Műsorújság

A műsort Tánczos Tamás, Dévény Mária, Varga Andrea és E. Román Kata készítette.

Fülöp András hadszíntérkutató kezdeményezésére az ŐrvidékHáz, a Grádics Egyesület, a Szent György lovagrend, a Katonatörténeti Kiállítás, a Szülőföld Könyvkiadó és az Ausztriai Magyar Kulturális Centrum Báró Lehár Antal Emlékévet szervez. Ma összeállíásunkban szó volt még a Kőszegi történetek című könyvről, mely újszerű történeti megközelítésben rekonstruálja és elemzi a különleges történelmi épületek lakóinak sorsát. Végül Szombathely katonai helyőrségének emlékeiből mutatott be néhányat Tangl Balázs történész – a Smidt Múzeum gyűjteményéből válogatva.

A győri székesegyház kegyképén látható Szűzanya 1697. március 17-én reggel véres könnyeket hullatott. Az idén a járványhelyzet súlyosbodása miatt, a búcsúünnepet nem tartják meg a hagyományos módon, zarándokok részvételével, viszont március 17-én, de. 10:04 perctől a kispapok asszisztenciájával püspöki szentmisét mutatnak be a győri Székesegyházban, melyet Rádiónk is élőben közvetít. A győri kegykép történetét Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója idézi fel. Angyali csomagküldő szolgálat indult a rászorulókért. A jótékonysági felhívásról Kardosné Gyurkó Katalinnal, Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnökével beszélgetünk. Nők nélkül nincs zöld gondolat. Ez a címe a Klímapolitikai Intézet vezetője írásának, amely a szervezet honlapján olvasható. Litkei Mátéval beszélgetünk. A magyarországi alapellátó gyermekgyógyász szakmai szervezetek közös állásfoglalást adtak ki a gyermekek COVID-19 szűrésével kapcsolatban. Havasi Katalinnal, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnökével beszélgetünk. A Fidesz több mint egy hete elhagyta az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióját, miután az EPP megszavazta alapszabályzatának módosítását. Prőhle Gergelynek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének igazgatójának véleményét kérdeztük. Csökken a nagy intézetekben élő gyerekek száma, még sincs elég nevelőszülő. A fogyatékkal élő gyerekeknek a legkisebb az esélyük, hogy családban nőhessenek fel. Az SOS gyermekfalvak felmérése kapcsán Szilvási Léna szakmai vezetővel beszélgetünk. Budapest megpályázza a Világ Könyvfővárosa címet. Fodor Péterrel, a szakmai bizottság vezetőjével, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatójával beszélgetünk. A piacfelügyeletéről szóló törvény legújabb módosítása alapján július 16-ától a gyártó minden termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a használati útmutatást. Ezt véleményezi Kispál Edit jogász, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője.

A történelmi idők ugyan elmúltak, de az emlékei még itt vannak közöttünk. A korabeli tárgyak, dokumentumok hitelesen idézik fel 1848-49 történetét. Ehhez persze kellenek olyan elhivatott emberek, akik számára a kezdeti hobbiból életformává válik a régi könyvek, kiadványok, fegyverek egyenruhák gyűjtése. Korányi G. Tamás és Máday Norbert civil érdeklődőként őriz olyan "kincsestárat", amelyet bármely múzeum megirigyelhetne. Ilyen Kossuth Lajos, gróf Batthány Lajos vagy Szemere Bertalan levelei, parancsai vagy Klapka György és gróf Teleki Sándor díszszablyája.Hogy juthat valaki ilyen értékekhez, mi vezeti arra, hogy erre áldozza idejét és anyagi forrásait? Erről lesz szó az Iránytű adásában.

Lezárás és ügyelet a szombathelyi iskolákban, óvodákban - csak kevesen élnek a lehetőséggel. Adó 1 százalék - a civil szervezetek várják a felajánlásokat. Új közösségi tér - benépesül a volt Gyermekek Háza. Segítség - Elhunyt bajtársuk családjának vágtak össze a mentők egy fűtési szezonra elegendő fát.

