Műsorújság

Iránytű Díjat kapott a Szombathelyi Mentőállomás mentőtisztje, Horváth Balázs példaadó helytállásáért, értékhordozó magatartásáért. Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki Bukvai Albertnét több évtizedes oktatói munkájáért és kamarai szerepvállalásáért Kőszeg-hegyalja népi hagyományaival ismerkedhettek, házi készítésű finomságokat kóstolhattak, koncerteket, előadásokat hallhattak a Herényi esszenciák címmel megrendezett háromnapos program résztvevői a Herényi Kulturális és Sportegyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében.

Létezik-e városi hangöntudat? - A kőszegi példa.

Együttműködési megállapodást kötött a Katolikus Szeretetszolgálat és a Budapesti Szent Ferenc Kórház. A sajtótájékoztatón Veres András győri megyéspüspökkel, az MKPK elnökével és Toldy-Schedel Emillel, a Szent Ferenc Kórház főigazgatójával beszélgetünk. Folytatjuk a beszélgetést Veres Andrással egyházi eseményekről. Több városban is időközi önkormányzati választást tartottak. Erről mondanak véleményt Huber Szebasztián és lesti Árpád politikai elemzők. 4%-kal csökkent a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer hulladék mennyisége az elmúlt 3 évben. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felméréséről Kasza Gyulával, a Maradék nélkül program vezetőjével beszélgetünk. Országos Könyvtári Napok. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója nyilatkozil Folytatódnak a VERITAS-estek. A sorozat ötvenötödik vitájára kedden kerül sor Budapesten. Erről beszélgetünk Marinovics Endre főigazgató helyettessel. "Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra” címmel szervezett konferenciát a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat. Kurkó Zsuzsával, a Safer Internet program projectvezetőjével beszélgetünk. Magyarok Nagyasszonya templom felszentelésének 89. évfordulóján, október 4-án 10 órakor Györgydeák Márton pápai káplán, c.apát, ny. plébános tartja a búcsúi ünnepi szentmisét. Vargha Miklós Péter plébánossal beszélgetünk. Múlt idéző: Makói kiáltvány. 1937 október 3. Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

Az aggódó édesanya legfontosabb gyógyszere: akácméz A csaknem színtelentől az enyhén sárgásig terjednek színárnyalatai. Magas cukortartalma miatt nem kristályosodik, évekig folyékony marad. Az akácméz kiváló minősége miatt évtizedek óta keresett exportcikk, a mézkivitel fő célországai: Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia. A magyar családok házipatikájának nélkülözhetetlen eleme. Ha valaki „köhhint” vagy tüsszent, máris kap egy forró mézes teát, ami elmúlasztja a kórságot. Az akácmézet a Hungarikum Bizottság 2014-ben emelte a Hungarikumok Gyűjteményébe. Vendégünk Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti egyesület elnöke.

Iránytű Díjat kapott a Szombathelyi Mentőállomás mentőtisztje, Horváth Balázs példaadó helytállásáért, értékhordozó magatartásáért. Magyar Ezüst Érdemkereszttel tüntették ki Bukvai Albertnét több évtizedes oktatói munkájáért és kamarai szerepvállalásáért Kőszeg-hegyalja népi hagyományaival ismerkedhettek, házi készítésű finomságokat kóstolhattak, koncerteket, előadásokat hallhattak a Herényi esszenciák címmel megrendezett háromnapos program résztvevői a Herényi Kulturális és Sportegyesület és a Nemzeti Művelődési Intézet szervezésében.

Egyetlen irodalmi alkotás, Kosztolányi Dezső Édes Anna című regényének világán keresztül idézi fel Trianon emlékezetét a Petőfi Irodalmi Múzeum új időszaki kiállítása; A páratlan későgótikus remekmű, a Kisszebeni főoltár hosszú évtizedeken át tartó restaurálás után csodálható meg újra a Magyar Nemzeti Galériában; valamint Szent II. János Pál pápa születésének századik évfordulójáról emlékeznek meg exkluzív albummal, kulturális és egyházi eseményekkel a magyarországi lengyel kulturális szervezetek. Kép: Budapesti Lengyel Intézet

