Műsorújság

A zalaegerszegi képviselő-testület legutóbbi döntéseiről beszél Balaicz Zoltán polgármester.

Legyünk ma is a szentek földje! A mai világ, amely sok esetben távolodik a hittől, a szentekre még mindig odafigyel, az ő példájuk a mai embert is megérinti. Az egyházmegye lelkipásztori tervének legfőbb célja az, hogy ebben segítsen. A terv a lelkipásztorkodás területeit veszi sorra. Az egyes fejezetek három részből állnak: az első szakaszban olvashatjuk a Szentírás, az egyház tanítását és a szentek életpéldájának üzenetét az adott témakörről; majd az egyházmegye helyzetét vázolja; harmadrészt pedig tartalmazza a lelkipásztori irányelveket, vagyis azt a néhány legfontosabb célkitűzést, amelyet az elkövetkező években szeretne az egyházmegye megvalósítani, amelyek minden plébánia számára – a helyi körülmények figyelembe vételével – kötelező erejűek.

Az elmúlt év történéseit tekintjük át egy – egy fontos területen. Többek között szó lesz egyházról, politikáról, egészségügyről, gazdaságról, természetvédelemről a világjárvány hatásairól. Mit emel ki az elmúlt év egyház politikai történéseiből? Kérdezzük Veres András győri megyéspüspöktől, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökétől. Összefogás a rászorulókért. A Katolikus Karitász múlt évi segélyakcióiról Écsy Gábor országos igazgatóval beszélgetünk. Politikai szempontból a tavalyi évet alapvetően a koronavírus, illetve az uniós költségvetésről és mentőcsomagról szóló brüsszeli küzdelmek határozták meg. Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemző véleményét hallják: Ilyen tartósan kifeszített állapotban még soha nem volt a magyar egészségügy, mint a pandémia okozta helyzetben. Balaton Péterrel, a Magyar Kórházak és Rendelőintézetek Szövetségének főtitkárával beszélgetünk Megtörte a járvány a világpolitikát. Erről beszél Nógrádi György, a Corvinus Egyetem tanára. Mozgalmas évet zárt a környezetvédelmet. A mérleg vegyes képet mutat. Az elmúlt időszakot Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke értékeli. Az évszázad első világjárványa és következményei világossá tették a világgazdaságban is, hogy az emberiség nincs kellő mértékben felkészülve globális katasztrófákra. Simai Mihály akadémikussal, a Corvinus Egyetem közgazdász professzorával beszélgetünk.

A Herendi porcelán a kiváló minőség és az elegancia szimbóluma. Ezt a Hungarikumot a generációkon átívelő szaktudás, a manufakturális porcelánkészítés hagyományai, a porcelánfestékek titkos receptúrája, a kiváló minőségre és folyamatos megújulásra törekvés és az egyediség teszi világhírűvé. Nem túlzás azt állítani, hogy Viktória királynő 1851-es vásárlása óta a világ előkelőségei szinte státusz-szimbólumként gyűjtik ezt a különlegességet. A Herendi porcelán történetéről, készítéséről, filozófiájáról és jövőjéről dr. Simon Attila, a Manufaktúra vezérigazgatója beszél műsorunkban.

Mi a házasság? Mit jelent a szeretet, az elköteleződés hívő és nem hívő ember számára? Erről mesélt Csókay András világhírű idegsebész és felesége, Altay Daniella. Mesekönyv készült Szombathelyről, nem csak szombathelyieknek és nem csak gyerekeknek. Főszereplője Fülöp, a strucc, Vas vármegye címermadara, aki életre kel, lelép a címerpajzsról, és elindul, hogy kiderítse, hogyan is került ő oda.

Rosszcsont Rodrigó és Filkó, a fegyverhordozója.Ez a címe annak az itthon alig másfél éve megjelent mesekönyvnek, melyet Michael Ende kezdett írni, de halála miatt Wieland Freund fejezett be, ezt a különleges kötetet ajánljuk, majd a Borbély Műhely és a Söndörgő együttes egymáshoz jó néhány ponton kapcsolódó zenei világával ismerkedünk, végül pedig hírt adunk a tavaly alapított Hubay Jenő Hegedűversenyről, melyre február 15-ig jelentkezhetnek a húsz évesnél fiatalabb, közép-kelet-európai hegedűművészek.

