Műsorújság

A dán diplomácia vezetője Magyarországot és Lengyelországot a demokratikus értékek „taposásával”, az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásásával és a média szabadságának megkérdőjelezésével vádolja. Mi vezet a merényletekhez? Meg lehet-e ezt egyáltalán érteni a liberális fősodorból? Vannak-e történelmi előzmények? Márai Sándor Műsoron kívül címmel megjelent gyűjteményéből most ismertetek egy gyöngyszemet – majd Önök megítélik utóbb, mennyire indokolt. A címe úgy hangzik: A kéjgyilkos portréjához. Vélhetően nem szimplán paródia mindaz, amit Márai a kéjgyilkosok portréját keresve megállapít. De annyival tán tájékozottabbak lehetünk ezt ismerve, hogy tudjuk: van egy folyamat, amelyen áthaladva, valaki olyasfélévé válik, amivé lenni eredetileg tán nem is volt célja. Bennünket már nehezebb megvezetni, mint Amerikában, vagy Németországban azokat, akik hosszú ideje azt hiszik, nem a műveltség, hanem az előírt módon tálalt ismeretek elsajátítása teremt jó állampolgárokat.

Jó közepes termés lett idén szójából. A Szombathely környéki ültetvényeket ugyan elverte a jég, de még így is maradt lábon a növényből. Az aratást ebben az évben előbb tudták elkezdeni. Mozgalmas év a 2020-as az ELTE Savaria Egyetemi Központ életében. Nemcsak a járvány érintette érzékenyen az oktatást, de jelentős szervezeti változások is történtek: létrejött pl. a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ. Csonka Attila az elmúlt hónapok történéseiről beszélgetett az ELTE rektorával. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából nyílt meg a Berzsenyi-könyvtárban a 80 éves Tóth Imre születésnapi kiállítása.

Mi a garancia arra hogy a labdarúgókat meg tudják védeni azzal ha a játékszert, azaz focilabdát vagy pl. a pálya füvét fertőtlenítik? Mindenesetre Jerusalemben a Héber egyetemen erre is kipróbáltak néhány megelőző trükköt. A FODISZ sikere

Halász Péter-díjat kapott a Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház közös produkciója, A boldog herceg című előadás. Hulladékból energiát. A 3B Hungária Kft. alapítása óta foglalkozik termékfejlesztéssel.

A műsorszám támogatója a Generali Alapkezelő Zrt.

Miből születik a magány és hány arca van? Kérdezi a Győri Balett új előadása, Körforgás címmel, amelynek budapesti bemutatója október 10-én 19:00 órától lesz a Nemzeti Táncszínházban. A két részből álló est Összetartozás című koreográfiája az albán származású, Ausztriában élő táncos-koreográfus, Eno Peçi munkája, melyben az egyedüllét különböző formáit mutatja meg. Az előadás második felében az Elválás kerül középpontba Lukács András koreográfiájában. Lukács András külföldi szólótáncos pályáját cserélte le az idén a Győri Balett művészeti vezetői posztjára, erről a váltásról is kérdeztük. Hol vannak a határaink, illetve tudjuk-e azokat átlépni? Ezt a kérdést feszegeti a Határátlépések című produkció, aminek a bemutatója a Hatszín Teátrumban volt, de októbertől a Katona József Színházban látható. A rendezővel, Dömötör Andrással Farkas Éva beszélgetett. A kultúrmorzsákban tárlatokat ajánlunk.

- Családot minden gyermeknek - bemutató családlátogatás a Kézen Fogva Alapítvány szervezésében. - Fogyatékos gyermekek családban maradását és örökbefogadását segítő kezdeményezés.. - Dabas a családbarát város - mivel segítik önkormányzati szinten a településen élő családok helyben maradását?

Illusztrációk és remek hangulat fogadta az érdeklődőket a szombathelyi ISIS Galéria előtt a népszerű Művész csütörtökön. A program célja, hogy minél több alkotót ismerjenek meg a helyiek. Ezúttal Szottfried Zsófia volt a vendég, akivel Perlaki Nóra beszélgetett.

Szereplők: Barna – Szélyes Imre Malvinka – Pogány Judit Milán – Blahó Gergely Tabletta - Bárdi Gerdő Odett - Döbrösi Laura Tuska Pista – Borbiczki Ferenc Ágyas – Egri Bálint Rádióbemondó – Harcsik Róbert Hang 1 – Ficzere Béla Hang 2 – Tóth József Imre Szövegkönyv: Juhász Tibor Dramaturg: E. Román Kata Zeneszerző: Rozs Tamás Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig Gyártásvezető: Varga Zita Hangmérnök: Gera Csilla és Liszkai Károly Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér Rendezte: Egri Bálint

A 2020-as esztendő úgy fog bevonulni a történelemkönyvekbe, mint a koronavírus éve. Ha sok évtized - vagy akár évszázadok - múlva a kíváncsi búvárkodó azt látja, hogy a koronavírus teszt esetén nem mindegy hogy azt a bizonyos mintát nyálból vagy az orrból veszik, nem is fogja tenni érteni a dolog jelentőségét. Pedig a különbség fontos. Erről is beszél Dr. Varga Gábor, a Semmelweis Egyetem Orálbiológiai Tanszékének a vezetője.

