Műsorújság

I/ Azonnali átutalás a magyar bankrendszerben 2020. március 2-a óta. Műsorunk vendége Bartha Lajos a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. II/ Folytatódik a Budai Vár rekonstrukciója. Mi történt eddig, mik a tervek a jövőre nézve. Műsorunk vendége Kőrösi Gábor, a Várkapitányság NZrt. kommunikációs igazgatója, és Varga Zoltán, a Nemzeti Hauszmann Program irodavezetője. (fotó: www.nemzetihauszmannprogram.hu)

Orosz Diána, az Óbudai Múzeum művészettörténésze a Játék a városban című kiállításon kalauzol bennünket.

A „Szombathely Szent László király utcai felhagyott iparterület fejlesztése” című projekt záró rendezvényén nemrég bemutatták a szombathelyi vívók és asztaliteniszezők új otthonát.

„A restaurálás egyszerre tudományos és művészeti tevékenység, mely végtelen alázatot kíván. Tisztelem magát az alkotást, egy mű megalkotásának a folyamatát, az anyagot, amivel dolgozom, és a művet, az alkotást magát, aminek mind formai szépsége, mind technikai mássága és szépsége lenyűgöz. Elvem, hogy lehetőségeink szerint meg kell őrizni mindazt a szépséget, amit műtárgyaikban elődeink alkottak. Munkám során, a restaurálásban, minden tudásommal, a legmagasabb színvonalon a mű eredeti állapotának visszaállítására törekszem, a restaurált tárgy integritásának, készítéstechnikájának, »mondanivalójának« megváltoztatása nélkül." – vallja ars poeticájában Varga Péter Ferenczy Noémi-díjas ötvös restaurátor-művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Mindezeken túl a mai beszélgetésben mást is megvall: például, hogy melyik tárgynál remegett meg a keze is a megindultságtól, hogy mit tekint pályája legfontosabb állomásának s hogy hogyan lehet visszahozni a pusztulás határáról egy 99 százalékban megrongálódott remekművet. ( képünkön: Varga Péter visszahelyezi az ereklyetartót a hermába az antropológiai vizsgálat után a Győri Bazilika Héderváry-kápolnájában. A fotó forrása: SZTE hírportál, 2011. november 15.)

„Addig jó, egészséges az emlékezés és az eltávozott szeretteinkkel való együttlét, amíg a jelenben maradunk. Aki csak a múltban képes gondolkozni, vagy elkezd fantáziálni a jövőben, az hamar szétesik. A múltban vagy a jövőben nem találja meg senki az Istent. Isten pedig mindig jelen van, és mindig abban a pillanatban van velünk, amelyet megélünk.” - vallja Csókay András idegsebész – Skrabski Fruzsina filmrendezővel készült közös Párbeszéd a megpróbáltatásról című könyvében. A kötet ötletadója Kovács Lajos Pétert volt, az Éghajlat Kiadó vezetője. A „beszélgetőkönyvben” négyen ültek egy asztalhoz, a kiadó mellett Csókay András, Skrabski Fruzsina és egy katolikus pap mély, emberi dolgokat tárnak fel őszintén, lelkük legmélyéről, mindenki előtt, szabadon, nyitottan. A fehérvári esten szó esett fájdalomról, szenvedésről, Istenről, imáról, Lélekről és a csodákról.

Orosz Diána, az Óbudai Múzeum művészettörténésze a Játék a városban című kiállításon kalauzol bennünket.

(ism.) Az Eucharisztia a mennyei boldogság előíze. Mindez Jézus Krisztus ajándéka az ember számára, amelybe liturgikus cselekedetekkel/a liturgia által kapcsolódhatunk be. A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez csatlakozva olyan személyeket kutatunk fel Őrtüzek című műsorunkban, akik mindennapi munkájukként teljesítik ezt a szolgálatot. Egy katekéta a saját bőrét viszi a vásárra minden egyes nap. És mindezt nem csak úgy jó kedvéből teszi, vagy mert szereti a veszélyes helyzeteket, hanem Jézus Krisztusért és a benne gyökerező hitünk átadásáért. A katekéta tulajdonképpen a nagybetűs Igazság hírnöke. A mai Őrtüzekben a gyáli római katolikus plébániára látogatunk el, ahol Arnold Fülöp katekétával beszélgetek a hitünk átadásáról, arról, hogy hogyan lehet helyesen átadni a liturgia szépségeit a gyermekeknek? Milyen módon lehet őket bevonni a szentmisén való szolgálatba? Kérdeztem a plébániák jelentőségéről ebben a mobilis, folyamatosan mozgásban lévő világban és arról is, hogy ki a katekéta illetve, hogy van-e különbség katekéta és hitoktató között? Arnold Fülöppel beszélgetek.

„A restaurálás egyszerre tudományos és művészeti tevékenység, mely végtelen alázatot kíván. Tisztelem magát az alkotást, egy mű megalkotásának a folyamatát, az anyagot, amivel dolgozom, és a művet, az alkotást magát, aminek mind formai szépsége, mind technikai mássága és szépsége lenyűgöz. Elvem, hogy lehetőségeink szerint meg kell őrizni mindazt a szépséget, amit műtárgyaikban elődeink alkottak. Munkám során, a restaurálásban, minden tudásommal, a legmagasabb színvonalon a mű eredeti állapotának visszaállítására törekszem, a restaurált tárgy integritásának, készítéstechnikájának, »mondanivalójának« megváltoztatása nélkül." – vallja ars poeticájában Varga Péter Ferenczy Noémi-díjas ötvös restaurátor-művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Mindezeken túl a mai beszélgetésben mást is megvall: például, hogy melyik tárgynál remegett meg a keze is a megindultságtól, hogy mit tekint pályája legfontosabb állomásának s hogy hogyan lehet visszahozni a pusztulás határáról egy 99 százalékban megrongálódott remekművet. ( képünkön: Varga Péter visszahelyezi az ereklyetartót a hermába az antropológiai vizsgálat után a Győri Bazilika Héderváry-kápolnájában. A fotó forrása: SZTE hírportál, 2011. november 15.)

A Zenei Kincsestárban az elbűvölő melódiák koronázatlan angol királyától, Edward Elgartól halljuk 1899-ben, saját témára komponált Enigma-variációit. A mű bízvást büszkélkedhetne az "elégikus variációk" megnevezéssel is. Címe arra utal, hogy Elgar a 15 tételben baráti körének alakjait örökítette meg. A Londoni Szimfonikusok élén Pierre Monteux.