Műsorújság

Az idősek hónapja keretében számos program várja a zalaegerszegi, Zala megyei nyugdíjasokat. Digitális fejelsztések, őszi programok - a zalaegerszegi könyvtárban. Ezekről kérdezte Tóth Renáta igazgatóhelyettest ME. A HVSE sakk-szakosztályának eredményeiről beszélgetünk Pergel László szakosztályvezetővel és Csonka Attila sakkozóval.

I/ Nem tudom, vannak-e statisztikák arról, hogy a fiatalok hány százaléka hívő, hányan vasárnapi templomba-járók? A mai világban nagy a zaj, a csábítás mindenféle irányból. Mégis: az egyház jövője is múlik azon, hogy eléri-e a fiatalokat? II/ „Ha vállalkozók vagytok, vagy vállalati közép és topvezetők, fontoljátok meg, nem akartok-e a világ bizonyítottan legsikeresebb menedzserétől tanulni? Félreértések elkerülése végett: Jézus az!" Kiss Ulrich jezsuita szerzetes a képzés szervezője műsorunk vendége.

- Frankfurti autószalon: volt csillogás, voltak csinos lányok, vörös szőnyeg és kiállított autók. De valami mégsem volt az igazi. Olyan volt ez a kiállítás, mint az iparág egésze: telve kétséggel, a "hogyn tovább?" kérdésével. - Egy furcsa - de jó - hibrid autó. - Egy literrel ezer kilométer. Ilyen is van. Na jó, hétköznapi közlekedésre nem ajánlott.

A rendszerváltást követően 1996. szeptember 1-jétől indult meg újra az oktató-nevelő munka a katolikus szellemiség jegyében a Szombathelyi Egyházmegye fenntartásában működő sárvári Szent László-iskolában. A folyamatosan emelkedő gyermeklétszámnak köszönhetően kinőtték a rendelkezésre álló épületeket A bővítést a magyar kormány több mint egymilliárd forinttal támogatta. Professor emeritus címet kapott Halász Imre főiskolai tanár, a Budapesti Gazdasági Egyetem Zalaegerszegi Gazdálkodási Karának oktatója, korábban dékánja, aki 34 felsőoktatásban eltöltött év után a napokban saját kérésére nyugdíjba vonult.

Kulcsár Edit galériavezető, Szűcs Nelli Színésznő és Barnóczky Ákos rendező, író a mai Akvarell vendége. Kulcsár Edit a tevékenységeiről mesél és egy kiállításra hívja önöket, Szűcs Nelli legújabb címszerepéről mesél, Barnóczky Ákos pedig első regényét mutatja be.

Megjelent Peltzer Géza A szerelemes harmonkiás című lemeze.

A Kiss Kata Zenekar Magyarból Jeles című kiadványa és erdélyi körútjáról beszélgetünk az alapító tagokkal, Kiss Katával és Bikics Tiborral.

Mai vendég Kész Petra énekesnő, a Symbal Rush és a Tárkány Művek szólistája, a jazz és a világzene kiválósága.

