Műsorújság

Megismerkedhetnek a zalaegerszegi Mindszenty József-gimnázium képzési kínálatával, az intézmény infrastruktúrájával, a diákélettel. Január 29-én tartották idei első szentmiséjüket a Szombathelyi Egyházmegye cursillistái. A szertartás egyben emlékezés is volt a 30 éve megtartott első szombathelyi női cursillora. Székely János megyéspüspök szentbeszédét hallgathatják meg.

Régészeti, történet- és természettudományi tanulmányok olvashatók a legújabb múzeumi értesítőben. Vig Károly, a Savaria Múzeum igazgatóhelyettese, a kötet szerkesztője elmondta, hogy az 1963 óta évente megjelenő kiadvány az intézményben zajló tudományos, illetve tudomány-népszerűsítő munka lenyomata. Nemcsak a múzeumi évkönyvről beszélgettünk az ismert rovartani szakértővel, hanem szót váltottunk az év rovaráról, a kacsafarkú szenderről, illetve egy sikeres múzeumi pályázatról is.

A Szentatya január 31-én fontos bejelentést tett: bevezeti a nagyszülők és idősek világnapját, amely mindig július negyedik vasárnapján lesz. Veres András győri megyéspüspököt, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökét elsőként arról kérdezzük, mit szól a kezdeményezéshez. A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kara valamint a győri Brenner János Hittudományi Főiskola együttműködésében vált valóra a majd’ egy éve megfogalmazott közös cél: a kisgyermekneveléshez kapcsolódva is indulhasson hitéleti képzés a jövő pedagógusainak. Frang Gizella egyetemi adjunktussal beszélgetünk. Idén is beszédet mondott Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara "Gazdasági Évnyitó" című rendezvényén. Az elmondottakról Huber Szebasztián politikai elemző véleményét hallják: Február 15-ig lehet jelentkezni a szeptemberben induló egyetemi képzésekre. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen négy kar 40 szakából választhatnak a jelentkezők. Az egyetemi felvételi eljárás kapcsán Koltay András rektor összegezte a tapasztalatokat. 2021 az Önkéntesség Magyarországi Éve. F. Tóth Andrással, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgetünk. .Forgács Péter szemészprofesszor hazánk tiszteletbeli konzulja a Niagara régióban. A piarista rend alapítójáról elnevezett Kalazancius ösztöndíj program életre hívója és működtetője. Az amerikai magyar közélet aktív tagja, aki a magyarságért, a magyar kultúráért töretlenül dolgozik. A több mint tíz éve tartó amerikai kultúrharcról, az amerikai történelem átírásáról mondja el véleményét. A második magyar köztársaságot 25 éve, 1946 február 1-jén kiáltottak ki. Erre emlékezünk Salamon Kornél történésszel.

Az ezeréves Pannonhalmi Főapátság az UNESCO világörökség része és Hungarikum. Az ilyen elismerő címeket azonban -ahogy Dobó István is mondta- nem a falak érdemlik ki, hanem az ott élők lelke. 1991 és 2018 között Várszegi Asztrik főapát irányította a közösséget, amelynek alapítása, 996-óta legfőbb feladata imádkozni a magyar nemzetért. Ebben kulturális értelemben szinte minden munka benne van, amit a szerzetesek elvégeznek. Egy évezrede tanítanak, építenek, erősítik a hitet.A 75 esztendős Asztrik főapát korszaka a rendszerváltás utáni évtizedekben a megmaradás és a fellendülés időszaka volt, benne a millenniumi ünnepségekkel, amikor a világ szinte minden egyházfője felkereste a magyar kereszténység ősi hajlékát.

Megismerkedhetnek a zalaegerszegi Kölcsey Ferenc-gimnázium képzési kínálatával, az intézmény infrastruktúrájával, a diákélettel.

Két méltán népszerű romantikus szerzemény vár ránk a következő majd egy órában egy páratlanul kifinomult, mégis izgalmas fölvételről. Noha a hegedűművészből karmesterré előlépett Sir Neville Marriner és együttese, a St. Martin in the Fields kamarazenekar elsősorban a barokk és a klasszikus repertoár – Bach, Händel és Mozart – avatott előadóiként váltak világszerte ünnepeltekké, a későbbi zenetörténeti korokban tett felfedezőútjaik rendre új szépségeket tártak föl a jól ismert művek lapjain. Alighanem annak köszönhetően, hogy a karmester a dirigens pozíciójában sem hagyta figyelmen kívül kamaramuzsikusként és koncertmesterként szerzett tapasztalatait. Még az afféle, drámai és retorikus szerzemények is a barokk és klasszikus vonós kamarazene finomságával szólalnak meg irányítása alatt, mint amilyen Pjotr Iljics Csajkovszkij 48-as opusszámú, C-dúr Vonósszerenádja. Csajkovszkij C-dúr vonósszerenádja után Sir Neville Marriner és zenészei egy olyan szerzeményt játszanak, amely bár a romantika korának alkotása, ám szerzője eleve a barokk elődök iránti tiszteletadásnak szánta. Ez a magyarázata annak, hogy a tételcímek is a barokk szvitek világát idézik. Edvard Grieg Holberg-szvitjét halljuk.

A hangját talán minden rádióhallgató ismeri, bár mostani hivatása szerint nem újságíró. Egyformán otthonosan érzi magát vasútállomáson, templomban, stúdióban – és nem mellesleg a konyhában is. Életének nagy része annak a kérdésnek a jegyében telt, hogy Miként járnak a vonatok. Most azonban kiderül, mennyi mindenre tud még jellegzetes stílusában választ adni, megmutatva egy kicsit saját életének váltóit is. Az Édesanyám főztje mai vendége Kavalecz Imre, a MÁV kommunikációs szakértője. Fotók K. I. albumából

Mindennek lehet színe és visszája: miért éppen a művészetnek ne volna köze a mindennapi élet fonákságaihoz. Mai műsorunkban az alkotások szépsége mögött rejtőző nehézségek és kihívások is megmutatják az arcukat. A Rózsavölgyi és Tsa kiadó zenetudományi köteteiből csemegézünk válogatásunkban.

Vízkereszt, vagy amit akartok – írta Shakespeare, de nyilván nem erre a távolságtartással terhelt báli szezonra gondolt. Idén február 17-én zárul a vidámságok időszaka, már amennyire egyáltalán lehet felszabadult a farsang, amikor mindennapos viselet a maszk. De ne feledjük: ez a szokásrendünk egykor az elmúlás kigúnyolásáról és a tavasz, az élet győzelméről is szólt. Harangozó Imre néprajzkutatóval beszélgettem. Képek: Részlet az Érdy-kódex szövegkiadásából; Bod Péter XVIII. századi "ünnepmagyarázata"

"A mi Kodályunk" című nagy sikerű film forgatókönyvírója, rendezője a vendégünk. Ennek folytatásáról lesz szó elsősorban. E mellett természetesen beszélgetünk a szülőkről, Petrovics Emilről, Galambos Erzsiről, a karrierről, sok mindenről, hiszen meghívottunk ebben az időszakban is aktív, sokat rendez az online térben is.

Lukács Miklós operafelvételeiből válogat a szerkesztő Boros Attila.

Jegyzetíró: Gerstner Károly

Előadja: Bambergi Zongorás Trió