Műsorújság

A Hauszmann –tervről hallhatunk néha a híradásokban , sőt utcát is neveztek el róla a XI. kerületben. Neve, személye mégis kevéssé ismert, ám épületeit ismeri aki Pesten jár. A századforduló egyik legnevesebb és legtöbbet foglalkoztatott építészének középületei, palotái a világvárossá váló Budapest arculatát alapvetően meghatározták. Rozsnyai József művészettörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára mesél róla, miközben fellapozzuk Hauszmann naplóját, sőt a Vármúzeumba is ellátogatunk, hiszen ott voltunk egy Hauszmannról készült mellszobor leleplezésén is.

Legutóbbi ülésén a zalaegerszegi közgyűlés a Szombathelyi Egyházmegyével kapcsolatos döntéseket is hozott. A hazáért életüket adó hősök előtt tisztelegtek Szombathelyen, a Március 15. téri áldozati emlékműnél.

I/ "Migráció - Megtört élet, széttört társadalom". Ez a címe Speidl Bianka és Belhadzs Abdesszamad most megjelent könyvének. Ez adja az apropóját a mai műsornak. Vendégünk Speidl Bianca, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója. II/ Mennyira tettenérhető a Visegrádi 4-ek - V4-ek - jelenében a közös múlt, az Osztrák-Magyar Monarchia öröksége? (Ha egyáltalán jelen van.) Mi lehet ebben a csoportban az összetartó erő? Akár úgy is feltehető a kérdés, hogy mi az erősebb: ami összeköt, vagy ami elválaszt? Műsorunk vendége Romsics Gergely és Szarka László történész.

Kovács Margit, a Duna királynője. Új állandó kiállítás született Szentendre szívében. Szilágyi Zsófia Júlia kurátorral beszélgetünk. Iram címen új lemezt jelentetett meg a Cimbaliband. Az Unger Balázs által vezetett világzenei együttes 11. cd-jén is az autentikus magyar népzene és a Balkán tradicionális dallamait ötvözi.

Szombathelyen nemrég a gyermekvédelem témakörében szerveztek konferenciát az érintett szakemberek részvételével. A családok megerősítésének lehetőségei és a gyermekek érdekét szolgáló új módszerek bemutatása volt a legfőbb cél. Az egyik hatékony eszköz a jelzőrendszer, amit a gyermekjóléti szolgálatok működtetnek. Részt vállalnak benne az egészségügyi és az oktatási intézmények, a gyermekvédelem és az igazságszolgáltatás területén dolgozó szervezetek, hatóságok. A legfőbb feladat az, hogy a gyermekek családban nevelkedhessenek, és ne kerüljenek veszélyeztetett helyzetbe. Ha pedig átélik az erőszakot, az említett szervezetek munkatársai segítenek abban, hogy minél kevesebb testi-lelki sérülés maradjon a gyermekekben. Erről a témáról beszélgetünk a műsorban. Vendégem Kulcsár Lászlóné, a Pálos Károly-szolgálat intézményvezetője, Kámán-Németh Martina, a Szombathelyi Áldozatsegítő Központ koordinátora és Lukács András, a Vas megyei Kormányhivatal pártfogó-felügyelő, mediátora.

Folytatódik a zenés beszélgetés Zolbert-tel, a smooth jazz kiválóságával, a remek szaxofonossal.

1. Jelentős eseményt ünnepelhettünk a közelmúltban: május közepén, bérmálási szentmise keretében szentelte meg a dunaújvárosi Krisztus Király Templom hatalmas üvegablakait dr. Spányi Antal megyés püspök. Sokak örömére a szocialista Sztálinvárosból Dunaújvárossá alakult városban 10 éve épült meg vasbetonból Oláh M. Zoltán építész tervei alapján a hatalmas, 110 négyzetméter alapterületű templom 9 hatalmas üvegablakkal, amelyek évekig csak fóliaburkolatot kaptak. Baltási Nándor plébános úr és dr. Prokopp Mária művészettörténész összefogásával találták meg a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével is kitüntetett, Munkácsy–díjas festőművészt, Bráda Tibort az elképzelt üvegablakok elkészíttetésére. A művész már több jeles magyar templom, egyebek között Tiszaújváros, Százhalombatta, Győr, Sárospatak templomi üvegablaknak elkészítésével jelentett garanciát a hatalmas feladat elvégzésére. A plébános gyűjtést hirdetett, s közben, Prokopp Mária szavaival, mintegy Isten küldötteként, megjelent szponzorként Edmund Meiser gyár tulajdonos, egy bajor vállalkozó, akinek jelentős támogatásával valósult meg az apszis három üvegablaka. Bráda Tibor festőművésszel Dvorszky Hedvig beszélgetett. 2. Csontváry-Kosztka Tivadar furcsa, különös ragyogású színekkel teli képeit látva nem lehet nem keresni mögöttük a földöntúli mondanivalót. A patikusból lett különc festőművészről, az általa bejárt és megélt Napútról, a hosszú 19 század végének szellemi áramlatairól is beszélgettet Ludmann Mihály művészettörténésszel a szerkesztő, Pál Amanda.