Két klasszikus szerzemény vadonatúj fölvételével kedveskedünk Önöknek a Warner lemezkiadó jóvoltából. A szerző Beethoven, a hangszer-összeállítás pedig: szóló hegedű és szimfonikus zenekar. Mindebből sejthetik, hogy a hamarosan fölhangzó művek egyike a D-dúr hegedűverseny, amely teljes joggal nevezhető hegedűszólóra és nagyzenekarra írott szimfóniának is. Beethoven születése 250. évfordulójának tiszteletére Midori Gotó és a Lucerne-i Fesztivál Vonósok álltak elő a klasszikus versenymű új fölvételével. A karmester Daniel Dodds, a szólista kezében pedig egy 1734-ből származó Guarneri-hegedű. Midori Gotó és a Lucerne-i Fesztivál Vonósok a D-dúr hegedűverseny után a 2., F-dúr románcot játsszák.

Ha maradt még a szilveszteri pezsgőből, akkor azzal is koccinthatunk egy olyan férfiú születésnapjára emlékezve, aki igen sokat tett ezért az úgynevezett ünnepi italért. A Törley család tagjai 1858. január 10-én üdvözölhették a legkisebb fiút, Józsefet, aki később gyáralapítóként írta be magát a történelembe. Hogy amikor e gyermekáldáskor áldomást ittak, mit töltöttek a pohárba, azt nem jegyezte fel a krónika; azt azonban igen, hogy a bor eme változatának miként ívelt fel az útja, s jutott el Magyarországra, és azt is, hogy közben milyen legendák szövődtek köré. A beszélgetőtárs: Török Róbert történész-muzeológus, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Képjegyzék: Hivatalos értesítés a cégalakulásról; Korabeli védjegybejegyzés; A pezsgőgyáros rezidenciája (Képeslap a Zempléni Múzeum gyűjteményéből); Részlet az Országos Iparegyesület arcképcsarnokából (1893)

Milyen is volt a XX. század? Sokféle válasszal küszködünk, hogy megfeleljünk erre a kérdésre. Weöres Sándor XX. századi freskójával ijesztő képet vázolt a korról: „Felhőkakukvár háromezer éve telik díszekkel és lomokkal, nagy ládákkal -- felirásuk: "én!" "enyém!" "nekem!" "engem!" s falát mindenfelé kinyomta "az én kincsem", "az én lázam", "az én üdvöm", végre felbillent s az alatta felgyűlt ganajba zuhant.” A régmúlt történetei hol erőt, hol reményt, hol intő példát adnak nekünk. Ezeket mindig felidézve, megújítva tudunk szembenézni az itt és most kihívásaival. Küzdelmes életek, magukat nem kímélő, sok viharral szembeszálló emberek pályájába és életébe pillantunk bele, hogy igazságot találjunk benne. Sokszor mondjuk, hogy az igazság olyan értékes, hogy érdemes érte komolyan küzdeni. Ami igaz, az megvilágosíthat, és valódi tükröt mutathat mindnyájunknak, hogy értsük és megértsük egymást. Így lesz az igaz egyben szép is. Rendhagyó módon megidézünk tehát sorsfordító, történelmi pillanatokat és az ezt átélő, megélő és legfőképpen túlélő embereket.

Annak az évnek a 9-dik napján született, amelyben elhunyt Kossuth Lajos, megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, s megkezdődött a Dreyfus-per. Olyan tudóssá vált, aki a magyar nyelvészet minden területén maradandót alkotott, egyesekben új távlatokat nyitott, másokat továbbfejlesztett; van amit ő alapozott meg, s van, ahol modern eszméket hozott. A nyelvtörténetben mindenképp megkerülhetetlen. A közvetlen tudományosság mellett magánnyomozással derítette ki, hogy mégsem pusztult el tűzben az Ómagyar Mária-siralom, mint hitték; ezen felül eszperantóul írt verseket, s lefordította erre a nyelvre az Ember tragédiája több részletét. Bárczi Gézáról beszélgetek egyik volt tanítványával, Korompay Klára nyelvtörténésszel. Képjegyzék: Részlet a zombori gimnázium értesítőjéből /a legjobb jegy az 1-es volt/; A sportnyelvről írt cikk részlete /Magyarosan - Nyelművelő folyóirat 1935./; A sok könyvet író tudós olvas; A Kossuth-díj átvétele /MTI-fotó/

Az ország legkiválóbb karvezetői közé tartozik és a legnevesebb hazai énekkarokat dirigálta. Színes áttekintést kapunk az elmúlt évtizedekben végzett munkájáról. (Veres Ádám felvétele)

MET gála Részletek hangzanak el az 1950-es évek előadásaiból. Fidelio, Don Carlos, Carmen

A jegyzetíró: Eőry Vilma.

Előadja Tarjáni Ferenc, Takács-Nagy Gábor és Ránki Dezső.