Műsorújság

Milyen csodákra számíthattak az emberek a Kádár-korszakban? Csoda volt-e pl. egy lottónyeremény? Mi változott az életükben, ha mégis velük történt meg a csoda? Pl. nyertek egy lakást a lottóházban? A Ráday utcában található 2B Galériában olyan szociokulturális, társadalomtörténeti kiállítás nyílt amely a lottónyeremény példáján keresztül vizsgálja hogy mit is jelentett a csoda és a csodavárás a Kádár-korszakban. Dragon Zoltán kiállító és Somogyvári Ágnes grafikus kurátor az első nyertes lottószelvény másolatai között mesél nekünk. fotók: kiállítók és szerencsejatekgaleria.hu

A legutóbbi zalaegerszegi közgyűlés napirendi pontjairól kérdeztzük Balaicz Zoltán polgármestert. A szombathelyi Haladás-Viktória női focicsapat játékosával, Horti Boglárkával beszélgetünk. Műsorunk végén a Zala megyei levéltár igazgatóját, Molnár Andrást hallhatják.

I/ Európai Uniós költségvetés – mit hoz nekünk? Mit akarnak a „Fukar négyek”? Vagy „Fukar ötök”? És kik ők? Hogyan változik a német gazdaság, mely egy friss elemzés szerint – minő meglepetés – egy sor területen (például a digitalizációban is) lemaradt. Vendégünk Lóránt Károly közgazdász? II/ Meddig tarthat még az ingatlanárak száguldása – melyek egyébként igencsak elszakadtak a magyar jövedelmi viszonyoktól. Mik a fő szempontok, melyek feljebb vihetik az árat? Mely területek váltak népszerűvé az országban? És Budapesten? Melyek a budapesti ingatlanok esetében a fő trendek? És a magyarországi – főleg budapesti – ingatlanárak milyen kapcsolatban állnak az idegenforgalommal? Műsorunk vendége Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos ügyvezetője.

Stefán Gábor balettművész-koreográfus nemrég kapott Zalaegerszegért díjat. A VOSZ ÉV vállakozója díjjal jutalmazta a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítványt.

Merkli Ferenc vasszécsenyi plébános bibliákat gyűjt. Különböző nyelvű, különböző országokból származó kiadványokat, melyeket legtöbbször ajándékba kap. A Cicelle Aranyháromszög Művészeti és Kulturális Társaság, valamint a Savaria University Press Alapítvány a napokban mutatta be a „Szél el ne hordja...” című kötetet.

„Az 1970-es években ismertem meg először Kriza János Vadrózsák című könyvét. Amikor elkezdtem olvasni megdöbbentem, hogy nem értem a nyelvezetét, a népmeséket, népballadákat. Amikor a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfit megismertem, egészen véletlenül került a kezembe Kallós Zolán legelső balladás könyve. Soha nem felejtem el: kalotaszegi hímzés volt a borítóján. Ekkortól már könnyebb volt a balladákat megértenem. Ezt a könyvet úgy hordtam, mintha a Bibliám lett volna. Egyszer csak leültem az asztalhoz és - Isten segítségével - elkezdtem rajzolni. Kallós Zoltán 2011-ben megtisztelte érdeklődésével kolozsvári kiállításomat. Utoljára válaszúti múzeumában találkoztunk. Áldott emlékének tiszteletére készítettem ezt a kiállítást, s kívánom, hogy látogatói lelkének gazdagítását szolgálja. " Szekeres Erzsébet, Lélekmadár c. kiállításának megnyitóján február 15-én a Szent Korona Galériában ( fotó: Székesfehérvár weboldala) A képre kattintva galéria nyílik, amelyen részletet láthatnak a kiállításból, valamint a beszélgetésben említett találkozást Fésűs Éva írónővel, 2017-ben)

Ha február, akkor a farsangi bálok ideje, és a hazánkban immár hagyományosan megrendezett nemzetközi Házasság hete eseményei. Valentin, vagyis Bálint napja tájékán országszerte izgalmas programok sorával készültek, hogy a házastársi kapcsolatot népszerűsítsék hazánkban is. Idén is bekapcsolódott a Házasság Hete rendezvénysorozatába a székesfehérvári egyházmegye, hogy a házasság fontosságára, a kiegyensúlyozott családi életben rejlő értékekre, szépségekre irányítsa a figyelmet. A Szeretetkaland, másnéven szerelmes hétpróba évek óta népszerű internetes, házasság megerősítő játék, amelynek zárásaként egy kalandos napra hívják a fehérvári családpasztorációs munkatársak a résztvevő családokat.

Juhász Gyula

„Az 1970-es években ismertem meg először Kriza János Vadrózsák című könyvét. Amikor elkezdtem olvasni megdöbbentem, hogy nem értem a nyelvezetét, a népmeséket, népballadákat. Amikor a Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfit megismertem, egészen véletlenül került a kezembe Kallós Zolán legelső balladás könyve. Soha nem felejtem el: kalotaszegi hímzés volt a borítóján. Ekkortól már könnyebb volt a balladákat megértenem. Ezt a könyvet úgy hordtam, mintha a Bibliám lett volna. Egyszer csak leültem az asztalhoz és - Isten segítségével - elkezdtem rajzolni. Kallós Zoltán 2011-ben megtisztelte érdeklődésével kolozsvári kiállításomat. Utoljára válaszúti múzeumában találkoztunk. Áldott emlékének tiszteletére készítettem ezt a kiállítást, s kívánom, hogy látogatói lelkének gazdagítását szolgálja. " Szekeres Erzsébet, Lélekmadár c. kiállításának megnyitóján február 15-én a Szent Korona Galériában ( fotó: Székesfehérvár weboldala) A képre kattintva galéria nyílik, amelyen részletet láthatnak a kiállításból, valamint a beszélgetésben említett találkozást Fésűs Éva írónővel, 2017-ben)

Néhány nappal ezelőtt Budapest vendége volt a világszerte ismert német kabarédíva, Ute Lemper. A Zenei Kincsestárban most mi is fölidézzük a két világháború közötti berlini mulatók – orfeumok, kabarék és klubok – világát, amelyek nem csupán az éjszakai élet különös lámpafényeit elegyítették, de bizarr tükrükben a kor torzképét is megpillanthatjuk. Hisz a flitteres csillogás, a pezsgős szeparék és a fénylő táncparkettek fölé egyre démonibb árnyakat vetett a vesztébe rohanó, indulatoktól fortyogó világ szédülete. Minden bizonnyal ez a kettősség emelte a kabarékat a művészek szemében korszimbólummá, a kifulladt és enervált régi művészet ürességével szembeni tiltakozás műfajává. A mondén és sikamlós dalocskák, amelyek elbódították a kabaré publikumát, egyszersmind fricskák voltak, amelyek a beavatottak szemében a kor ürességét és semmitmondását karikírozták ki. Ute Lemper partnere a Matrix Együttes, Robert Ziegler vezényletével.