Históriás énekek

Kovács Margit, a Duna királynője. Új állandó kiállítás született Szentendre szívében. Szilágyi Zsófia Júlia kurátorral beszélgetünk. Iram címen új lemezt jelentetett meg a Cimbaliband. Az Unger Balázs által vezetett világzenei együttes 11. cd-jén is az autentikus magyar népzene és a Balkán tradicionális dallamait ötvözi.

1. Jelentős eseményt ünnepelhettünk a közelmúltban: május közepén, bérmálási szentmise keretében szentelte meg a dunaújvárosi Krisztus Király Templom hatalmas üvegablakait dr. Spányi Antal megyés püspök. Sokak örömére a szocialista Sztálinvárosból Dunaújvárossá alakult városban 10 éve épült meg vasbetonból Oláh M. Zoltán építész tervei alapján a hatalmas, 110 négyzetméter alapterületű templom 9 hatalmas üvegablakkal, amelyek évekig csak fóliaburkolatot kaptak. Baltási Nándor plébános úr és dr. Prokopp Mária művészettörténész összefogásával találták meg a Magyar Köztársaság Érdemkeresztjével is kitüntetett, Munkácsy–díjas festőművészt, Bráda Tibort az elképzelt üvegablakok elkészíttetésére. A művész már több jeles magyar templom, egyebek között Tiszaújváros, Százhalombatta, Győr, Sárospatak templomi üvegablaknak elkészítésével jelentett garanciát a hatalmas feladat elvégzésére. A plébános gyűjtést hirdetett, s közben, Prokopp Mária szavaival, mintegy Isten küldötteként, megjelent szponzorként Edmund Meiser gyár tulajdonos, egy bajor vállalkozó, akinek jelentős támogatásával valósult meg az apszis három üvegablaka. Bráda Tibor festőművésszel Dvorszky Hedvig beszélgetett. 2. Csontváry-Kosztka Tivadar furcsa, különös ragyogású színekkel teli képeit látva nem lehet nem keresni mögöttük a földöntúli mondanivalót. A patikusból lett különc festőművészről, az általa bejárt és megélt Napútról, a hosszú 19 század végének szellemi áramlatairól is beszélgettet Ludmann Mihály művészettörténésszel a szerkesztő, Pál Amanda.

Kiváló fuvolaművészünk, Ittzés Gergely nemrégiben jelentette meg a Hungarotonnál a fuvola irodalmának áttekintését nyújtó antológia-sorozatát. A barokk, klasszikus és a romantikus repertoár bemutatása után a művész nagy figyelmet szentelt a huszadik század fuvolaműveinek. Méltán, hisz a hangszer valóságos reneszánszát éli a századelő francia és német zenei újítóinak köszönhetően, akik a technikai lehetőségek tökéletes kiaknázása révén új dimenziókat nyitottak a fuvola játékosai előtt. Hangszerük immár távolról sem csupán a madarak trillázását vagy a puha sejtelmességet hivatott megidézni. Erőteljes, kontrasztokban gazdag szólóhangszer, sok esetben lélegzetelállító zenei arabeszkek eszköze. Mint ahogyan a cseh Jindrich Feld 1957-es keletű szonátájában. Ittzés Gergely partnere a zongoránál Gábor József. Csehországból vegyük utunkat a huszadik századi fuvolás reneszánsz bölcsője, Franciaország felé. Pierre-Max Dubois 1960-ban keletkezett szonátája a francia avantgard immár klasszikussá vált szerzőit, mindenekelőtt Satie-t idézi. Ittzés Gergely és Vitályos Balázs a lassútételt játssza: Andante nostalgico.