Műsorújság

A szerzetesek elhurcolásának 70. évfordulójára emlékeztek Szombathelyen az elmúlt év végén.1950 nyarán a kommunista államhatalom ezzel a lépéssel is igyekezett legnagyobb ellenségét, a Katolikus Egyházat megtörni. A Szombathelyi Egyházmegyét is nagy veszteség érte, hiszen több mint 700 szerzetest távolítottak el addigi szolgálati helyéről. Elhurcolásukkal, működésük korlátozásával, majd megszüntetésével nemcsak fizikailag tűntek el a településekről, hanem velük együtt a legtöbb esetben szellemi, anyagi kincseik is elvesztek, megsemmisültek.

Milyen is volt a XX. század? Sokféle válasszal küszködünk, hogy megfeleljünk erre a kérdésre. Weöres Sándor XX. századi freskójával ijesztő képet vázolt a korról: „Felhőkakukvár háromezer éve telik díszekkel és lomokkal, nagy ládákkal -- felirásuk: "én!" "enyém!" "nekem!" "engem!" s falát mindenfelé kinyomta "az én kincsem", "az én lázam", "az én üdvöm", végre felbillent s az alatta felgyűlt ganajba zuhant.” A régmúlt történetei hol erőt, hol reményt, hol intő példát adnak nekünk. Ezeket mindig felidézve, megújítva tudunk szembenézni az itt és most kihívásaival. Küzdelmes életek, magukat nem kímélő, sok viharral szembeszálló emberek pályájába és életébe pillantunk bele, hogy igazságot találjunk benne. Sokszor mondjuk, hogy az igazság olyan értékes, hogy érdemes érte komolyan küzdeni. Ami igaz, az megvilágosíthat, és valódi tükröt mutathat mindnyájunknak, hogy értsük és megértsük egymást. Így lesz az igaz egyben szép is. Rendhagyó módon megidézünk tehát sorsfordító, történelmi pillanatokat és az ezt átélő, megélő és legfőképpen túlélő embereket.

A 2. magyar hadsereg 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A ZAZEE Kulturális Egyesület idén Tóth Sándor operatőrt tüntette ki az Ex Umbra díjjal.

A ZTE női kosárlabdacsapatának vezetőedzőjét, Ambrus Pétert kérdezzük. Szokatlan lépésnek tűnik, ha egy vállalkozás azért fog bele egy új tevékenységbe, hogy a dolgozóinak folyamatosan tudjon munkát adni, pedig ez a gondoltat késztette a Windoor Design Kft. tulajdonosát, Péntek Károlyt arra, hogy társasházak kivitelezésébe fogjon Zalaegerszegen. Szó szerint gyümölcsöző együttműködésbe fogott Elekes Ferenc és Garamvölgyi Krisztián.Termékfejlesztésükkel új, más értelmet kap a gyümölcsös sör kifejezés.

A Házak nyilvános titkai – új kötettel jelentkezik Ráday Mihály. A Kossuth-díjas operatőr igaz meséi azért születtek, hogy felhívják figyelmünket épített környezetünk értékeire. Műsorunkban a Fekete Sas Kiadó igazgatója, Fazakas István beszél a kötetről. 100 éve született Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a huszadik század második felének legjelentősebb prózaírója. Hatalmas életművének (ideértve szépprózai, drámai, lírai alkotásokat ugyanúgy, mint bölcseleti, vagy irodalmi értekező prózáját) meghatározó jelentősége van mindazon irányzatok és iskolák létrejöttében, amelyek a II. világháború befejezésétől a második ezredfordulóig tartó korszak magyar szellemi életét meghatározták és jellemezték. A Mészöly-centenáriummal indítja irodalmi szezonját a Várkert Irodalom Aposztróf sorozata, és szülővárosa, Szekszárd is számos programmal készül a centenáriumra, melyekről Lovas Csilla, a szekszárdi Irodalom Ház-Mészöly Emlékház főmúzeológusa számol be. Népművészeti alkotások szakmai szemmel, avagy hogyan is kerülhet páva-védjegy a csipketerítőre? – a Hagyományok Háza zsűrizésén jártunk.