1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, akivel a Rákóczi Szövetség Nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódó őszi programjairól, a Magyar Iskolaválasztási Programról és a Rendhagyó Diákutaztatási Programról beszélget Sallai Éva. (foto:felvidek.ma)

Miből születik a magány és hány arca van? Kérdezi a Győri Balett új előadása, Körforgás címmel, amelynek budapesti bemutatója október 10-én 19:00 órától lesz a Nemzeti Táncszínházban. A két részből álló est Összetartozás című koreográfiája az albán származású, Ausztriában élő táncos-koreográfus, Eno Peçi munkája, melyben az egyedüllét különböző formáit mutatja meg. Az előadás második felében az Elválás kerül középpontba Lukács András koreográfiájában. Lukács András külföldi szólótáncos pályáját cserélte le az idén a Győri Balett művészeti vezetői posztjára, erről a váltásról is kérdeztük. Hol vannak a határaink, illetve tudjuk-e azokat átlépni? Ezt a kérdést feszegeti a Határátlépések című produkció, aminek a bemutatója a Hatszín Teátrumban volt, de októbertől a Katona József Színházban látható. A rendezővel, Dömötör Andrással Farkas Éva beszélgetett. A kultúrmorzsákban tárlatokat ajánlunk.

Szülővárosa: Pécs kulturális-irodalmi életében több mint fél századon át hangsúlyosan jelen volt Csorba Győző költő, műfordító, könyvtáros, lapszerkesztő. A Sorsunktól a Dunántúlon át a Jelenkorig a város minden művészeti folyóiratának meghatározó munkatársaként tevékenykedett, közben terjedelmes és színvonalas költői és műfordítói életművet hozott létre. A filozofikus, elmélkedő hajlamú lírikus a valóságban, a hétköznapi életben is mélyen gyökerezett. Aki róla mesél, nem csupán pályatársa, de jó barátságban is lehetett vele. "Szeretni való ember volt" - vallja atyai barátjáról Albert Zsuzsa. Csorba Győző természetközeli, egyszerű, emberséges versei a mai olvasó szívéhez is utat találhatnak.

Szereplők: Barna – Szélyes Imre Malvinka – Pogány Judit Milán – Blahó Gergely Tabletta - Bárdi Gerdő Odett - Döbrösi Laura Tuska Pista – Borbiczki Ferenc Ágyas – Egri Bálint Rádióbemondó – Harcsik Róbert Hang 1 – Ficzere Béla Hang 2 – Tóth József Imre Szövegkönyv: Juhász Tibor Dramaturg: E. Román Kata Zeneszerző: Rozs Tamás Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Rendezőasszisztens: Csókné Varga Hedvig Gyártásvezető: Varga Zita Hangmérnök: Gera Csilla és Liszkai Károly Szerkesztő: Fazekas Gyöngyvér Rendezte: Egri Bálint

1.Az elmúlt hetek közéleti eseményeiről Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel Pécsi Krisztina beszélget. 2. Vendégünk Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, akivel a Rákóczi Szövetség Nemzeti összetartozás évéhez kapcsolódó őszi programjairól, a Magyar Iskolaválasztási Programról és a Rendhagyó Diákutaztatási Programról beszélget Sallai Éva. (foto:felvidek.ma)

Egy méltatlanul ritkán idézett zeneszerző emlékét igyekszünk fölidézni a ma esti Zenei Kincsestárban, és amennyiben sikerül meggyőznünk Önöket, a következő hetekben folytatjuk majd az ismeretlen kincsek közreadását. Pedig a szóban forgó mester igen népszerű alkotó volt a maga korában. Verdi, Puccini, Mascagni, Leoncavallo, Boito és Gabriele D'Annunzio nagyra becsült művésztársuk gyanánt tekintettek rá. Élete minden fontosabb állomásán – Nápolyban, Londonban, Milánóban és Rómában – köréje szerveződött a zenei szalonélet. A savoyai hercegnő udvari énekmesteréül kérte föl, később pedig az angol király bízta meg az udvar zenei eseményeinek irányításával. Komponistánk már csak amiatt is érdemes a figyelemre, mert bár egész életművét a dal különféle műfajai – románcok, canzonetták és hasonlók – teszik ki, ám ebben a műfajban még Schubertnél is több szerzeményt hagyott az utókorra. Francesco Paolo Tosti – mert ő a méltatlanul ritkán megidézett zeneszerző – 1846-ban született Ortonában. A nápolyi konzervatóriumban képezte magát professzionális énekessé, egyúttal elsajátítva a nápolyi dal évszázados hagyományát. Élete végéig hűséges is maradt ehhez a gazdag örökséghez. Aminek mi egyéb is volna a titka, mint az áradó érzelmek és az áradó melódiák? Tosti márpedig kivételes melodikus fantáziát kapott a Teremtőtől. Nem véletlen, hogy olyan nagy énekesek, mint Caruso, Pavarotti vagy a mi Tokody Ilonánk mindig is repertoáron tartották dalait. Tosti hagyatékából 14 kötetnyi dal került nemrégiben nyomda alá, és örvendetesen gyarapszik a hangfölvételen hozzáférhető románcok száma is. Ma és a következő hetekben ezekből a ritkaságokból válogatunk. A dalok témája mi más is lehetne, mint szerelem, elmúlás, búcsú, bánat és vágyakozás – az 1870-es évek versalbumaiban föllehető, örök költői tárgyak? Tosti, akit olasz Schubertként is emlegetnek, érzékeny, finom és elragadó dallamokkal keltette életre neves és elfeledett poéták érzelmes költeményeit, amelyeket most Romina Casucci és Nunzio Fazzini szólaltat meg Marco Scolastra közreműködésével.