Műsorújság

A nemrég megtalált 6500 éves zalaegerszegi Vénusz-szoborról beszélgetünk Simmer Lívia régésszel. A folytatásban a ZTE FC új vezetőedzőjét, Boér Gábort és a klub kommunikációs vezetőjét, Óházi Bálintot kérdezzük.

Nevek, aláírások, rajzok, szimbólumok kerültek azokra a nyers téglákra, melyeket később a Schrammel-gyűjteménynek helyet adó új múzeum homlokzatába építenek be.

G20-ak a koronavírus után. Simai Mihály akadémikussal, a Corvinus Egyetem professzorával beszélgetünk. Budapesti parkolási díjak emelése. Lesti Árpád politikai elemző mondja el a véleményét. Levegőterhelés csökkentő programot fogadott el a kormány. A program előkészítésben részt vett a Hermann Ottó Nonprofit Kft. Dobi Bálint igazgatóhelyettessel beszélgetünk,. Madárrajok és együttmozgás kérdése A kutatásról Balázs Boldizsár, a doktori iskola hallgatójával beszélgetünk. Atomhulladékok kezelése, sorsa. Petz Ernővel, a paksi atomerőmű egykori vezérigazgatójával, a budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanárával beszélgetünk. A katolikus karitász segítségnyújtása a járványhelyzetben. Zagyva Richárd országos igazgatóhelyettessel beszélgetünk.

A Maros megyei Székelyszentistván különleges hely a Kárpát-medencében, első Árpádházi királyunk nevét viseli. Lakói mégsem katolikusok, hanem túlnyomó többségben reformátusok és unitáriusok. Ez azonban, nemhogy békétlenséget szülne, hanem - Isten kegyelméből - a legcsodálatosabb egyetértést teremti meg. Ennek köszönhetően áll a kis község református templomának kertjében első szent uralkodónk szobra. A protestáns falu legnagyobb ünnepe a Szent István Napok.

1800 egyedi tégla díszíti majd az egykori Éva-malmot, ahová Schrammel Imre Kossuth-díjas keramikus életművének egy jelentős része kerül. A művész 111 alkotását ajándékozta szülővárosának. Újságíróként kezdte pályáját, majd sportszervező lett, és a webmarketingbe is belekóstolt Falussy Péter. Szakácsiskolát végzett, most pedig zöldségtermelőként igyekszik helytállni. 36-an vettek részt a Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetségének idei horgásztáborában Vaskeresztesen. A megye minden részéről jöttek 10-15 év közötti fiatalok, hogy közösen pecázzanak és új technikákat tanuljanak.

Noha levelezésében szinte mindig lekicsinylő hangon beszél szülővárosáról, teljes egészében mégsem adhatunk hitelt Mozart afféle zsörtölődéseinek, miszerint Salzburg elmaradott porfészek, Isten háta mögötti, provinciális zug lett volna, ahol csupán vidékiesség és unalom tanyázott. Maguk Mozarték is baráti viszonyt ápoltak pár salzburgi előkelőséggel, de az arisztokrata életmódot példaképnek tartó tehetős polgársággal is, amelynek tagjai éppolyan igényes zenei csemegéket kívántak hallani társasági rendezvényeiken, mint akár a bécsi főurak. Még ha olyakor az üldözött lángelme teátrális szerepében is, Mozart azért a salzburgiaknak is elsőrangú szórakoztatózenéket komponált. Ez abból is kitetszik, hogy bátran egymás mellé állítható egy-egy salzburgi szerzeménye és a kései bécsi évek reprezentánsai. Mai műsorunkban Önök is meggyőződhetnek minderről. Végh Sándor és a salzburgi Camerata Academica zenekara elsőként az 1773 nyarán, a salzburgi egyetem évzárójára megrendelt, 185-ös Köchel-számú D-dúr szerenádot játssza a hozzá tartozó indulóval kiegészítetten. Mivel a megbízást a salzburgi provincia kormányzójának fia, bizonyos Judas Thaddeus von Andretter közvetítette a 17 esztendős zeneszerző felé, a szép hegedűverseny-tételeket is magában foglaló mű mindmáig az Andretter- vagy Antretter-szerenád címen ismeretes. A szólista Arvid Engegard 1773-ból, Salzburgból most vegyük utunkat Bécsbe. 1791-ben járunk, Mozart utolsó esztendejében. Ám ez az év sem kezdődik másként, mint Mozart bécsi évei megszokottan: bálok a Redoutban, álarcos karneváli mulatságok a legelőkelőbb palotákban. Egy ilyen alkalomra keletkezett a 609-es Köchel-szám alá sorolt Öt kontratánc.

Szűz Mária mennybevétele (Nagyboldogasszony) tegnapi főünnepe kapcsán Egyházzenei áhitat c. összeállításunkban Ave Maria feldolgozásokat hallhatnak magyar előadóktól a világ zeneirodalmából. Francesco Paolo Tosti, Giuseppe Verdi, Luigi Cherubini, Giulio Caccini és Pietro Mascagni műveit Pitti Katalin, Molnár András és Csavlek Etelka adja elő. Orgonán közreműködik: Virágh András.

Gondolták volna, hogy kecsketejszínből is lehet fagylaltot készíteni (és hogy egyáltalán tejszínt)? A varázslatos Káli-medencében, Kékkút mellett hatalmas, vadvirágos-kakukkfüves legelőn boldogan rohangálnak (szó szerint) a kecskék, amelyeknek a tejéből persze nemcsak fagyi, hanem sokféle sajt is készül. Nem érdemes kihagyni, ha a Balaton-felvidéken járnak! Müller Krisztina férjével és fiával majd egy évtizede hozta létre és működteti ezt a gazdaságot. Vele beszélgetünk.

Veszelszki Ágnes nyelvész beszél a Karanténszótárról Buvári Márta jegyzete

Műsorunkban nemcsak a múzeumi élet és a Liget projekt perspektívája kerül szóba, hanem sok minden más is a közel- és régmúltból. (Fotó: Veres Ádám)

Mai adásunkban amellett, hogy ellátogatunk Andocsra és Kastélyosdombóra, néhány utcakoncertről, illetve térzenei programról is tudósítunk Önöknek. Első összeállításunkkal, pedig Csukás István előtt tisztelgünk.

A művet a Magyar Állami Hangverseny- zenekar adja elő Fischer Iván vezényletével.