Műsorújság

E folyamatban rendre felvetődik az „izoláció” megfigyelésekor a hátrányok ellenkezője is. Történetesen: minden korban voltak akik ki akartak vonulni valamiképp a társadalomból... Vajon miért és miként tették volna meg. „Valami történik ma az emberekkel, ami elől nem lehet többé szigetre menekülni. Már nem csak térben és időben történik ez, hanem bennünk, a másik végtelenségben, a lélekben. Ezt lassan megértjük, mindannyian.” - írta Márai Sándor. Olaszországban megtesznek mindent, amit lehet, ahol szükséges a katonaság is jelen van. De megpróbálják szemmel tartani az emberi mivoltunkat és apróbb észszerű engedményekkel elkerülni azt, hogy a szabadság szinte teljes korlátozása szükségtelen pánik reakciókat váltson ki az emberekből – írta a Magyar Nemzet.

A hétvégén eldőlt hogy 2021. július 23-án veszi kezdetét a tokiói olimpia, és augusztus 8-án ér véget. A NOB –nál azt is bejelentették hogy Párizsban - amely harmadszor rendezhet olimpiát - 2024. július 26-tól augusztus 11-ig zajlanak majd az ötkarikás versenyek. Schmitt Pál a nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja, a Magyar Olimpiai bizottság tiszteletbeli elnöke szerint a NOB és az olimpiai mozgalom olyan helyzettel találta most szembe magát, amelyre nem volt példa a történelemben. Emlékeztetett arra, hogy a világháborúk miatt már maradtak el olimpiák, illetve rendeztek játékokat bojkott miatt csökkentett létszámmal. Arra viszont még nem volt precedens, hogy világjárvány miatt kellett elhalasztani vagy felfüggeszteni olimpiát. A Sportkrónika vendége Schmitt Pál . A sakkban mindig vannak váratlan húzások,most például az,hogy a vírusjárványra való tekintettel azonnal abbahagyták (felfüggesztették) a Jekatyerinburgban zajló világbajnoki páros mérkőzést,mert nem tudták garantálni a rendezők,hogy a versenyzők el tudják hagyni Oroszországot. Egészen más jellegű "meglepit" tételeztek föl hajdanán a mélyen vallásos sakkzseniről, Maja Csiburdanidzéről. Őt idézi meg most Radnóti László kollégám.

A műsorszám támogatója a Generali Alapkezelő Zrt.

A felhő, amelyről nem tudott az ég címmel jelent meg Poós Zoltán költő legújabb verseskötete 2020 március végén. A versválogatás több éves prózai kitérő után született meg, többek között Az alkony fokozatai és az Étvágy az imákra című regényeket követően. A szerzőt is hallhatják műsorunkban és a kötetben megjelent alkotásokból is adunk ízelítőt.

- Mit láthatunk a Csepeli Királyerdei Művelődési ház ódon és retró hangulatú enteriőrjeiben? - Fővárosi panoráma a Mezőgazdasági Múzeum egyik tornyából. - Bakonyi források - kirándulás medvehagyma szedéssel egybekötve.

Szombathely összefog néven alakult csoport az interneten, de emellett a vasi településen a digitális oktatáshoz szükséges felszerelésekkel is segítenének a rászorulókon, ez a Digitális Batman. A csoportok alapítóival, önkénteseivel beszélgetett Perlaki Nóra.