Idén, 25. alkalommal ünnepelhetjük február 14-én, Bálint napon a magyar kultúrát a Balassi-kard ünnepségen."A Wikipédia szerint hat olyan irodalmi díj van, amely az egész földkerekségre kiterjed. Az első a Nobel-díj, ám az alapítás évét tekintve a Balassi-kard a negyedik. Valószínű, hogy mind a tizenötmillió magyar büszke lehet arra, hogy van ilyen irodalmi díjunk. Miután minden külföldi műfordító boldogan utazik Budapestre a kardért, elmondhatjuk, hogy Magyarországot érdekesebbé, izgalmasabbá, sőt ebből a szempontból jelentősebbé is tette ez az irodalmi szablya" - tartja az alapító Molnár Pál, akivel számba vesszük műsorunkban, hogy a Kárpát-medencében és a széles nagyvilágon manapság kik, és miért foglalkoznak reneszánsz költőnkkel. Ebben segítségünkre lesz a jubileumra megjelent "Rímek szablyaélen" című antológia, amely rendkívüli szellemi utazást kínál, melynek Balassi Bálint az "idegenvezetője".

Vrábel Krisztina az inzulinrezisztenciáró

Mai témáink: - Dr. Kováts-Németh Mária neveléstörténész professzorral, egyetemi magántanárral, a Százak Tanácsa tagjával, a Százak Tanácsa „Nagyot és szépet” című legújabb kötetében megjelent tanulmánya kapcsán az oktatás és a nevelés aktuális kérdéseiről beszélgettünk. - Keller Péter, Gárdonyi Géza dédunokája, „Az élő Gárdonyi-arc” című könyvében és a most elhangzó interjúban is felhívja a figyelmet arra, hogy Gárdonyinál: „A tudományok rangsorában az első helyen az emberszeretet tudománya állt. Nála a tanítás - miként az írás is - határozott célt szolgált. Ez a cél a nemzetnevelés volt.” - Pázmány Ágnes művészettörténészt, a váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola oktatóját, a Keresztény ünnepek, szimbólumok tantárgy tematikájáról és a járványhelyzetben történő online oktatás lehetőségeiről kérdeztük. - A 30 éves AFS Magyarország Nemzetközi Csereprogram Alapítvány nemzetközi kapcsolatairól, az önkéntességről, a családok, az iskolák és a középiskolás cserediákok egymást segítő tevékenységéről Tisóczki Petra szervezetfejlesztésért és iskolakapcsolatokért felelős koordinátorral és Sabathiel Balázzsal, az AFS Magyarország kuratóriumi elnökével beszélgettünk. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

Mai magazinunkban szólunk pár szót Somogyszob néprajzkincseiről, a több felsőoktatási intézmény, illetve kutatóintézet összevonásával létrejött Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemről, valamint a Magyar falu programról.

Johann Sebastian Bach 117-es kantátájának zárótétele hangzik el a Lutheránia Kórus és a Weiner-Szász Kamaraszimfónikusok előadásában, vezényel Kamp Salamon Dr. Beharka Pál baptista egyházzenész eleveníti fel emlékeit Bárdos Lajosról és Lisznyay Szabó Gáborról A református magyar egyházzene jeles képviselőjének, Gárdonyi Zoltánnak orgonaművét Karasszon Dezső szólaltatja meg.

