndíjával járt nemrég az örök városban Tóth Norbert.

Robert Mugabe több mint 3 évtizedes elnöksége után végre szabadon választhattak az emberek egy olyan országban, ahol a munkanélküliségi ráta a 90 % -hoz közelít. A 23 elnökjelölt mindegyike reformot ígért. Végül a Mugabéhoz közel álló, 75 éves Emmerson Mnangagwa győzött (képünkön). Vajon beváltja-e a lakosság reményeit, és új fejezetet nyit-e a közép-afrikai ország történetében? Szakértőnk Tarrósy István, a Pécsi Tudományegyetem intézetvezető tanára

Ferenczy Béni szobrászművészről látható kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban a nyár végéig.

Megnyílt a Székesegyház kincseiből az a kiállítás, amelyet a bazilika befejezésének 250 éves évfordulója inspirált és október 23-ig látható a Csók István Képtárban. A Barokk mennyország című tárlat fő témája a bazilika barokk műkincsei, de a sok kiváló minőségű műtárgy segítségével az egész korszak szellemiségét idézi fel. A tárlat a „klasszikus” korszakokat bemutató, hagyományosan távolságtartó kiállítások gyakorlatával szakítva a látogatókat a műtárgyak közvetlen közelébe engedi, és korszerű technikai eszközök segítségével közérthetően mutatja be azokat. A száznál több barokk festményt, szobrot, ötvöstárgyat és egyéb műtárgyat felvonultató kiállítás egyúttal izgalmas fejtörőkkel, történeti-művészeti titkokkal várja a látogatókat, akik közelebb kerülnek a barokk kor varázslatos és távolinak tűnő világához

Folytatjuk az egy héttel ezelőtt elkezdett sétát az ölbői Szent Miklós Gyógyfüvesházban Tuczainé Régvári Marietta karitászigazgatóval.

Póka Egon, Adamis Anna és Whitney Houston születésnapját ünnepeljük dalaikkal.

A magyar jazz naplóját az 1919-1950 közötti időszakról Simon Géza Gábor írta meg utólag. A jazztörténésszel erről beszélgetünk remek, korabeli jazzfelvételeket hallgatva.

A házasság szentsége felbonthatatlan. Vagy mégsem? Évszázadokig az egyházi házasságot kötötteket, bármilyen okból is kérték a házasságuk érvénytelenségét, azzal hárították el a papok, plébánosok is, hogy amit Isten összekötött azt ember szét ne válassza. Tűrni kell. De vajon tényleg összekötötte Isten a házaspárt? Válás, bontás, érvénytelenítés létezik ma a Katolikus Egyházban? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Őrtüzek mai adásában dr. Gábor Elemér jogi pasztorális tanácsadó, ügyhallgató, kötelékvédővel.

Egy esztendeje, tavaly augusztusban, életének 92. évében hunyt el Makk Károly filmrendező. 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. 1946 és 1952 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát, 1952-ben társrendezőként került a MAFILM-hez. Több korszakos magyar filmet rendezett, a két legismertebb talán a Liliomfi és a Szerelem, az utóbbi Déry Tibor novellájából. A Szerelmet – 45 évvel a premierje után – tavaly levetítették a cannes-i filmfesztiválon is, a magyar filmművészet legjobbjai között tartják számon a mai napig. De ez csak a két legismertebb, az ő nevéhez fűződik a Mese a 12 találatról, a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak, a Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig?, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka, és az Egymásra nézve. Utolsó rendezése a 2010-es Így, ahogy vagytok volt, a főszerepeket Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter és Csányi Sándor játszották. Kapott Balázs Béla-díjat, Kossuth-díjat, Érdemes és Kiváló művész volt, 2004-ben Budapest díszpolgárává avatták, kapott Életműdíjat három filmfesztiválon is. A Magyar mozgókép mestere. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. 2014 óta a Nemzet Művésze. 92. évében hagyott itt minket Makk Károly. “Tűzzel telve ment el”, éppen azon gondolkodott, hogy új filmet kellene forgatni – mondta egykori tanítványa, Koltai Lajos, ugyancsak a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, Érdemes művész. Mint Koltai elmondta, Makk Károly a közelmúltban beszélt neki a terveiről. Nyaralójában egy kupac papír közt bukkant egy nagyszerű forgatókönyvre, “ezzel kezdett el foglalkozni, ennek tüzében égett most”. Koltai Lajos nagy formátumú, vállalkozó kedvű emberként jellemezte egykori tanárát, aki merte vállalni a kockázatot, próbált újítani. Életszeretettel teli figura volt, aki nem csak egyszerűen imádta az életet: kevesen értenek hozzá, hogyan kell igazán jól élni, de ő tudta. Elképesztő filmjeiből ismertük meg, amit ő tudott. Rengeteg fantasztikus filmet csinált. Amikor elkezdett egy filmet, mindig azt mondta: az ember feltűri az inge ujját és nekiáll. Csak neki kell állni a következő feladatnak, bármi legyen is az, az ember megcsinálja.” E szavakkal idézte fel Koltai Lajos Makk Károly alakját. Mi pedig egy korábbi beszélgetéssel.

