Műsorújság

Az Origo hírportál arról írt: Soros György fizeti egy szenátor kampányát, aki rágalmazó beadványt készít Magyarországról, és Soros itteni szövetségesei ezt a rágalmat Magyarországon újra elmondják. 1954-ben, a 147. Vasárnapi krónikából idéznék, amit Márai Sándor a Szabad Európa Rádióban mondott el. Hátha segít eligazodni a mában is François-Xavier Bellamy pont ezért lesz jó jelölt az európai parlamenti választásokon. Előbb nemzeti akar lenni, és csak utána európai, nyíltan vállalja, hogy szuverenista, és mélyen hisz abban, hogy az Európai Uniót át kell alakítani.

Szülővárosának, Szombathelynek ajándékozta életműve jelentős részét Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikusművész. 2015 óta a Zsidó Kultúra Házában látható a Szemtől szemben című kiállítás, amely több száz korabeli fotó segítségével idézi meg az egykor Szombathelyen élt zsidó közösséget. A kiállítás kurátorát, Kelbert Krisztinát a Szombathelyi Zsidó Hitközség ajánlotta a Raoul Wallenberg-díjra. Musits Zsigmondról szól a Vas vármegye műszaki nagyjai sorozat 3. kötete. A csaknem elfeledett szombathelyi feltaláló több mint száz évvel ezelőtt szabadalmaztatta a vezeték nélküli telefonkészüléket.

Mai vendégünk, Limpár Imre tanácsadó szakpszichológus,akivel a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent praktikus tanácsokat bemutató lélektani könyve A siker tervezhető című könyv kapcsán beszélgetünk arról, hogy hogyan válhatunk saját életünk főszereplőivé. Limpár Imre (fotó)

A 97-szeres válogatott Gera Zoltán lesz a 2020.évi labdarúgó Európa-bajnokság budapesti nagykövete. A megmérettetés június 12-én Rómában kezdődik, az elődöntőknek és a július 12-i finálénak London ad majd otthont. Hazánk az E-csoportban, Horvátország, Wales, Szlovákia és Azerbajdzsán ellen küzd meg oda-vissza összecsapásokon a továbbjutásért. Az első mérkőzést március 21-én Szlovákia ellen vívjuk idegenben, majd március 24-én vasárnap Horvátország következik – Budapesten .A sajtótájékoztatóról Fábián István készített összeállítást. Elkezdődött a hétvégén a labdarúgó NB I tavaszi idénye. A Groupama Arénában rendezett Ferencváros – Budapest Honvéd rangadóra több mint 10 ezer drukker látogatott ki. A Fradi az utolsó negyedórára csereként beállt Böde fineszes góljával 1-0-ra győzött a kispesti gárda ellen. Supka Attila a vendég együttes vezetőedzőjét kértük részletes értékelésre- A jövő évi Tokiói ötkarikás játékokról való tervezgetés természetes módon felgyorsult az érintett sportolók körében. A londoni olimpián történtek azonban gondolkodóba ejthetik nem csak az érintett versenyzőket, hanem a szurkolókat is. Radnóti László jegyzete sok meglepő adatra hívja fel a figyelmet .

Megnyílt a 9. Sajtófotó kiállítás Zalaegerszegen. Lopótök, avagy a Mari nem olyan. A teskándi amatőr színjátszók alakalmi csapatának pajzán népi komédiáját nemrég láthatta a falu közönsége, később pedig a Nemzeti Színházban is bemutatják a dél-göcseji anekdotákkal tűzdelt darabot. Újabb elismerést kapott a Zalavíz Zrt. 2018-ban a Családbarát Munkahely Díjat tudhatja magáénak.

