Műsorújság

A magyar kultúra napja alkalmából elismeréseket adtak át a zalaegerszegi városházán.

A Weöres Sándor Színház első 13 évének összefoglalója olvasható a Benned a létra című könyvben, amely részletesen bemutatja a szombathelyi teátrum történetének főbb állomásait.

A Katolikus Karitász segíti Sziszeket, a földrengés sújtotta horvát várost. Écsy Gábor országos igazgató nyilatkozik. A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás. Ezzel a témával foglalkozott a Fiatal Kutatók Akadémiája workshopján. Toldi Gergely újszülöttgyógyásszal, alapító vezetőségi beszélgetünk. Hazánkban is nagyon magas a diagnosztizált daganatos megbetegedések száma. Ezzel kapcsolatban adott ki közleményt az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Holchacker Péter igazgató nyilatkozik. A Klímapolitikai Intézet felmérése szerint a világjárvány sem vonja el a figyelmet a klímaváltozásról. Litkei Máté vezető kutató mondja el részleteket. Idén kedden tartották a Biztonságos Internet Napját. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk. Szülővé válunk! Az Apa Akadémia online kutatásáról Léder László pszichológus, az Akadémia alapítója számol be. Burmában február 1-én a katonaság puccsal átvette a hatalmat, és az ország tavaly elsöprő többséggel újraválasztott vezetőjét bebörtönözték. Salát Gergely sinológussal Pozsgai Nóra beszélget. A RÉGEN ÉS MA projektben egy népviseletekről szóló könyv, egy rendhagyó népzenei CD színesíti az év első hónapjait. Nédó Olga Príma- és Kölcsey-díjas hegedűművésznő mondja el a részleteket.

A NASA Sugárhajtású Laboratóriuma,"I shrunk the NASA payload" , azaz "Csökkentem a NASA hasznos terheit" 2020-ban megrendezett kihívásán olyan megvalósítható, kisméretű és kistömegű holdi mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek cipős doboznyi méretű robotokon is bevethetők. A Puli fődíjas „vízszimatoló” detektora, a Puli Lunar Water Snooper a verseny folytatásában is nagy sikert aratott, az amerikai űrügynökség 225 ezer dollárral támogatja a magyar fejlesztést, amely a tervek szerint 2022 januárjára készül el. Stúdiónk vendége Dr. Pacher Tibor, a PuliSpace program alapítója és ügyvezető igazgatója.

Együttműködési megállapodást kötött az ELTE Társadalomtudományi Kara és a Vas Megyei Szakképzési Centrum Sárvári Turisztikai Technikuma. Az egyetem Szombathelyen is indít turizmus-vendéglátás szakot, így már nem kell távoli intézményekbe jelentkezniük azoknak, akik az ágazatban szeretnének diplomát szerezni. Kupakgyűjtési akciót indított két mozgássérült gimnazista diák javára a Boldog Brenner János Általános Iskola és Gimnázium. Tematikus honlapot indított decemberben a Nemzeti Művelődési Intézet, amely régi, már-már elfeledett népi kézműves mesterségeket mutat be. Az aszakkor.hu oldalon látható oktatóvideók alapján bárki megtanulhatja a csipkeverés, a mézeskalács-készítés, a gyöngyfűzés vagy épp a hímzés fortélyait alap, közép és haladó szinten.

“Velünk élő hagyományok” címmel hirdetett pályázatot a Katolikus Pedagógiai Intézet Művészeti műhelye, melynek eredményhirdetésén jártunk. A pályázat győzteseivel, az első helyezést elért szanyi Szent Anna Katolikus Általános Iskola tanárával, Gödri Dániellel, a 2. Helyezett Chiovini Ferenc Kolping Katolikus Általános Iskola pedagógusával Ficsórné Lévai Évával és a 3.helyezett szerencsi Bolyai János Katolikus Általános Iskola tanárával Lakatos Marianna felkészítőtanárokkal Bognár Anna beszélget. Járj utána: nyomozz, sétálj és kávézz! Köztéri plakátkrimik Óbudán. Különleges köztéri szabadidős programmal várja a III. kerületbe az irodalom és a nyomozás kedvelőit az Esernyős kulturális tér. Azok, akik vállalkoznak egy óbudai kiruccanásra, egy kellemes sétával felderíthetik az Árpád híd budai hídfője környéki utcákra, terekre kihelyezett irodalmi krimi történetét. Az Esernyős ezzel buzdítja a közönséget arra, hogy az online kapcsolat mellett, aki csak teheti, más csatornákon is keresse a művészettel való találkozást, amíg tart a járványhelyzet. Az óbudai köztéri plakátkrimiről és az Esernyős online és offline programjairól Halmai Róbertet, az Esernyős Óbudai Kulturális, Turisztikai és Információs Pont Nonprofit Kft. Ügyvezetőjét kérdezzük. Múzeum a vérzivatarban. Online sorozattal állít emléket a Budapesti Történeti Múzeum Budapest II. világháborús ostromának, beszámolva arról, hogy az egyes tagintézmények hogyan élték meg a történéseket. A sorozat különlegessége, hogy a bejegyzések alapjául a Székesfővárosi Múzeum (BTM elődje) egykori dolgozójának visszaemlékezései szolgálnak, aki az eseményeket a Halászbástya Kőemléktárából, a múzeum akkori épületéből kísérte figyelemmel. A még ebben a hónapban is hetente többször jelentkező sorozatról Éder Katalin és Perényi Roland történészek mesélnek.

