Sütő András: Vadpávamenyegző
Felolvassa: Császár Angela
Közreműködik: Nikl János
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsi
Szerkesztő: Tar Éva
Rendező: Szabó Kálmán (15/12.)
ÉrtéKEK - Katolikus iránytű
Szerkesztő: Sánta Anita
A járvány idején sok lemondást kell meghoznunk és bizony talán kicsit eszköztelennek érezhetjük magunkat a lelkiéletünkben. Sorozatunkban a kialakult helyzet és az istenkapcsolat megoldásaira keressük a választ.
A mai műsorban az Egyházról és annak határtalanságáról folytatjuk a közös gondolkodást. Továbbra is Káposztássy Béla plébánossal, litrugia szakértővel beszélgetünk.
Közéleti beszélgetések
Felelős szerkesztő: Pécsi Krisztina
1.30 éve lépett hivatalba az Antall kormány. Azokról az időkről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget.
2. 2012 óta hazánkban csaknem megháromszorozódott a helyi termelői piacok száma, amelyek elősegítik a munkahely-teremtést, és mindinkább keresettek a vásárlók körében. A budapesti termelői piacokon árusító kistermelőkkel: Szvitek Károllyal és feleségével Katalinnal, valamint Lauday Balázzsal és Polgár Lászlóval a családi munkamegosztásról, a zöldségtermesztésről és házias termékeik előállításáról Sallai Éva beszélget.
Pályám emlékezete
"Én is székely vagyok"
Ambrus András színművész, író portréja és köszöntése 90. születésnapján.
2015. november 19-i adásunk ismétlése.
Akadémiai barangolások
- Milyen hatásai vannak a járvány okozta helyzetnek a különleges fejlődésű gyerekekre ill.oktatásra? Gyarmathy Éva klinikai és nevelés-lélektani szakpszichológus tanulmánya.
- Min dolgozik egy Bartók-kutató? Tóth J.András riportja Németh Zsomborral.
Szerkesztő: Kékesi Enikő
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Találkozások a Mária úton. A Duna mentén gáton és ártéri szekérutakon haladó Mária út Tolna és Paks közötti szakaszát járta be a múlt hét egyik napján biciklivel Szerdahelyi Csongor. Az út végén Kutas Attila plébánossal beszélgetett.
Szerkesztő: Bertáné Pintér Katalin
Spányi Antal megyés püspök az egyház szentjeinek és a székesfehérvári egyházmegye hitvallóinak életét ismertetve beszél az idei Pünkösd ünnepéről, a Szentlélek ajándékairól.
Huszton két alkalommal is tartottak a Rákóczi szabadságharc idején a kurucok nagygyűlést. A máramarosi régió és a Huszti vár szerepe meghatározó volt a forradalomban. Ez volt az első jelentős vár, amelyik a nagyságos fejedelem szolgálatába állt. A máramarosi sóbányák pedig jelentős bevételt biztosítottak a kuruc hadseregnek.Nyíri Kata mikrofonja előtt Józan Lajos helytörténészt, nyugalmazott református lelkészt hallják, aki több mint 20 éven keresztül szolgált Huszton.
napi interjú
A magyar költészet művelői közül nem sokan élnek a lehetőséggel, hogy a szavak, a hangok és hang-kapcsolatok adta lehetőségekkel is gazdagítsák monadnivalójukat. Közülük a legjelentésebb alkotó Szkárosi Endre, ÉGZSÁK című most megjelent cd-iről, s az azokat befogadó köbyvéről Balla Ferenc beszélgetett az alkotóval.
Magyar művészek a két világháború között és ma Kárpátalján, a határon túli magyar festők világa. Vendégünk. dr. Szabó Lilla művészettörténész, Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, népzenész, népzenekutató.
Pesti mesék
Szerkesztő: Hámori Kinga
Fedák Sári Lőrincen....
A primadonna Pestszentlőrinchez, fővárosunk 18. kerületéhez is kötődött, a városrész helyi lapja sok-sok történetet őriz róla.
Mai adásunkból kiderül miért és hogyan, s ebben segítségünkre lesz Feitl Írisz muzeológus. Beszélgetésünk közben a 20. sz. első évtizedéből származó, gramofonon készült archív felvételről fel is idézzük Fedák Sári hangját.