Sószobor, ez a címe Farkas Márta negyedik regényének, mely olykor ironikus megközelítéssel, vagy épp önpusztító őszinteséggel bontja ki egy Alzheimeres férfi leépülésének történetét. Elsőként erre a kötetre hívjuk fel a figyelmüket. Rost Andrea volt nemrég rádiónk vendége, annak apropóján, hogy 30 évvel ezelőtt debütált az Erkel Színház színpadán. A beszélgetés teljes terjedelmében hétvégi kulturális magazinunkban, a Meghívóban hangzik majd el, ezt harangozza be az a rövid részlet, melyet hallhatnak belőle. Végül Barabás Lőrinc csütörtök esti különleges koncertjét ajánljuk, melynek során a trombitás, zeneszerző 3 aktuális formációjával ismerkedhet meg a közönség.

A 2018-as Év Vasi Embere címet Merklin Tímea, újságíró kapta, aki a kitüntetést 2019 januárjában vehette át. A jelölésről, hivatásról, anyaságról is mesélt Perlaki Nórának.

Az ÉrtéKEK című műsorunkban a Katolikus Egyház tanítása alapján keressük a választ kérdéseinkre és várunk iránymutatást a KEK-től, azaz a Katolikus Egyház Katekizmusától. A műsorunkban folytatjuk közös gondolkozásunkat a lelkiismeretről, annak formálódásáról és a téves ítéletet vizsgáljuk meg. A gondolatok mélyebb megértéséhez tanácsoljuk kedves Hallgatóinknak, hogy akár online vagy könyv formájában vegyék elő a katekizmust és haladjunk közösen a tanítások olvasásában. Mai vendégünk továbbra is Káposztássy Béla, plébános, liturgia szakértő. LelkiHealthy A lelkiismeretünk helyes működésének hozzávalói: a jó táptalaj; a Törvény, amely mindnyájunk szívében ott van; a neveltetés; az imádság; Isten igéjének az olvasása; a lelkünk edzése, mindezek gyakorlatba ültetése. Az elmúlt hetekben megvizsgáltuk már a lelkünk táptalaját illetve a Törvénnyel való kapcsolatunkat. Ezen a héten a neveltetéssel, lelkünk nevelésével foglalkozunk. ,,A keresztény nevelés célja, a krisztusi nagykorúság.” Ha olyan kérdéseket szeretnénk feltenni a neveléssel kapcsolatban, amiknek tétje van, először meg kell érteni, hogy mi is a nevelés, neveltetés. A lexikonok világosan írnak arról, hogy a nevelés alapvetően egy pozitív változás, fejlődés. Sokszor azt is gondolhatjuk, hogy a neveltetés és a nevelés kimerül a szülők felelősségében, a gyermekkori tapasztalatainkban. Igaz, hogy azok alapvető fontosságúak, mégis a személyes felelősségünk kiterjed a felnőtt korra is; az egyén önmagát is neveli. Hiszen • nevelem a lelkemet, ha azt valóban tápláló értékekkel gondozom. • nevelem a lelkemet, ha képes vagyok ellene mondani az életellenes döntéseknek, tetteknek, gondolatoknak • és nevelem a lelkemet, ha a keresztemet hűségesen hordozom. Most pedig következik néhány kérdés mankóként nevelésünkkel kapcsolatban: 1) Adok-e esélyt önmagamnak a javulásra, növekedésre? Képes vagyok-e elengedni rossz szokásaimat? 2) Imádkozom-e azért, hogy tudjak helyesen megkülönböztetni? 3) Képes vagyok-e a keresztem hordozása közben a reményt látni és bízni abban, hogy mindez a javamra, fejlődésemre válik?

Ma Zolbert, Miles Davis, valamint a Fusio Group felvételei forognak.

Hozzátartozik magyar hagyományainkhoz, népi mesterségnek számít, jóllehet a technológia tőlünk nyugatabbra fejlődött ki. Ma is vannak, igaz, nagyon kevesen, akik a kékfestő mesterséget választották. Meg is élnek belőle és még nemzetközi sikereket is elkönyvelhetnek. Szó lesz magáról az eljárásról, bemutatjuk a nagymúltú győri kékfestő dinasztia fiatal tagjait, és az egyik legszebb magyar kékfestő gyűjteményt, a pápai kékfestő múzeumot.