Megnyílt a Székesegyház kincseiből az a kiállítás, amelyet a bazilika befejezésének 250 éves évfordulója inspirált és október 23-ig látható a Csók István Képtárban. A Barokk mennyország című tárlat fő témája a bazilika barokk műkincsei, de a sok kiváló minőségű műtárgy segítségével az egész korszak szellemiségét idézi fel. A tárlat a „klasszikus” korszakokat bemutató, hagyományosan távolságtartó kiállítások gyakorlatával szakítva a látogatókat a műtárgyak közvetlen közelébe engedi, és korszerű technikai eszközök segítségével közérthetően mutatja be azokat. A száznál több barokk festményt, szobrot, ötvöstárgyat és egyéb műtárgyat felvonultató kiállítás egyúttal izgalmas fejtörőkkel, történeti-művészeti titkokkal várja a látogatókat, akik közelebb kerülnek a barokk kor varázslatos és távolinak tűnő világához

Ajtmatov

Ferenczy Béni szobrászművészről látható kiállítás a szentendrei Ferenczy Múzeumban a nyár végéig.

A házasság szentsége felbonthatatlan. Vagy mégsem? Évszázadokig az egyházi házasságot kötötteket, bármilyen okból is kérték a házasságuk érvénytelenségét, azzal hárították el a papok, plébánosok is, hogy amit Isten összekötött azt ember szét ne válassza. Tűrni kell. De vajon tényleg összekötötte Isten a házaspárt? Válás, bontás, érvénytelenítés létezik ma a Katolikus Egyházban? Ezekről a kérdésekről beszélgetünk az Őrtüzek mai adásában dr. Gábor Elemér jogi pasztorális tanácsadó, ügyhallgató, kötelékvédővel.

Egy esztendeje, tavaly augusztusban, életének 92. évében hunyt el Makk Károly filmrendező. 1925. december 22-én született Berettyóújfalun. 1946 és 1952 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát, 1952-ben társrendezőként került a MAFILM-hez. Több korszakos magyar filmet rendezett, a két legismertebb talán a Liliomfi és a Szerelem, az utóbbi Déry Tibor novellájából. A Szerelmet – 45 évvel a premierje után – tavaly levetítették a cannes-i filmfesztiválon is, a magyar filmművészet legjobbjai között tartják számon a mai napig. De ez csak a két legismertebb, az ő nevéhez fűződik a Mese a 12 találatról, a Ház a sziklák alatt, a Megszállottak, a Mit csinált Felséged 3-tól 5-ig?, a Macskajáték, az Egy erkölcsös éjszaka, és az Egymásra nézve. Utolsó rendezése a 2010-es Így, ahogy vagytok volt, a főszerepeket Cserhalmi György, Nagy-Kálózy Eszter és Csányi Sándor játszották. Kapott Balázs Béla-díjat, Kossuth-díjat, Érdemes és Kiváló művész volt, 2004-ben Budapest díszpolgárává avatták, kapott Életműdíjat három filmfesztiválon is. A Magyar mozgókép mestere. 2005-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét a csillaggal. 2014 óta a Nemzet Művésze. 92. évében hagyott itt minket Makk Károly. “Tűzzel telve ment el”, éppen azon gondolkodott, hogy új filmet kellene forgatni – mondta egykori tanítványa, Koltai Lajos, ugyancsak a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, Érdemes művész. Mint Koltai elmondta, Makk Károly a közelmúltban beszélt neki a terveiről. Nyaralójában egy kupac papír közt bukkant egy nagyszerű forgatókönyvre, “ezzel kezdett el foglalkozni, ennek tüzében égett most”. Koltai Lajos nagy formátumú, vállalkozó kedvű emberként jellemezte egykori tanárát, aki merte vállalni a kockázatot, próbált újítani. Életszeretettel teli figura volt, aki nem csak egyszerűen imádta az életet: kevesen értenek hozzá, hogyan kell igazán jól élni, de ő tudta. Elképesztő filmjeiből ismertük meg, amit ő tudott. Rengeteg fantasztikus filmet csinált. Amikor elkezdett egy filmet, mindig azt mondta: az ember feltűri az inge ujját és nekiáll. Csak neki kell állni a következő feladatnak, bármi legyen is az, az ember megcsinálja.” E szavakkal idézte fel Koltai Lajos Makk Károly alakját. Mi pedig egy korábbi beszélgetéssel.

A Zenei Kincsestárban a huszadik századi francia klasszikus zene egyik sajátságos hangvételű zeneszerzője, Francis Poulenc csellóra és zongorára írt kompozícióit halljuk Edgar Moreau és David Kadouch nemrégiben megjelent lemezéről. Noha az 1899 és 1963 között élt Poulenc a legkülönfélébb zenei törekvéseknek kor- és szemtanúja volt, sikerült kialakítania egy olyan zenei világot, amely ötvözi a modern harmóniavilágot a klasszikus formai egyensúllyal és a hallgatót is megérintő, közérthető érzelmességgel. Ez utóbbi persze széles érzelmi távlatokat ölel föl a játékosságtól a melankólián keresztül egészen az iróniáig. Amint ezt hamarosan Önök is érzékelhetik a cselló-zongoraszonátában. A cselló-zongoraszonáta után Edgar Moreau és David Kadouch Poulenc Emlékek című kompozícióját szólaltatja meg.