Műsorújság

A karácsonyfa története igazi pesti mese, ugyanis minden bizonnyal báró Podmaniczky Frigyes édesanyja állította fel azt először Magyarországon, Pesten. Mindezt a báró naplójában olvashatjuk, az EGY RÉGI GAVALLÉR EMLÉKEI-ben, melyet fel is lapozunk. Majd megtudjuk, hogy milyen díszek kerültek az első fenyőfákra s hogy milyen játékokra, áhítoztak a gyermekek a XIX. század karácsonyán. Meghallgathatják Kosztolányi Dezső: Öröm c. írását, melyben saját gyermekkora karácsonyait idézi fel az író. Vendégeink: Rédey Judit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum muzeológusa és Tészabó Júlia játéktörténész.

A Zalaszám - Zalaegerszegi Atlétikai Club elmúlt egy évének értékelésére kérte Bella Attila ügyvezetőt Gyimesi Márton. A smaragdfa globális felmelegedést tekintve az előremenekülés eszközének is lehet, hiszen több, őshonos társa helyébe léphet. Ezt a fafajtát Nagypáliban igyekeznek máris meghonosítani.

Karácsony előtt ismét a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom Részigazság Klubjával közösen készítjük a műsort. Vendég-műsorvezetőnk Török Bernát, a beszélgetés meghívott résztvevője Makláry Ákos görög-katolikus atya,a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének elnöke és Horkay-Hörcher Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Amiről beszélgetünk az a szekularizáció, pontosabban a kereszténység esélyei a szekuláris társadalomban. Különös tekintettel a közelgő karácsonyra.

Megfejtették az azték piramisépítés titkát, minden eddiginél nagyobbra növekedett az ózonlyuk a Dél-sark felett és szökik a levegő a Nemzetközi Űrállomás orosz részlegéből. Pagonyi Juditot hallják.

A Falud Ferenc Akadémia LEGJOBB TELEVÍZIÓS DOKUMENTUMFILM díját Mohi Sándor: Nekem közöm van a világhoz… című filmje kapta, amelyben Ganczaugh Miklós festőművész portréját rajzolta meg. A mai szentestei Akvarellben Mohi Sándorral Balázs Béla-díjas operatőrre beszélgetünk és részleteket is hallhatnak a filmből. (A fotón Ganczaugh Miklós festőművész. Készítette: Mohi Sándor)

A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája, a román stílusú építészet kiemelkedőalkotása. 1256-ban szentelték fel Szent György tiszteletére. Építése során több alkalommal is változtathattak a terveken, erről tanúskodnak a különféle szabálytalanságok. A történetét mai összeállításunkban Rátkai László apát-plébános eleveníti fel.

Két és fél évvel ezelőtt indult útjára a Fiatal Színészek Sorozat, melynek eddigi 24 része alatt 26 fiatal, diplomás művészt mutattunk be. A mai műsorban az utolsó hat epizódból válogattuk ki a legérdekesebb részleteket. A következő szűk órában Bach Kata, Dobó Enikő, Fehér László, Horváth Szabolcs, Mózes András és Viktor Balázs portréiba hallgatunk bele. Hárman közülük Kaposváron, hárman a budapesti Színművészeti Egyetemen végeztek - Magyarországon 2003 szeptembere óta ugyanis ezen a két helyen lehet felsőfokú szinten színészetet tanulni. Öten kőszínházban dolgoznak - a véletlen úgy hozta, hogy hárman is a Vígszínház jelenlegi társulatának tagjai - a másik két társulati tag a Thália Színház, valamint a Forte Társulat tagja, egyikük pedig szabadúszóként vállal munkákat. A Színészbejáróban az ő életük néhány mozzanatába hallgathatnak bele.

