Műsorújság

Szövegkönyv: Ughy Szabina Hangmester: Gera Csilla és Liszkai Károly Zeneszerző: Oravecz Péter Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta Szerkesztő: Szikora József Gyártásvezető: Werner-Nagy Eszter Rendezte: Schnell Ádám Készült a Médiatanács támogatásával, a Magyar Médiamecenatúra program keretében.

Kövesdi Mónika és Szpisják Péter Pál kapucinus segít a tatai kapucinus templom értékeinek megismerésében.

Közös népzenei örökségünk feltárása, feldolgozása és elterjesztése – ez a Folk Music Heritage projekt, amelynek a legfőbb célja a közös muravidéki népzenekincs – elsősorban id. Horváth Károly népzenekutató népzenei gyűjtésének – digitalizálása, az eredmények közkinccsé tétele.

Műsorunkban szó esik arról, hogy mikért tud a járványhelyzetben működni az iskolások határon túli utazását biztosító Határtalanul program; egy kaposvári gyógyszergyártó kézfertőtlenítőszer adományáról. Bepillantást nyerhetünk a kárpátaljai turizmus és az ebből élők nehéz helyzetbe, és megismerkedhetünk a gyulai Erkel Ferenc Művelődési Központ Stream Szerda nevet viselő programsorozatával.

Gyermekirodalom, színház és friss Kossuth-díjas művészeink - ilyen témákkal foglalkozunk mai kulturális magazinunkban. - Nagyszerdán mutatják be A kereszt alatt című előadást a Térszínházban - vendégünk lesz Bucz Hunor igazgató, az előadás rendezője. - Majoros Nóra írónő mesél a Szósátor elnevezésű kazah-magyar együttműködésről a gyermekirodalom területén, a kortárs magyar gyermekírók kötetlen csoportja, azaz az Író Cimborák szervezésében. - Március 15-én átadták az idei nemzeti kitüntetéseket, köztük a Kossuth-díjakat is. Mai műsorunkban két díjazott: Lovász Irén és Tátrai Tibor is megszólal. Fotók: origo.hu, recorder.blog.hu, terszinhaz.hu, irocimborak.blogspot.com

Fekete László igazi példakép. Malomkövet hajít, petrencerudat tart, kőgolyót emel, ágyúcsövekkel fut. A Veszprém megyei Ősiben született "őserő" mindent elért, amit csak lehetett. Az erősportban sokszoros világbajnok, Európa-bajnok, világcsúcstartó, Magyarország örökös "Toldi Miklósa". Bárhová megy a világon, mindenütt felismerik és örömmel kérnek tőle aláírást, fényképezkednek vele. Hogy miért? Hiszen rajta kívül van még néhány erős óriás a Földön. Azért, mert kedves, szeretetre méltó, öt gyermekét becsületesen felnevelő ember, aki tiszta, doppingmentes sport híve.

Varga Gabriella Erdélyből való, talán ez is magyarázza a külhoni magyarság iránti hivatását. Több évtizede dolgozik a médiában, jelenleg, egyéb vállalásai mellett, az Életünk című havilap kiadója és főszerkesztője. A műsorban Varga Gabriellával beszélgetünk. fotó: Ambrus Marcsi, NEK

Ambrus Éva: Válogatós gyerekek című könyve kapcsán beszélgetünk a gyermekek táplálásáról. A szerző a Manómenü alapítója. Képen: Ambrus Éva (Fotó: Boook Kiadó)

Cseke Péter, a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója 2021 márciusában a magyar kulturális életben vállalt szerepéért Kossuth-díjat kapott.

- 25 éve, a felújítást követően nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt a Gödöllői Királyi Kastély. Idén az ünnepi év kapcsán alkotó pályázatokkal és programokkal is várják majd az érdeklődőket. - Hogyan változhatnak az utazási célok és desztinációk a járvány lecsengése és az újra nyitás után? Felmérés, mely az autóhasználati szokásokra is kitért.

Mai adásunk központi témája, éltető elemünk, a víz lesz. Ennek oka, hogy a víz március 22-i világnapja alkalmából ezúttal online formában tartott konferenciát a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Mai magazinunkban elmondjuk Önöknek, hogyan okosítják a közvilágítást Békéscsabán, szólunk pár szót a Föld órájáról, elsőként pedig a honi húsipar, illetve sertéságazat helyzetét elemző, múlt héten megkezdett témánkat folytatjuk.