1.Az elmúlt hetek belpolitikai eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politológusokkal Pécsi Krisztina beszélget. 2. A hősének mint folklórműfaj a magyar népköltészeti anyagban csak nyomaiban van már jelen, az észak-kaukázusi karacsájok és balkárok között viszont ismert, még gyűjthető ez a műfaj. Dr. Agócs Gergely néprajzkutató- népzenésszel folytatjuk múlt heti beszélgetésünket. Mai műsorunkban felhívja a figyelmünket arra, hogy Bijnöger hősénekének szövegében és dallamában is magyar párhuzamokra ismerhetünk. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Februári versek

Sószobor, ez a címe Farkas Márta negyedik regényének, mely olykor ironikus megközelítéssel, vagy épp önpusztító őszinteséggel bontja ki egy Alzheimeres férfi leépülésének történetét. Elsőként erre a kötetre hívjuk fel a figyelmüket. Rost Andrea volt nemrég rádiónk vendége, annak apropóján, hogy 30 évvel ezelőtt debütált az Erkel Színház színpadán. A beszélgetés teljes terjedelmében hétvégi kulturális magazinunkban, a Meghívóban hangzik majd el, ezt harangozza be az a rövid részlet, melyet hallhatnak belőle. Végül Barabás Lőrinc csütörtök esti különleges koncertjét ajánljuk, melynek során a trombitás, zeneszerző 3 aktuális formációjával ismerkedhet meg a közönség.

Hozzátartozik magyar hagyományainkhoz, népi mesterségnek számít, jóllehet a technológia tőlünk nyugatabbra fejlődött ki. Ma is vannak, igaz, nagyon kevesen, akik a kékfestő mesterséget választották. Meg is élnek belőle és még nemzetközi sikereket is elkönyvelhetnek. Szó lesz magáról az eljárásról, bemutatjuk a nagymúltú győri kékfestő dinasztia fiatal tagjait, és az egyik legszebb magyar kékfestő gyűjteményt, a pápai kékfestő múzeumot.

1.Az elmúlt hetek belpolitikai eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politológusokkal Pécsi Krisztina beszélget. 2. A hősének mint folklórműfaj a magyar népköltészeti anyagban csak nyomaiban van már jelen, az észak-kaukázusi karacsájok és balkárok között viszont ismert, még gyűjthető ez a műfaj. Dr. Agócs Gergely néprajzkutató- népzenésszel folytatjuk múlt heti beszélgetésünket. Mai műsorunkban felhívja a figyelmünket arra, hogy Bijnöger hősénekének szövegében és dallamában is magyar párhuzamokra ismerhetünk. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva.

Ezen a téli estén az orosz romantika óriása, Csajkovszkij nyújt vigaszt számunkra muzsikájával. Csajkovszkij, aki a nyugati és az orosz zenei világ találkozópontján áll, talán épp közvetítői szerepe miatt lehetett olyan hű kifejezője az emberi lélek ellentmondásainak. Elragadtatott boldogság és visszafordíthatatlan veszteség, kecs és indulat, az otthoni táj varázsa és örökös elvágyódás – íme a romantika teljes palettája. Elsőként a Virágkeringőt halljuk a Diótöröből. A Londoni Filharmonikusok élén Jurij Szimonov. Csajkovszkij D-dúr hegedűversenyének II. tétele, a Canzonetta következik. A szólista Pinchas Zuckermann, az Izraeli Filharmonikusokat Zubin Mehta vezényli. Ritkán hallható operarészlet következik. Karita Mattila Liza áriáját énekli Csajkovszkij Pikk dámájából. A Londoni Filharmonikusokat Yutaka Sado dirigálja. Csajkovszkij szerzeményeitől mára a b-moll zongoraverseny lassútételével búcsúzunk André Watts és a New-York-i Filharmonikusok felvételéről, Leonard Bernstein vezényletével.