A járványhelyzet ellenére is igyekszik forradalmi hangulatot teremteni a Magyar Nemzeti Múzeum. Az intézmény az ünnepi hétvégén online tárlatvezetésekkel várja a látogatókat a virtuális térben. Arról, hogy a múzeum munkatársai pontosan milyen programokkal készültek, hogyan boldogulnak zárt kapuk mögött, és milyen segítséget nyújtanak a digitalis oktatásban, Kenesei Zsófia múzeumpedagógus, a Magyar Nemzeti Múzeum Múzeumi Tudásközvetítő főosztályának főosztályvezető helyettese beszél műsorunkban. A Mozaik Múzeumtúra program 2014-ben indult, azzal a céllal, hogy egy átfogó szolgálatot adjon a múzeumok és a múzeumpedagógusok részvételével minden érdeklődő, kiemelten a diákság számára. Az országos múzeum-népszerűsítő program a reprezentatív könyvsorozattól kezdve, a múzeumi rendezvényeken át, az iskolákban megjelenő interaktív foglalkozásokig széles kínálatot ad, s mára bő 300, egyszerre múzeumpedagógiai és élménypedagógiai tartalom érhető el a honlapjukon. A Mozaik Múzeumtúra kezdettől fogva nyitott volt a határon túli intézmények felé, de ez most még hangsúlyosabban jelenik meg, erre utal az idei tematika címe: Fókuszban a határon túli Múzeumok. Műsorunkban az Örökség Kultúrpolitikai Intézet Igazgatóját, a Mozaik Múzeumtúra programvezetőjét, Makranczi Zsoltot kérdezzük. Egy különleges kötet, Festetics Mária grófnő naplója látott napvilágot nemrég a Helikon Kiadó gondozásában. Festetics Mária Sisinek, azaz Erzsébet osztrák császárnénak és magyar királynéjának 1871-től egészen a királyné haláláig volt az udvarhölgye. A grófnő udvari szolgálata alatt bizalmas naplót vezetett, mely soha nem jelent meg teljes terjedelmében, most azonban egy részletes változatát vehetjük kezünkbe Gudula Walterskirchen és Beatrix Meyer munkája nyomán. A bensőséges, vallomásos jellegű naplóbejegyzéseket tartalmazó kötet lebilincselő olvasmány lehet nem csak azoknak, akik szeretnének megismerkedni Sisi, a császári család és a bécsi udvar életével, hanem a kor tágabb politikai viszonyaival is – meséli műsorunkban a kötet szerkesztője, Káli-Rozmis Barbara, Erzsébet királyné kutatója. Világraszóló mesék a barátságról: 65 éves a Kisvakond. A cseh illusztrátor, rajzfilmrendező és forgatókönyvíró, Zdeněk Miler műveinek gondozója, a Móra Kiadó számos meglepetéssel, eseménnyel készül idén a jelenlegi és leendő Kisvakond-rajongóknak. A Kisvakond-sorozatról és a jubileumi programokról Dóka Péter, a Móra Kiadó főszerkesztője beszél.

Kövesdi Mónika művészettörténész és Szpisják Péter Pál kapucinussal a tatai kapucinus templom titkainak nyomába eredünk.

Hangmester: Liszkai Károly Zenei szerkesztő: Varga Ramóna

A vasárnap muzsikusa ma az 1874 és 1934 között élt Gustav Holst. Kortársaihoz – Elgarhoz, Deliushoz és Vaughan-Williamshez – hasonlóan Holstnak is sikerült széles körben népszerűvé válnia, noha ismerte és alkalmazta is a modern zene progresszív eszközeit. Mégis: a többi angol komponistához hasonlóan Holst komolyzenei alkotásainak ismertsége is a filmzenékével vetekszik. Ehhez az is hozzájárul, hogy Holst érdeklődésének homlokterében a korszak közgondolkodásának afféle, népszerű témái álltak, mint a keleti kultúrák, a kozmogónia vagy épp a különféle titkos tanítások. Legismertebb szerzeménye az 1914 és 1917 között keletkezett Bolygók. A szvit hét tétele az egyes égitestekhez társított karakterjegyeket hivatott érzékeltetni. Herbert von Karajan ma a három utolsó tételt mutatja be a Bécsi Filharmonikusokkal. Ezek az elhangzás sorrendjében: Szaturnusz – az öregkor hozója; Uránusz, a varázslatos; Neptunusz, a titokzatos. Nincs könnyű dolgunk, ha az angol eredeti szellemében próbáljuk magyarítani Holst 1923-ban bemutatott vígoperájának címét. A választék A tökéletes bolondtól A komplett dilisig terjed, ami arra vall, nem köznapi operával van dolgunk. Kivált, ha azt is hozzátesszük: az opera címszereplője az egész cselekmény során egyetlen szót ismételget – azt is prózában. A többiek ellenben – egy varázsló, egy trubadúr, egy hercegnő és egy utazó –többnyire Verdi- Wagner- és Debussy-operákat parodizálnak. Aligha csodálkozhatunk rajta, hogy a konzervatív angol közönség értetlenül fogadta a szerzeményt, a komponista tollából származó librettóról pedig – kétségkívül stílszerű módon – azt állították, hogy "tökéletes bolondság"… A Londoni Filharmonikusok az opera balettzenéiből összeállított szvit három tételét játsszák Sir Adrian Boult vezényletével: A lelkek táncát; A lelkek és a víz táncát, végül A lelkek és a tűz táncát. Gustav Holst 1928-ban, Thomas Hardy Hazatérés című regényének egyik fejezete nyomán komponálta nosztalgikus természetillúzióját, az Egdon-puszta című szimfonikus költeményt. A Londoni Filharmonikusok élén továbbra is Sir Adrian Boult.