Ma délelőtt vérbeli zenei parádé részesei lehetnek, ha velünk együtt fölidézik a Londoni Filharmonikusok és az 1913 és 1958 között élt spanyol karmester, Ataúlfo Argenta minden bizonnyal utolsó, 1958-ban megjelent, nagyszerű lemezét. Az előadókon kívül első szerzőnk is a ritkábban megidézettek közül való. Moritz Moszkowski 1854-ben született Breslauban, módos lengyel zsidó család leszármazottjaként. Zenei pályafutásának egyik első diadala az volt, amikor Liszt oldalán játszhatta a kétzongorás versenyt. 1925-ben bekövetkezett halálakor 266 szerzeményt számláló életmű maradt utána a lehető legkülönfélébb műfajokban. Spanyol táncai a századforduló reprezentatív és könnyed koncertzenéjének legjavával is fölveszik a versenyt, mi több: maguk a spanyol komponisták is büszkék lehetnének rájuk. Most az 1876-ból való első sorozatot halljuk. Ibéria hangulata nem csupán az imént elhangzott Spanyol táncok szerzőjét, Moritz Moszkowszkit bűvölte el, de Csajkovszkij is. Az orosz romantika nagy mesterét most mégis hazájába követjük D-dúr hegedűversenyével, amelynek szólistája egy valódi hegedűs legenda, az 1906 és 1991 között élt Alfredo Campoli. Noha a római születésű művész családi jogon vált az olasz zenei tradíciók örökösévé – apja a Santa Cecilia zenekar koncertmestere, édesanyja a Scala dívája volt -, ötéves korában a család Londonba költözött, így angol hegedűművészként vált világhírűvé. Azon kevesek közé tartozott, akik bár birtokában voltak egy Stradivarinak, szívesebben játszottak más hangszeren – Campoli egy Rocca márkájú, XIX. századi hegedűn.

Genovai töltött dagadó, nápolyi pizza, milánói kotlet. Azt biztosan mindenki eltalálta, hogy olasz ételekről van szó. Mai vendégünk, Dorogi Katalin újságíró, volt rádiós, nyelvtanár és műfordító szereti Itáliát, az ottani ízeket, s maga is örömmel készít hasonló fogásokat. A felsoroltak azonban nem az ő receptjei, hanem abból a könyvből származnak, amit ő ültetett át magyar nyelvre. Ez pedig a Ferenc pápa asztalánál című kötet. Kép: Dorogi Katalin felvétele

Szécsisziget a szlovén határ közelében található, csodás természeti környezetben fekvő település, könnyen megközelíthető Zalaegerszegről, de még Budapestről is. Itt található a Kerka Vízimalom, egyike Magyarország kiemelt ipari műemlékeinek. Az épületet háziasszonyként Wágner Andrea a Kerka Vízimalom Egyesület elnöke mutatja be. A képek forrása: https://www.facebook.com/kerkavizimalom/

Gajdó Tamás könyveiben, cikkeiben, interjúiban színes, érdekes történeteket mesél a magyar színház és filmművészet hőskoráról, és nagy empátiával, sohasem ítélkezve eleveníti fel annak szereplőit. Molnár Ferenc élete több szempontból nem volt éppen példamutató, de színdarabjaival, karcolataival maradandót alkotott - itthon. Vajon miért ment Amerikába, és miért nem tudott ott igazán maradandót alkotni? Erről is beszélgetünk. A műsorban elhangzik Molnár Ferenc Színészek című írása. (Fotó: Eder Vera)

„A kemény betegség józanná tészi a lelket, mert soha ember világosban nem látja a világ állapotának bizonytalan múlandóságát, mint a betegségben. A betegség Isten iskolája, melyben sok és böcsületes nagy dolgokra tanítja szolgáit.„ Ezeket a sorokat Pázmány Péter vette papírra. Egy személyben volt jezsuita szerzetes, főpap, hitvitázó, prédikációszerző és szónok, professzor és térítő, diplomata és lelkiatya. 1570. október 4-én, vagyis pontosan 450 évvel ezelőtt született. Őt tartják a magyar próza atyjának is. Beszélgetőtársam Hargittay Emil a Pázmány Péter Katolikus egyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszékének intézetvezető egyetemi tanára.

Vendégünk sokoldalú egyéniség - részben az egyház szolgálatában, részben irodalmi szerkesztőként tevékenykedik. Vállalta, hogy eljön a Katolikus Rádióba, hogy szerteágazó munkájáról, zenei érdekességeiről beszélgessünk. (fotó: Veres Ádám)

Jegyzetíró H. Tóth Tibor

Részletek a Párizsi élet és a Hoffmann meséi című operettből a Clevelandi Zenekar, Ágay Karola és a Magyar Állami Operaház Zenekarának előadásában. Vezényel Ormándy Jenő és Komor Vilmos.