Száz esztendővel ezelőtt, 1921-ben hunyt el a francia későromantika egyik legizgalmasabb alakja, Camille Saint-Saëns. A Warner kiadó három kiváló francia muzsikus, Renaud Capuçon hegedűművész, Edgar Moreau csellóművész és Bertrand Chamayou zongoraművész kamaralemezével tiszteleg a centenárium előtt, egyúttal megkísérelve, hogy kissé változtasson a zeneszerzőről a köztudatban élő képen. Hisz vitán fölül áll, hogy Saint-Saëns elsősorban egy olyan mű, Az állatok farsangja komponistájaként él a köztudatban, amelyet eredetileg nem is szánt a szélesebb nyilvánosságnak. Pedig szerzőnk méltó az újra-fölfedezésre. Kamarazenéje méltán állítható Brahms vagy Franck szerzeményei mellé, amelyek jóval gyakrabban bukkannak föl a repertoáron. A francia művészek tisztelgése tehát egyúttal jóvátétel is: annak a reménynek záloga, hogy Saint-Saëns elmélyült, nagy formaművészetről tanúskodó és invenciózus kamaradarabjai végre elnyerik az őket megillető helyet. Elsőként Edgar Moreau és Bertrand Chamayou játssza az 1873-ban keletkezett, 32-es opusszámú, 1., c-moll csellószonátát. Edgar Moreau és Bertrand Chamayou mellé Renaud Capuçon hegedűművész csatlakozik a száz esztendeje elhunyt Camille Saint-Saëns 1892-ben szerzett, 92-es opusszámú, második, e-moll zongoratriójának előadására.

Gyógyító erejű csontleves, kollagénben gazdag alaplé, fermentálás, évszázados konyhai technológiák, melyek építik és erősítik a szervezetünket. Egyebek mellett erről is beszélgettünk Király Éva dietetikussal, az Alaplé Bár ötletgazdájával. Szerkesztő: Pál Amanda

XVI. Gergely pápaságának első évében, kicsivel a rendszeres dunai gőzhajózás megindulása után és nem sokkal előbb, hogy a lengyel felkelés egyik tisztje, bizonyos Józef Bem kiérdemli az osztrolenka véres csillaga címet – szóval 1831. február 14-én tartja első közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia. A 180 éve még Magyar Tudós Társaságnak hívott intézmény léte ma már természetes, de az talán kevésbé közismert, hogy megalakulása nemzetformálódásunk része volt. Vendégünk: Fónagy Zoltán történész, aki az egykori MTA-elnök, Eötvös Loránd nevét viselő tudományegyetem oktatója.

Műsorunk egyik fő témája a REZILIENCIA. Hogyan fejlesszük lelki ellenálló képességünket és előzzük meg a kiégést?

Konrád Antal Kazinczy-díjas színművész beszél a magyar nyelvről. H. Tóth Tibor jegyzete után nyelvi játékra hívjuk kedves hallgatóinkat.

Ritka egy rádióműsor életében, hogy 500 adást él meg, márpedig a ZENEKÖZELBEN most érte el ezt a "bűvös" számot. A műsornak több évtizedes előzményei vannak még a Petőfi Rádióban, de nem ebből a múltból merítünk, mert nem önmagunkat ünnepeljük - hanem: a Hallgatókat! A múltból csak egy párizsi Bernstein-interjút idézünk - a hasonló műsorok koncepciójáról beszélgettünk vele, majd utána a legérdekesebb hallgatói kívánságokból válogatunk. Az ünnepi műsor meghallgatásához nemes veretű szórakoztatást ígérünk! (Veres Ádám felvétele)

Mai témáink: - A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Pedagogiae Christiana-díjat adományozott Grolyóné Szabó Évának, a Katolikus Pedagógiai Intézet korábbi munkatársának, óvodai referensének a katolikus oktatás és nevelés területén végzett kiemelkedő munkásságáért. Az elismerést a testület nevében a konferencia elnöke, Veres András püspök úr adta át január 20-án. Grolyóné Szabó Évát hivatásáról, szakmai elkötelezettségéről kérdeztük. - Dr. Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, a főiskola alap- és mesterképzéseiről, az AVKF Budapesti Campus képzéseiről, a továbbképzési lehetőségekről, valamint a középiskolás diákok részére meghirdetett fotópályázatról tájékoztatja hallgatóinkat. - Prokné Tirner Gyöngyivel, a Népi Kézműves Alkotóházak Országos Egyesülete elnökével, a Népi kézműves örökségünk alkotóműhelyei című (a www.ahazak.hu honlapon térítésmentesen elérhető) kiadványról beszélgetünk, amely az országszerte működő alkotóházakat, műhelygalériákat, nyitott műhelyeket mutatja be. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A keringő Atyjaként tisztelt osztrák hegedűművész műveiből A schönbrunniak, az Új bécsi Ländler, a Stájer táncok és a Pesti keringő című szerzeményeket idézzük fel. Közreműködik a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, a Lanner Kvartett valamint a Magyar Állami Hangversenyzenekar Doráti Antal és Ferencsik János vezényletével.