Műsorújság

Január 17-én az ősök fogadalmát újították meg a szombathelyi plébániák és az önkormányzat képviselői a Székesegyházban, gyertyafelajánlással. A szentmise elején a Szent Sebestyén-oltárnál könyörögtek a mostani koronavírus-járvány megszűnéséért is. Földrengések sorozata sújtja Horvátország több települését. Szombathely testvérvárosa, Sziszek is erősen rongálódott, emberek ezrei maradtak fedél nélkül. A karitász munkatársai azonnal felvették a kapcsolatot a sziszeki püspökség karitászával, és felmérték a szükségleteket.

Idén lesz tíz éve annak, hogy a huszadik századi magyar dráma egyik legnagyobb alakja, Hubay Miklós eltávozott az élők sorából. Szabó Csilla kollégánk még 2007-ben ült le beszélgetni a Kossuth-díjas alkotóval, akinek életén keresztül egészen különleges fénytörésben ismerhetjük meg a huszadik századi Magyarország színházi világát. Fotó: Kollányi Péter (http://archivum.sajto-foto.hu)

Képzőművész, kétgyermekes anya, közösségi színházi szereplő - sokoldalú és nem mindennapi gondolkodású alkotó, aki nőként is egyedi stílust képvisel a művészetében. Németh Gyöngyivel Kovács Ági beszélgetett. Kiderült, mi terelte őt a művészi pályára, és hogyan fejezi ki önmagát munkáiban.

Élő streamben látható ma este a Vígszínházból a Kelet-nyugati pályaudvar című Cseh Tamás est , megjelent Wolf Kati Gyerekszáj című albuma és Kultúrmorzsák című összeállításunkban a Magyar Kultúra Napját ünneplő műsorokat ajánlunk

A koronavírus-járvány alakulása miatti korlátozó intézkedések világszerte változásokat idéztek elő. Természetes, hogy mindannyian arra vágyunk, ezeknek vége legyen és minden újra a régi rendbe mehessen tovább. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nagy válságok, mint amilyen például egy világjárvány, arra késztetnek bennünket, hogy ilyenkor nagyobb figyelmet fordítsunk arra, ami változatlan. Mai adásunkban székesfehérvári lelkipásztorok beszélnek arról, mire érdemes odafigyelnünk, ami a 2021-es évben is örömünk forrásaként és állandóan velünk lehet.

19 férfit avatott lektorrá Székely János megyéspüspök a szombathelyi székesegyházban január 16-án. Ezzel a kétéves akolitusképzés első jelentősebb állomásához érkeztek a résztvevők. A folytatásban Szombathely korai történetéből idézünk egy fejezetet. Az ókori Savaraiában jelentős szerepet játszott Isis istennő kultusza. A város egyik legismertebb emléke az Iseum. A hatalmas szentélyegyüttes a világon ma ismert, részben vagy egészben feltárt római kori Isis-templom közül a harmadik legnagyobb. A római kori alapokra felépült modern múzeumépületben megnyílt az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház Isis savariai otthona című állandó kiállítás. Ebből egy részletet emelünk most ki: a római lakomák maradványait.

Szépelgés nélküli művészetről, munka által beindított ötletekről és a hegesztett ember nagyságú szobrairól is beszélgettünk Rabóczky Judit Rita szobrászművésszel.

A Budapest építészete című kötetről a szerzővel, Bede Bélával beszélgetünk.

1.Tanulmányt írt a pandémia világgazdasági hatásairól Simai Mihály akadémikus, közgazdász professzor. Vele beszélget Pécsi Krisztina. 2. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezt a napot jelölte meg a Himnusz kéziratán keletkezési dátumként. Gróh Gáspár irodalomtörténésszel, a Magyar Szemle főszerkesztőjével, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága korábbi igazgatójával, beszélgetésünkben Kölcsey Ferenc írásaiból a nemzeti polgárosodás ügyéért tett küzdelmét emeljük ki, és megemlékezünk Mádl Ferenc köztársasági elnök úr születésének 90. évfordulójáról. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. (fotó: mma.hu, Gróh Gáspár)

Mai adásunkban egy mellszobor, illetve egy közterületi névadás okán a Kossuth-díjas magyar költő, író és műfordító, Takáts Gyula életéről szólunk pár szót. Beszámolunk a mosdósi kórház nagyszabású átépítéséről és fejlesztéséről, első összeállításunkban pedig a programozás és a robotika térhódításáról tudósítunk.