Vajda János: Idyll Felolvassa: Dunai Tamás

„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság peremén.” Ars poeticáját természetesen nem csak mondatokban, de fotográfiai albumokban és kiállításokon is megfogalmazza Eifert János fotóművész. Legutóbb azonos című tárlatán Budapesten, korábban egyebek között szülővárosában, Hódmezővásárhelyen -ahol izgalommal vegyes büszkeséggel összegzi időről időre munkásságának legjavát. Eifert János számos, a rendszerváltás után megszűnt lap fotográfusa volt,- a Lobogó, a Búvár, a Képes Extra, az Új Tükör, a Muzsika szerepel a régebbiek listáján, az újabbak között pedig a ZOOM és a Győri Hét. Maga is hivatásos táncos lévén, első és legfontosabb fotótémája természetesen a tánc volt, amely pillanatainak megragadása most is foglalkoztatja. Sohasem szűnik meg kíváncsisága a portré, a természetfotó, a kultúrák és tájak sokszínűsége iránt, amelyet számtalan képriportban, könyvben, kiállítások megnyitójaként, katalógusokban, meghívott előadóként - Bécstől Kínáig -hazai és nemzetközi fotóművészeti alkotótáborokban, újabban pedig úgynevezett workshopokban oszt meg tanítványokkal, szakmabeliekkel és lelkes érdeklődőkkel. Eifert hihetetlen munkabírású alkotó, a szakmai közélet egyik ismert egyénisége. A 80-as években a Magyar Fotóművészek Szövetsége szakkollégiumának, mesterkurzusának vezető tanára , később az Országos Fotóhét művészeti vezetője, a Fotóhónap fesztiváligazgatója, a HUNGART alelnöke, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, a Foto Mozaik szerkesztőségének munkatársa; az Artphoto Galéria art direktora, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájának művészeti vezetője, a Fényírók fesztiválja művészeti vezetője is volt. Több alkalommal vehetett át nagydíjakat: egyebek mellett Ausztriában, Németországban, aranyérmet Krakkóban és Taskentben, itthon a Magyar Táncművészek Szövetsége Táncművészetért kitüntetését, a Fotóművészeti Alkotói nagydíjat, 2012-ben pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Szülővárosa Hódmezővásárhely és Zugló is díszpolgári címmel tüntette ki. A fotográfia a gondolkodás művészete- állítja mai vendégünk Eifert János fotóművész, aki nem átallja leragasztani kamerájának márkanevét, hogy mindenki a KÉP-re koncentrálhasson. (fotó: Eifert János, portré:Olasz Ágnes)

Az anyai szerep változásával a nagymamai szerep is átalakulóban van. A mai nagymamák nagy része dolgozik, nem biztos, hogy a nagymama és a nagypapa együtt élnek, mint ahogy az sem, hogy a szülők együtt nevelik gyermeküket. Felértékelődik a hagyományos családi forma, hisz a mai szövevényes családi kapcsolatok nagyon nehézzé teszik az alkalmazkodást, az eligazodást mindenki számára. A Székesfehérvári Egyházmegyében meghívást kaptak a nagyszülők, hogy együtt adjanak hálát életükért, imádkozzanak családjukért, Alsószentivánon, a fatimai kegyszobor első magyar zarándokhelyén. 2019. október 13-án 9 órakor a Fatimai jelenések 102. évfordulóján, Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét, amelyben 10. alkalommal részesíti áldásban a nagyszülőket.

Csanádi Imre

Kulcsár Edit galériavezető, Szűcs Nelli Színésznő és Barnóczky Ákos rendező, író a mai Akvarell vendége. Kulcsár Edit a tevékenységeiről mesél és egy kiállításra hívja önöket, Szűcs Nelli legújabb címszerepéről mesél, Barnóczky Ákos pedig első regényét mutatja be.

Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe liturgikus cselekedetekkel/a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. Egy katekéta a saját bőrét viszi a vásárra minden egyes nap. És mindezt nem csak úgy jó kedvéből teszi, vagy mert szereti a veszélyes helyzeteket, hanem Jézus Krisztusért és a benne gyökerező hitünk átadásáért. A katekéta tulajdonképpen a nagybetűs Igazság hírnöke. A mai Őrtüzekben a gyáli római katolikus plébániára látogatunk el, ahol Arnold Fülöp katekétával beszélgetek a hitünk átadásáról, arról, hogy hogyan lehet helyesen átadni a liturgia szépségeit a gyermekeknek? Milyen módon lehet őket bevonni a szentmisén való szolgálatba? Kérdeztem a plébániák jelentőségéről ebben a mobilis, folyamatosan mozgásban lévő világban és arról is, hogy ki a katekéta illetve, hogy van-e különbség katekéta és hitoktató között? Arnold Fülöppel beszélgetek.