(ISM.) Az ÉrtéKEK című műsorunkban a Katolikus Egyház tanítása alapján keressük a választ kérdéseinkre és várunk iránymutatást a KEK-től, azaz a Katolikus Egyház Katekizmusától. Mai műsorunkban folytatjuk közös gondolkozásunkat a lelkiismeretről, annak formálódásáról. A gondolatok mélyebb megértéséhez tanácsoljuk kedves Hallgatóink számára, hogy akár online vagy könyv formájában vegyék elő a katekizmust és haladjunk közösen a tanítások olvasásában. Mai vendégünk Komáromi Jób, ferences szerzetes. Új rovatunkkal is megismerkedhetnek: Lelki Healthy - azaz a Lélek egészsége A lelkiismeretünk helyes működésének hozzávalói: 1.) a jó táptalaj 2.) a Törvény, amely mindnyájunk szívében ott van 3.) a neveltetés 4.) az imádság 5.) Isten igéjének az olvasása 6.) a lelkünk edzése, mindezek gyakorlatba ültetése A múlt heti ÉrtéKEK-ben lelki talajvizsgálatra hívtuk kedves Hallgatóinkat, most pedig a második hozzávalót, a mindnyájunk szívében ott lévő törvényt kutatjuk. Mivel hisszük, hogy ez a törvény valóban ott van mindnyájunkban, fontos megvizsgálni magunkban a bizalom kérdését. Valóban bízom az Atyában? El tudom-e hinni, hogy rólam se feledkezett el és bennem is elültette az Ő törvényét? Bízom-e magamban, hogy fel tudom ismerni ezt az isteni mércét? Merek-e bízni a másikban, aki meglátja bennem a jót és bátorít annak irányába? Most pedig nézzük meg, hogy hogyan viszonyulunk a törvényekhez. 1.) Engedem-e, hogy aszerint éljek? Egyáltalán elfogadom-e a törvény létezését? 2.) Figyelembe veszem a törvényeket? Döntök-e azok mellett? 3.) Tudom-e, hogy felelősségem van a másikért? Azért, hogy ő is felismerje Isten törvényeit és aszerint éljen?

1.A koronavírus járvány elterjedését követően nagy mértékű csökkenések történt az üzemanyagárak tekintetében. Ma már több helyen is 300 forint alatt van a benzin literenkénti ára. Erről beszélgetünk többek között Petz Ernő címzetes egyetemi tanárral, a paksi atomerőmű egykori vezérigazgatójával. 2. Erdélyi János költő, filozófus, szerkesztő, a 19. századi magyar szellemi élet kimagasló egyénisége 1814.április 1-jén született. T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, számos tanulmányt és könyvet írt nagyapja, Erdélyi János példaértékű munkásságáról, akinek pályaképéről Sallai Évával beszélgetett. (foto:mma.hu)

A felhő, amelyről nem tudott az ég címmel jelent meg Poós Zoltán költő legújabb verseskötete 2020 március végén. A versválogatás több éves prózai kitérő után született meg, többek között Az alkony fokozatai és az Étvágy az imákra című regényeket követően. A szerzőt is hallhatják műsorunkban és a kötetben megjelent alkotásokból is adunk ízelítőt.

Félúton az "oral history" és a memoárirodalom között. Külkereskedő volt, minisztériumi tisztviselő. Aztán - már nyugdíjasan - a terézvárosi kerületi újság rendszeres munkatársa lett, később a hazai Demokratában és a müncheni Nemzetőrben is publikált. A kulturális témájú cikkek után pedig emlékirat-írásba fogott. Regényes fordulatokban bővelkedő életének elkészült fejezetei pályázatok nyertesei lettek. Legutóbb az Akkordia Kiadó Fényszivárgás című antológiájában jelent meg egy drámai írása: Az én felszabadulásom! 1944, Kolozsvár címmel.

1.A koronavírus járvány elterjedését követően nagy mértékű csökkenések történt az üzemanyagárak tekintetében. Ma már több helyen is 300 forint alatt van a benzin literenkénti ára. Erről beszélgetünk többek között Petz Ernő címzetes egyetemi tanárral, a paksi atomerőmű egykori vezérigazgatójával. 2. Erdélyi János költő, filozófus, szerkesztő, a 19. századi magyar szellemi élet kimagasló egyénisége 1814.április 1-jén született. T. Erdélyi Ilona irodalomtörténész, egyetemi tanár, az irodalomtudományok doktora, számos tanulmányt és könyvet írt nagyapja, Erdélyi János példaértékű munkásságáról, akinek pályaképéről Sallai Évával beszélgetett. (foto:mma.hu)

A Zenei Kincsestárban egy legendás kamarazenei páros, Elly Ney zongoraművész és Ludwig Hoelscher gordonkaművész muzsikál két, 1956-ból illetve a következő évből való, remek fölvételen. Elsőként Beethoven 4., C-dúr csellószonátáját halljuk tőlük. A mű 1815-ben látott napvilágot Erdődy grófnénak szóló ajánlással és egy Joseph Linke nevezetű csellista képességeire szabva. Melankolikus bevezetését remek párbeszéd követi a két hangszer között, egyenrangú társává téve a szerzeményt egyebek közt az Erdődy-kvartettekkel. A 4., C-dúr csellószonáta után Beethoven fantáziadús variációsorozatát halljuk Papageno áriájának témájára Mozart Varázsfuvolájából.