Minden embernek vannak emlékei különös karácsonyokról, a legtöbben a karácsonyt tartják az év legmeghittebb ünnepének. Minden karácsony a leggyönyörűbb: az idei, a tavalyi, ha megérjük, akkor a következő is. Valamiért mégis úgy érezzük a gyerekkori ünnepek voltak a legszebbek. A legtöbben szívesen emlékezünk ünnepeinkre, a hétköznapokból kimagasló pillanatokra, amelyekhez egy életen át velünk maradó történetek kötődnek. Sokunknak a saját gyermekkori karácsonya a legemlékezetesebb. Nincs ez másképpen Spányi Antal püspökkel sem, akit arról kérdeztem, melyik karácsonyokra emlékszik vissza a legszívesebben.

A Falud Ferenc Akadémia LEGJOBB TELEVÍZIÓS DOKUMENTUMFILM díját Mohi Sándor: Nekem közöm van a világhoz… című filmje kapta, amelyben Ganczaugh Miklós festőművész portréját rajzolta meg. A mai szentestei Akvarellben Mohi Sándorral Balázs Béla-díjas operatőrre beszélgetünk és részleteket is hallhatnak a filmből. (A fotón Ganczaugh Miklós festőművész. Készítette: Mohi Sándor)

A műsorban elhangzó zenei részletek kiadásban nem megjelent, magán felvételek. Felcsendül köztük a Csordapásztorok nyugat-dunántúli dallamon és a vasi Perenye község népi betlehemes játéka, melyeket a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszék növendékei énekeltek 2019-ben. Valamint elhangzik a Betlehemi pusztán örvendetes hír van kezdetű XVII. századi pásztorének, melyet a Perenyei Hagyományőrző Egyesület Férfi Népdalkörének tagjai énekeltek 2016-ban.

Két és fél évvel ezelőtt indult útjára a Fiatal Színészek Sorozat, melynek eddigi 24 része alatt 26 fiatal, diplomás művészt mutattunk be. A mai műsorban az utolsó hat epizódból válogattuk ki a legérdekesebb részleteket. A következő szűk órában Bach Kata, Dobó Enikő, Fehér László, Horváth Szabolcs, Mózes András és Viktor Balázs portréiba hallgatunk bele. Hárman közülük Kaposváron, hárman a budapesti Színművészeti Egyetemen végeztek - Magyarországon 2003 szeptembere óta ugyanis ezen a két helyen lehet felsőfokú szinten színészetet tanulni. Öten kőszínházban dolgoznak - a véletlen úgy hozta, hogy hárman is a Vígszínház jelenlegi társulatának tagjai - a másik két társulati tag a Thália Színház, valamint a Forte Társulat tagja, egyikük pedig szabadúszóként vállal munkákat. A Színészbejáróban az ő életük néhány mozzanatába hallgathatnak bele.

Karácsony vigiliáján, szenteste, az éjféli mise idejét megelőző félórában Marton Árpád szerkesztő nevében is Bach ünnepi muzsikájával kívánunk Önöknek Áldott Karácsonyt, a Megváltás örömhírétől boldog, békés ünnepeket! Míg bevonulunk egy Bach-korabeli, képzeletbeli templomba, Marie-Claire Alain az 542-es jegyzékszámú, emelkedett g-moll Fantáziát játssza, amelyet Bach 1720-ban egy hamburgi orgonán szólaltatott meg első ízben. A Fantáziát követően Karl Richter és müncheni Bach-együttese enciklopédikus kantáta-fölvételei közül szólal meg az a mű, amelyet Bach a följegyzések szerint első lipcsei karácsonyán szerzett, nevezetesen Karácsony harmadik napjának megünneplésére. A "Sehet, welch eine Liebe hat uns Vater erzeiget" kezdetű kantáta a 64-es sorszámot kapta a műjegyzékben, és magyarra fordítva így ünnepel: "Lám, mekkora szeretetet mutatott irántunk az Atya." Szövegének üzenete pedig abban összegezhető, hogy aki Krisztus tanítását követi az istenszeretetben, azt többé nem béklyózzák földi dolgok. A bemutató pontos időpontja is rendelkezésünkre áll, és mai szemmel nézve meglehetősen korai: a kantátával felékesített ünnepi istentisztelet reggeli 7 órakor vette kezdetét… A fölvétel szólistái: Edith Mathis, Anna Reynolds és Dietrich Fischer-Dieskau.