Otthonaikat elvesztett családokat támogat a Katolikus Karitász a horvátországi földrengés után. Zagyra Richárd igazgatóhelyettessel beszélgetÜNK. Az Ökumenikus imahét nyitó istentisztelete január 17-én, 17 órakor kezdődik a Szent István Bazilikában. Veres András megyéspüspök, az MKPK elnöke mondja el gondolatát. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő lemondott minden európai parlamenti bizottsági tisztségéről és jelentéstevői megbízatásáról. Lesti Árpád politikai elemző értékeli a helyzetet. A vendéglátás és idegenforgalmon kivételével – minden iparágban visszatért a koronavírus-járvány kezdeti időszakában mért adatokhoz a munkaerő-kölcsönzöttek létszáma. Dénes Rajmund Rolanddal, a Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével beszélgetünk. Folyamatosan értesülünk arról, hogy mi történik az Amerikai Egyesült Államokban, a leköszönő elnök és új, megválasztott elnök hívek között. Nógrádi Györgynek, a Covinus Egyetem tanárának véleményét hallják: Angela Merkel német kancellár szerint aggályos, hogy a Twitter zárolta Donald Trump, még hivatalban levő amerikai elnök felhasználói fiókját. Jogászi szemmel mit jelent a cenzúra? Szalai Kornél Géza ügyvéd válaszol. A Transzplantációs Alapítvány javára rendezett V. Jótékonysági kortárs képzőművészeti aukció lezárult, ám a megmaradt alkotásokra továbbra is lehet vételi ajánlatot tenni. Szalamanov Zsuzsa kuratóriumi elnök mondja el a részleteket. Az idei Biztonságosabb Internet Nap alkalmából a Gyermekmentő Szolgálat képregény-készítő, mémkészítő és hősépítő versenyt hirdet általános és középiskolások számára. Kurkó Zsuzsanna programkoordinátor mondja el a részleteket. A Doni katasztrófa emléknapja január 12-dike. Mi történt 78 éve a Don kanyarnál? Salamon Konrád történésszel beszélgetünk.

Ha maradt még a szilveszteri pezsgőből, akkor azzal is koccinthatunk egy olyan férfiú születésnapjára emlékezve, aki igen sokat tett ezért az úgynevezett ünnepi italért. A Törley család tagjai 1858. január 10-én üdvözölhették a legkisebb fiút, Józsefet, aki később gyáralapítóként írta be magát a történelembe. Hogy amikor e gyermekáldáskor áldomást ittak, mit töltöttek a pohárba, azt nem jegyezte fel a krónika; azt azonban igen, hogy a bor eme változatának miként ívelt fel az útja, s jutott el Magyarországra, és azt is, hogy közben milyen legendák szövődtek köré. A beszélgetőtárs: Török Róbert történész-muzeológus, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója. Képjegyzék: Hivatalos értesítés a cégalakulásról; Korabeli védjegybejegyzés; A pezsgőgyáros rezidenciája (Képeslap a Zempléni Múzeum gyűjteményéből); Részlet az Országos Iparegyesület arcképcsarnokából (1893)

MET gála Részletek hangzanak el az 1950-es évek előadásaiból. Fidelio, Don Carlos, Carmen

Annak az évnek a 9-dik napján született, amelyben elhunyt Kossuth Lajos, megalakult a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, s megkezdődött a Dreyfus-per. Olyan tudóssá vált, aki a magyar nyelvészet minden területén maradandót alkotott, egyesekben új távlatokat nyitott, másokat továbbfejlesztett; van amit ő alapozott meg, s van, ahol modern eszméket hozott. A nyelvtörténetben mindenképp megkerülhetetlen. A közvetlen tudományosság mellett magánnyomozással derítette ki, hogy mégsem pusztult el tűzben az Ómagyar Mária-siralom, mint hitték; ezen felül eszperantóul írt verseket, s lefordította erre a nyelvre az Ember tragédiája több részletét. Bárczi Gézáról beszélgetek egyik volt tanítványával, Korompay Klára nyelvtörténésszel. Képjegyzék: Részlet a zombori gimnázium értesítőjéből /a legjobb jegy az 1-es volt/; A sportnyelvről írt cikk részlete /Magyarosan - Nyelművelő folyóirat 1935./; A sok könyvet író tudós olvas; A Kossuth-díj átvétele /MTI-fotó/

A műsorban a Kossuth és Erkel-díjas művész hegedűre és zenekarra írt Concertoját idézzük fel Zathureczky Ede és a Budapesti Szimfonikus Zenekekar játékában Lukács Miklós vezényletével.