Vajda János: Idyll Felolvassa: Dunai Tamás

„Számomra játék a fotográfia. Nagyon komoly játék. És persze jelenti a világ megismerésének lehetőségét, találkozásokat, új feladatokat és azt a szabadságot, hogy gondolataimat saját képi nyelvemen közölhetem. Nézni – látni – láttatni; ez a képíró feladata, miközben ellensúlyoz a képzelet és valóság peremén.” Ars poeticáját természetesen nem csak mondatokban, de fotográfiai albumokban és kiállításokon is megfogalmazza Eifert János fotóművész. Legutóbb azonos című tárlatán Budapesten, korábban egyebek között szülővárosában, Hódmezővásárhelyen -ahol izgalommal vegyes büszkeséggel összegzi időről időre munkásságának legjavát. Eifert János számos, a rendszerváltás után megszűnt lap fotográfusa volt,- a Lobogó, a Búvár, a Képes Extra, az Új Tükör, a Muzsika szerepel a régebbiek listáján, az újabbak között pedig a ZOOM és a Győri Hét. Maga is hivatásos táncos lévén, első és legfontosabb fotótémája természetesen a tánc volt, amely pillanatainak megragadása most is foglalkoztatja. Sohasem szűnik meg kíváncsisága a portré, a természetfotó, a kultúrák és tájak sokszínűsége iránt, amelyet számtalan képriportban, könyvben, kiállítások megnyitójaként, katalógusokban, meghívott előadóként - Bécstől Kínáig -hazai és nemzetközi fotóművészeti alkotótáborokban, újabban pedig úgynevezett workshopokban oszt meg tanítványokkal, szakmabeliekkel és lelkes érdeklődőkkel. Eifert hihetetlen munkabírású alkotó, a szakmai közélet egyik ismert egyénisége. A 80-as években a Magyar Fotóművészek Szövetsége szakkollégiumának, mesterkurzusának vezető tanára , később az Országos Fotóhét művészeti vezetője, a Fotóhónap fesztiváligazgatója, a HUNGART alelnöke, a Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja, a Foto Mozaik szerkesztőségének munkatársa; az Artphoto Galéria art direktora, a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájának művészeti vezetője, a Fényírók fesztiválja művészeti vezetője is volt. Több alkalommal vehetett át nagydíjakat: egyebek mellett Ausztriában, Németországban, aranyérmet Krakkóban és Taskentben, itthon a Magyar Táncművészek Szövetsége Táncművészetért kitüntetését, a Fotóművészeti Alkotói nagydíjat, 2012-ben pedig a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét. Szülővárosa Hódmezővásárhely és Zugló is díszpolgári címmel tüntette ki. A fotográfia a gondolkodás művészete- állítja mai vendégünk Eifert János fotóművész, aki nem átallja leragasztani kamerájának márkanevét, hogy mindenki a KÉP-re koncentrálhasson. (fotó: Eifert János, portré:Olasz Ágnes)

Néhány héttel ezelőtt velünk tarthattak az operaéneklés és a hangrögzítés hőskorába az 1892 és 1980 között élt Elvira de Hidalgo muzeális felvételeinek segítségével. Az egykor ünnepelt operadíva, a bel canto éneklés tradícióinak egyik kimagasló képviselője az utókor szemében jobbára Maria Callas mestereként ismeretes. Szerencsére a régesrégi fölvételek megmutatják, minek is köszönhette a művész több kontinens rajongását. Hangi tekintetben szinte nem ismert határt, mindehhez kifejezésteljes éneklés társult. Aligha véletlen, hogy míg a most fölhangzó fölvételek többi közreműködőjének kilétét a múlt homálya fedi, Elvira de Hidalgo csillaga töretlen fénnyel ragyog az operatörténet égboltozatán. Elsőként Norina cavatináját halljuk Donizetti Don Pasqualéjából. A következő három részlet Bellini Alvajáróját idézi meg. Elvira de Hidalgo Aminát kelti életre. Ismét Donizetti. Elvira de Hidalgo Adina szerepét ölti magára a Szerelmi bájital két részletében. Ritkán kap hangsúlyt, de az olasz bel canto éneklés, Donizetti és Bellini kifejezési formája aligha jöhetett volna létre a Mozart-operák énektechnikája nélkül, amelyet Rossini ültetett vissza eredetének színhelyére, olasz földbe. Elvira de Hidalgo most Zerlina és Don Giovanni kettősét énekli Antonio Magini-Coletti partnereként.