A Kádár-Acél korszak cenzúrájával megküzdő író ebben sci-fi-ben 1978-ban olyasmiket előlegezett meg, amelyek egy része ma valóság...

Élő streamben látható ma este a Vígszínházból a Kelet-nyugati pályaudvar című Cseh Tamás est , megjelent Wolf Kati Gyerekszáj című albuma és Kultúrmorzsák című összeállításunkban a Magyar Kultúra Napját ünneplő műsorokat ajánlunk

X, Y, Z, no meg az alfa! Boomerek, digitális bevándorlók és bennszülöttek... Mi jellemzi az egyes generációkat? Milyen különbségek és hasonlóságok vannak szüleink, nagyszüleink és gyermekeink között? Hogyan egészíthetjük ki és érthetjük meg egymást? A Generációkban arra törekszünk, hogy különböző korosztályokból hívjunk vendégeket, akikkel olyan témákat tárgyalunk meg, melyekről úgy gondoljuk, hogy minden korcsoport számára érdekesek lehetnek. Mai témánk: Generációk a közösségi médiában Hogyan jelennek meg az egyes korosztályok a közösségi médiában? Mennyire lételemük a posztolás, böngészés? Vajon fizetni is hajlandóak lennének érte? Adásunkból kiderül! Beszélgetőtársaim: - Tóth Balázs, hitoktató tanár és mentálhigiénés szakember, az X-generáció nevében; - Hézl József, középiskolai tanár és mentálhigiénés szakember, az Y-generáció nevében, és - Csüri Fanni Noa, a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatója, rádiónk egykoron futó Z-generáció című műsorának tagja, a Z-generáció képviseletében.

1.Tanulmányt írt a pandémia világgazdasági hatásairól Simai Mihály akadémikus, közgazdász professzor. Vele beszélget Pécsi Krisztina. 2. A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezt a napot jelölte meg a Himnusz kéziratán keletkezési dátumként. Gróh Gáspár irodalomtörténésszel, a Magyar Szemle főszerkesztőjével, a Köztársasági Elnöki Hivatal Társadalmi Kapcsolatok Igazgatósága korábbi igazgatójával, beszélgetésünkben Kölcsey Ferenc írásaiból a nemzeti polgárosodás ügyéért tett küzdelmét emeljük ki, és megemlékezünk Mádl Ferenc köztársasági elnök úr születésének 90. évfordulójáról. Szerkesztő-műsorvezető: Sallai Éva. (fotó: mma.hu, Gróh Gáspár)

Még olyan káprázatosan gazdag világon belül is, mint amilyen a barokk, kiváltképpen is az olasz barokk, vannak egészen különleges tartományok: a pompa és a ragyogás szinte földöntúli szépségben ragyogó tájai. Ilyen dúsan pompázó zenei díszkert az 1695-ben Bergamóban született Pietro Antonio Locatelli életműve. Korának roppant népszerű és igen nagyrabecsült komponistáját a kivételes képességű orosz hegedűművész, Igor Ruhadze és együttese, az Ensemble Violini Capricciosi támasztotta föl életművének összkiadásával. Erről halljuk elsőként a C-dúr hegedűversenyt, az opus 3-as sorozat ötödik darabját. Locatelli kora, a barokk még alig-alig tett különbséget a különféle zenei műfajok hangvétele között: ünnepi szertartásokon udvari díszmenetek muzsikája szólt, a concertók olykor vérbeli teátrális hatásokkal operáltak, az operaházban meg valódi, bravúros versenyművek vezették be a zenedrámát. Igor Ruhadze és együttese, Ensemble Violini Capricciosi most Locatelli F-dúr színházi nyitányát játsszák.