Mikszáth Kálmán: Karcolatok a Tisztelt Házból
Elmondja: Dunai Tamás
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Szerkesztő: E. Román Kata (5/3.)
Pályám emlékezete
"Én is székely vagyok"
Ambrus András színművész, író portréja és köszöntése 90. születésnapján.
2015. november 19-i adásunk ismétlése.
- Az Örkény Színház egy vers megzenésítésével készül a 28. Kék Madár Fesztiválra.
- Töblettámogatásban részesült Homokmégy a TOP keretében.
- Elmarad a nyári doktoravató a Debreceni Egyetemen.
- Visszaveszi a megyei sürgősségi és a fekvőbeteg-ellátást a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház.
Anzix. A szécsényi ferences templom barokk oltárai visszanyerik eredeti szépségüket, Benczurfalván pedig a Szent Antal-keresztút utolsó állomása fölött elkészül a Fájdalmas Anya-kápolna.
Szerkesztő: Szerdahelyi Csongor
Zenei szerkesztő: Keceli Zsuzsa
I/
Vírusok és emberek - hogyan látja a pszichiáter azt a hatást, amit az elmúlt időszak okozott?
Műsorunk vendége Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.
II/
Mi lett a magyar parasztsággal? Azzal a társadalmi csoporttal, mely a jobbágysorstól megszabadulva alig több mint egy évszázad után a kommunist rendszer áltozata lett.
Horváth Gergely Krisztián, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportjának vezetője ezzel a kérdéssel foglalkozik.
családi magazin
A mese varázslatos világa
Szerkesztő: Kozák Annamária
Zenei szerkesztő: Elek Judit Sára
Mesét nemcsak hallgatni, hanem alkotni is jó. Pláne, ha az közös családi tevékenység. Erről hallhatják először Utasi Hajnalka és Utasi Abigél Kincső anya-lánya alkotópárost.
A mese, a különböző történetek eljátszása gyógyító hatású. Erről már Drinóczky Viktóriával, a Kende Hanna Gyermekpszichodráma Egyesület vezetőjével beszélgetünk.
Magyar művészek a két világháború között és ma Kárpátalján, a határon túli magyar festők világa. Vendégünk. dr. Szabó Lilla művészettörténész, Agócs Gergely, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa, népzenész, népzenekutató.
Mikszáth Kálmán: Karcolatok a Tisztelt Házból
Elmondja: Dunai Tamás
Hangmérnök: Horváth János
Zenei szerkesztő: Dévény Mária
Rendező: Sárospataki Zsuzsanna
Szerkesztő: E. Román Kata (5/3.)
I/
Vírusok és emberek - hogyan látja a pszichiáter azt a hatást, amit az elmúlt időszak okozott?
Műsorunk vendége Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese.
II/
Mi lett a magyar parasztsággal? Azzal a társadalmi csoporttal, mely a jobbágysorstól megszabadulva alig több mint egy évszázad után a kommunist rendszer áltozata lett.
Horváth Gergely Krisztián, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága közös Vidéktörténeti Témacsoportjának vezetője ezzel a kérdéssel foglalkozik.
Orosz zongoraművészek Beethoven-fölvételeit bemutató sorozatunk következő művésze a Szentpétervári Konzervatórium egykori növendéke, mára professzora, az 1965-ben született Dimitrij Jefimov. A 13., Esz-dúr szonátával mutatkozik be hamarosan. Az opus 27-es szám alatt közreadott két szonáta első darabja látszólagos hagyománytiszteletével készíti elő váratlan fordulatait – no meg a hamarosan színre lépő Pasorale-szonátát. Minthogy négy tétele egymásba ível, maga Beethoven a ""fantáziaszerű"" jelzőt illesztette művéhez.
Következő zongoristánk, Tatyána Zagorovszkaja a 79-es opusszámú, 25., G-dúr szonátát mutatja be. A mű 1809-ben keletkezett, 8 esztendővel az imént hallott szerzeményt követően, könnyed, szinte rokokó hangvétele okán azonban sokáig korai darabnak hitték. Ugyanez az oka, hogy Beethoven 32 zongoraszonátája közül ezt az egyet olykor szonatinaként is emlegetik. Dedikáltja a föltételezések szerint Erdődy gróf lehetett.