1875 szeptemberében váratlan tragédia történt a cseh zeneszerző életében: elveszítette kislányát, Josefát. A gyászoló apa megpróbálta zenévé költeni a gyermeke keresztfájánál álló anya siralmát Jacopone da Todi Stabat Mater című versének nyomán. A végleges partitúra még el sem készült, amikor másik két gyermeke is meghalt. A személyes tragédiát feldolgozó Stabat Mater - a siratás és a vigaszkeresés zenéje - a hit és a remény szimbóluma. Dvořák oratóriumát Lipták Mária, Pál Olga, Basky István, Korpás Ferenc, a Kőbányai Szent László Ének-, és Zenekara adja elő Varsányi István vezényletével. Jacopone da Todi versét Harcsik Róbert tolmácsolja. Műsorvezető: Lázár Csaba

Hangmérnök: Horváth János Zenei szerkesztő: Dévény Mária

A Klímapolitikai Intézet Víz világnapi témája kapcsán Kóta Gábor az Intézet kutatójával beszélgetünk. Azokban az országokban, ahol felelőtlenül túlzásba viszik a szél- és naperőművek kiépítését, és a tetejében még csökkentik az atomerőművi kapacitásokat, ott egyre gyakoribbá válnak az áramkiesések, és egyre nő a rendszerösszeomlás. Erről beszélgetünk Petz Ernővel, a Budapesti Műszaki Egyetem címzetes tanárával. Megnyílt az Önkéntesség Magyarországi Éve. Tóth Andrással, az Önkéntes Központ Alapítvány ügyvezető igazgatójával beszélgetünk. A Magyar Érdemrend lovagkereszt polgári tagozata kitüntetést kapta március 15-e alkalmából Hacki Tamás, a Regensburgi Egyetem Fül-orr-gégészeti Klinikájának nyugalmazott professzora, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika orvosa, egyetemi tanár. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntese. Vele beszélgetünk. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom április 1-i „mutiholdolgozol” akciónapján, a gyermekek beleshetnek szüleik munkahelyére. Az online rendezvényről Ujvári Enikő, a program vezetője számol be. A Digitális témahét lezárult. Több mint 500 iskola csatlakozott a programokhoz. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk. Szíriában 10 éve márciusban robbant ki a háború. A világhatalmi szereplők is beléptek a konfliktusba, de még mindig nincs teljes béke. Wagner Péter Közel-Kelet szakértővel, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatójával beszélgetünk.

Ha az ember azt olvassa egy kötet címében, hogy „Ez egy nem normális szakácskönyv”, akkor bizony elképzelhet magában ezt-azt. Valami furcsa, netán extrém ételekről lenne benne leírás? Olyan különlegességekről, amelyek távoli országokban kerülnek a terített asztalra? Vagy valójában regényről van szó, s a történetnek alig van köze a sütéshez-főzéshez? Nos, ha erre a következtetésre jutunk, akkor bizony tévedésbe esünk. Ha közelebbről megnézzük a borítót, a rajzokat, akkor pedig arra gondolhatunk, hogy ezek mesék, lefekvés előtti kellemes olvasmányok. De tulajdonképpen ez sem igaz. Akkor nézzük a szöveget! „Ajánlom, hogy pár órára a hűtőbe tedd be, Az ízek így erősebben összeérnek benne”. Ez egy részlet a saslikhoz tartozó szövegből; de van itt tejfölös-sajtos pogácsa, vagy épp somlói galuska is. Tehát mégiscsak hagyományos recepteket vehetünk kézbe, ám azokat rímbe rendezték, mégpedig nem burkoltan azzal a szándékkal, hogy induljon a családi főzés a gyerekekkel! A szerző Szarvason született, jelenleg Békéscsabán él. A kisebbeknek szóló versei közül néhány általános iskolai tananyag lett. Ő maga, ha teheti, saját műsorát viszi el a diákoknak, hogy a játékos forma segítségével megszeressék az olvasást, az irodalmat. De a felnőtteknek is ír. Az Édesanyám főztje mai vendége Péter Erika.

Be lehet-e járni a magyar tájegységeket az irodalom, a költészet, a dalok segítségével? Meghatározza-e anyanyelvjárásunkat a szülőföld? Mind a két kérdésre igen a válasz. A bizonyíték pedig egy kötet ("Magyar táj, magyar ecsettel"), amelyet most pénteken mutattak be. A különleges válogatást a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága valamint a Rákóczi Szövetség adta ki. Bár közvetlenül egy most induló vetélkedőhöz kapcsolódik a könyv, a gyűjtemény mindenki számára tartogat olvasnivalót, sőt akár meglepetést is. Beszélgetőpartnerem Balázs Géza nyelvész, az MNYKNT elnöke, aki egyben a kiadvány egyik szerkesztője is.

A D-dúr szerenád alcímet viselő kamaramű négy tételét a Kassai Trió adja elő.