A medvehagyma népszerű és ismert ehető vadnövény, de melyek voltak azok a virágok, rügyek vagy gumók, amelyekkel őseink az ételeiket gazdagították? Dénes Andrea botanikus, az Erdőkóstoló blog szerzője évek óta népszerűsíti a természet adta élelmet. Vele beszélgettünk a felelős növénygyűjtésről, népi hagyományokról.

Nem volt még magyar tagja - a testület csaknem 70 esztendős fennállása óta - a Pápai Történettudományi Bizottságnak. Egészen a közelmúltig. Molnár Antal számára nem újdonság a terep, hiszen évekig Rómában dolgozott. Korábban tanított a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, szűkebb szakmájára nézve pedig egyháztörténész. Bár a felkérés hétköznapi módon e-mailben érkezett, a megtiszteltetés, hogy tagja lehet a nemzetközi kutatók alkotta csoportnak, vagyis a harmincketteknek – váratlan megtiszteltetésként érte. A Hagyományok éltetői mai vendége - új, vatikáni megbízatása kapcsán - az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Történettudományi Intézetének igazgatója. Kép: Molnár Antal a Falconieri-palota tetőteraszán, a Római Magyar Akadémia igazgatójaként (2014.). Fotó: Várhelyi Klára

Gondolatok a sajtóról és a sajtószabadságról Készítette: Gera Csilla hangmester, Bögös Henriette zenei szerkesztő és Sárospataki Zsuzsanna rendező

100 éve született Romhányi József író, költő, érdemes művész, akit kortársai a rímhányóként emlegettek. Munkásságáról lányával, Romhányi Ágnes műfordító, szövegíró, dramaturggal beszélgetünk. Tarján Péter színművésszel a színészi alázatról lesz szó. H. Tóth Tibor nyelvész a manapság gyakran használt közéleti szófordulatokról beszél. Műsorunk végén pedig nyelvi játékra hívjuk önöket.

A Párbeszéd Háza jelenlegi igazgatója, Sajgó Szabolcs pesti káplán volt 1981-ben, mikor úgy dönt, hogy disszidál. S a következő évben felvételét kéri a jezsuita rendbe.

Neves vendégünk ezúttal nem új bemutatókról, koncertekről, tervekről beszél, hanem eddig életútjának érdekességeit eleveníti fel. (fotó: Veres Ádám)

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

Mai témáink: - 2021. márciusában emlékezünk Isten szolgája Esterházy János, Közép-Európa vértanúja születésének 120. és mártírhalálának 64. évfordulójára, amelynek eseményeire Molnár Imre történész hívja fel a tanárok és a diákok figyelmét. - Gyimesi Emese történész - irodalomtörténész 2010 óta kutatja Szendrey Júlia kéziratos hagyatékát, ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum állandó Szendrey Júlia kiállítására hívja fel hallgatóink figyelmét. - W. Barna Erika kézíráskutató grafológus szakértővel, a CEREG Grafológiai Akadémia vezetőjével, a kézíráselemzés és a pályaválasztási tanácsadás kapcsolatáról beszélgettünk. - A TILMA a Gyermekművészetért Alapítvány gyermekrajz pályázatot hirdet Atyai szívvel címmel, amelyről az alapítvány védnöke Béres Klára, a Béres Alapítvány elnöke tájékoztatja hallgatóinkat. - Ma is meghallgathatják Korzenszky Richárd jegyzetét.

A XIX. századi Pest-Buda szellemi életének alakításában fontos mérföldkő volt az osztrák származású Doppler Ferenc és Károly működése. Művészetükön keresztül, baráti kapcsolataik útján összekötőkapocsként szolgáltak a magyar nemzeti romantika és Európa zenei stílusai között. A magyar érzelmű, magyar lelkületű testvérpár három szerzeményét - Duettino magyar motívumokra, Valse di bravura, Magyar fantázia - Berényi Bea, Dratsay Ákos és Révész László tolmácsolja.